Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-19 / 65. szám

2018. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ g EGYETEMVILÁG kérdés válasz Fási Vivien, az egyetemi HŐK sajtóreferense- Első alkalommal szervezi meg a Hallgatói Önkormány­zat az Eszterházy Csillaga nevű tehetségkutatót. Ho­gyan született meg az elkép­zelés?- Tavaly nyáron fogalmazó­dott meg az ötlet. Úgy gon­doljuk, rengeteg tehetséges fiatal van itt az egyetemen, s fontosnak tartottuk meg­teremteni a lehetó'séget ah­hoz, hogy nagy közönség előtt is bemutathassák, mit tudnak. Szerettük volna, ha az oktatóink is látják ezt, s emellett a hallgatótársak is megismerhetik őket.- Több kategóriában nevez­hettek a diákok február 22- ig. Milyen követelménye volt a jelentkezésnek?- Az indulás feltétele volt, hogy a 2017/2018-as tan­évben aktív jogviszonnyal rendelkezzen a hallgató. Három kategóriát jelöltünk meg. Az egyik volt az ének és zene, a másik a tánc, s harmadikként meghirdet­tük az egyéb kategóriát. Ez utóbbiban szinte bármilyen produkcióval jelentkezhet­tek. Az előválogató már le­zajlott, s összesen tizenha­tan méretik meg tudásukat.- Hol és hogyan zajlik majd a verseny?- A Líceum dísztermé­be várjuk az érdeklődőket március 27-én. Minden fel­lépő előad majd egy általa választott számot. Lesz, aki énekel, táncol, mesét mond, úgy vélem, színes lesz a re­pertoár. Négytagú zsűri vá­lasztja ki az öt legjobbnak ítélt produkciót. A döntőbe jutottak egy újabb számmal lépnek fel, s innen kerülnek ki a dobogósok. Lesz sztár­vendég is, meghívtuk Opitz Barbi énekesnőt, aki azon túl, hogy előad, a zsűrizést is segíti majd. Berecz R. Cél, hogy minőségi keretek között működjön az oktatás Még színvonalasabbá tennék az egyetemet Dr. Liptai Kálmán szavai szerint sok meghatározó feladaton dolgoz­nak most az egyetemen Fotó: Berán Dániel EGER Az Eszterházy Károly Egyetem több területen is fejleszt és fejlődik, felada­tuk akad bőven. Dr. Liptai Kálmán, az intézmény rek­tora megosztotta velünk közoktatást is formáló projektjeiket, s őszintén mesélt a hallgatók által ki­fogásolt problémákról is, melyekre szeretnének meg­oldást találni. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu- Három nagyobb projekten is dolgozik most az egyetem. Me­lyek ezek, s miért jelentősek az intézménynek?- Úgy gondolom, az Esz­terházy Károly Egyetem igen jól pozícionált, sok megha­tározó feladaton dolgozunk most. Kiemelt projektjeink közül a komplex alapprogram egy nagy lélegzetvételű euró­pai uniós pályázat. Az összes nagy hazai egyetem részt vesz benne, az Oktatási Hivatallal együtt, és mi vagyunk a pro­jektvezetők. Feladatunk, hogy a közoktatásban megújítsuk a gondolkodást, új színt vi­gyünk a mindennapokba. Szeretnénk elérni, hogy csök­kenjen a lemorzsolódás, s mi­nél több vidám diák legyen az iskolákban. Ezt különböző is­kolafejlesztő módszerekkel - digitális, logika, sport, művé­szet és életbeli gyakorlatok te­rén - szeretnénk megvalósí­tani. Cél, hogy az eltérő szo­ciális háttérből érkező gyere­keket azonos szintre lehessen emelni. Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fej­lesztő Intézete által kifejlesz­tett tankönyveket nemrég mu­tattuk be. Másik nagyobb pro­jektként jelenleg azon dolgo­zunk, hogy a papír formátu­­múakból digitális, okos tan­könyveket állítsunk elő. Har­madikként pedig dr. Csépe Valéria professzor asszony koordinálásával a tanterv- és tananyag-fejlesztés indult el, amely a XXI. századi alapkö­vetelményeknek megfelelővé teszi közoktatást. E feladata­ink végeredményei, úgy gon­dolom, meghatározóak lesz­nek akár a következő évtize­dekben is.- Nemrég tartották a XIX. Sző­lészeti és Borászati Konfe­renciát. Céljuk, hogy az egye­temen megerősítsék az ez irá­nyú képzést. Hogyan szeretnék ezt elérni?- Országunkban kiváló bo­rok készülnek, olyanok is, melyek külföldön is nagyon jól szerepelnek, s kiemelkedő eredményeket érnek el verse­nyeken. A borász eltökéltsége, szakmaszeretete teszi ezt lehe­tővé, de a háttér kimunkálása - oktatás, kutatás - lassan fej­lődő terület ma. A tárgyi felté­telek miatt is, de szerepet ját­szik ebben, hogy nem szük­ségszerűen vonzó pálya most a fiataloknak. Ha ebben előbb­­utóbb nem változtatunk, nagy lesz a lemaradásunk a sző­lészet-borászat terén a jövő­ben. Terveink között szerepel olyan képzést nyújtani, mint Bordeaux-ban a szőlészeti-bo­rászati egyetem. Az irány az, hogy együttműködés kereté­ben elinduljon egy Bordeaux- Eger közös borászati képzés is, mely eladható, vonzó, jövőbe mutató lenne. így az Egerben tanuló hallgatók Bordeaux­ban végezhetnék gyakorlatu­kat. Folyamatosan dolgoznak munkatársaink ennek meg­valósításán, tankönyvek íród­nak, a kapcsolatok pedig már adottak. Szeretnénk felújítani továbbá a szőlészeti-borásza­ti kutatónkat is, megújítani a szőlőbirtokot, ehhez két és fél milliárd forintra lenne szük­ség. A képzésünk azért is ku­riózum, mert campusaink el­helyezkedése révén a nálunk tanulók három, karakterében különböző borvidéken tudnak gyakorolni. Ezek nagy ter­vek, de a minőségi borterme­lés szempontjából elengedhe­tetlen lépések.- Nemrégiben hallgatói-rektori fórumot is tartottak, ahol a di­ákok feltehették kérdéseiket, megfogalmazhatták kérése­iket. Milyen hallgatói igények merültek fel a találkozón?- Fontosnak tartom ezt a fó­rumot, hiszen bármelyik hall­gató eljöhet, felteheti a kér­déseit. A jelenlévőknek be­számoltunk arról, hol tartunk most pályázatainkban, mit valósítottunk meg eddig, mi­lyen gondjaink vannak. Ez­után tették fel a hallgatók az őket leginkább érdeklő kérdé­seiket. Nem voltak tabuk, bár­miről érdeklődhettek. Feszítő problémaként felmerült, hogy míg Sárospatakon és Jászbe­rényben kevés a hallgatói lét­szám, addig itt, Egerben több mint kétszáz diák kollégiu­mi elhelyezési kérelmét kel­lett visszautasítanunk helyhi­ány miatt. Szóba került még a Sas úti kollégium felújítá­sának szükségessége, ahogy a sporttudományi intézet tor­natermének fűtési gondja is. Minden campusunkon ré­giek az épületeink, így fel­adatunk van bőven. Az a cél, hogy mindezekre forrást is ta­láljunk, minőségi keretekben működjön az oktatás minden campuson. Jó volt, hogy bát­ran kérdeztek, s igyekeztem mindegyik kérdésre kielégítő választ adni. Közel ezerhatszáz egyetemista küldte vissza az igényeket felmérő kérdőívet A tipográfia mint művészi kifejezőeszköz EGER A tipográfiát hangsú­lyos kifejezőeszközként hasz­náló vizuális műveket, kísér­leteket mutat be az Eszterhá­zy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézete a március 29-én nyíló Tipózóna 2 kiál­lításon, az Egri Tavaszi Fesz­tivál programján. Csontó La­jos tanszékvezető elmondta, tavaly rendezték meg először a Tipózóna kiállítást, mely - bár hirtelen jött ötletként valósult meg -, nagy érdek­lődésre tartott számot, így a folytatás mellett döntöttek. Ez alkalommal viszont az érdeklődők nemcsak az eg­ri intézmény, hanem a Mo­­holy-Nagy Művészeti Egye­tem, a Magyar Képzőművésze­ti Egyetem, a Pécsi Tudomány­­egyetem, a Metropolitan Egye­tem, valamint a Soproni Egye­tem műveit is megismerhetik. A tanszékvezető sze­rint a tervezőgrafika eltoló­dik az önkifejezés irányába. A tipográfia a vizuális kultúra dinamikusan fejlődő műfajá­vá vált, s egyre több progresz­­szív gondolatot is megjelenít.- A kiállítás művei azért is különlegesek, mert gyorsan változó, folyamatos párbeszéd egy pillanatát próbálják kira­gadni, mindegyik intézmény a saját meglátása alapján - fo­galmazott Csontó Lajos. A felsőoktatási tervezőgra­fikai műhelyek tíz-tíz plakát­tal, videókkal, installációkkal mutatják be a szinkronitás, aszinkronitás témakörében ti­­pografikus műveiket. A hely­szín a Templom Galéria, ahol feltűnő kontrasztot alkot az épület hullámzó, barokk meg­jelenése a kizárólag fekete-fe­hér alkotásokkal. Berecz R. A tavalyi kiállításra sokan voltak kíváncsiak Fotó: H. M. Minőségi ételeket adnak, nem csak hallgatóknak EGER Nemrég adták át az Esz­terházy Károly Egyetem újabb különlegességét, a Leányka Bisztrót, amely a felsőokta­tási intézmény C épületében kapott helyet. Az érdeklődők azóta már birtokba is vették az éttermet, ahova nem csak hallgatókat várnak, nyitva áll a helyiek és a turisták előtt is. A bisztró vezetőjének kifeje­zett szándéka, hogy minősé­gi ételeket tudjanak kínálni mindenkinek, aki betér hoz­zájuk, ugyanakkor elfogadha­tó, ám a színvonalnak megfe­lelő árakat biztosítsanak. Stiller Tamás elmondta, a kínálat létrehozása előtt a hallgatók véleményére is kí­váncsiak voltak. Szavai sze­rint közel ezerhatszáz kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzá­juk, ami jól mutatja érdeklő­désüket, s hogy szükség volt egy ilyen vendéglátóhely lét­rehozására. A séf úgy fogalmazott, igye­keznek a legteljesebben ki­szolgálni őket, így természe­tesen figyelembe vették a kí­nálat formálásakor a felme­rült igényeket is. Ezek között említette a meleg reggeli le­hetőségét, elvitelre készült szendvicsek, különféle salá­ták elérhetőségét. Örömét fe­jezte ki, hogy sokan szeret-Az étterem megnyitóján is volt miből választani Fotó: Huszár Márk tek volna halas ételeket látni a menüsorban, ezzel szemben a süteményekre a tanulók alig hat-nyolc százaléka voksolt. Az étlapon egyébként a ha­gyományos ételek újragondolt változatai mellett különleges­ségekkel, street food fogások­kal is lehet találkozni. Minden étel a Leányka Bisztróban saját receptúra alapján készül, s igyekeznek mindenképpen új terméke­ket is előállítani, ide sorolha­tóak fűszerkeverékeik is. Az étteremben - mely közel száz­húsz vendég befogadására al­kalmas - a betérők az egye­tem borait is megkóstolhatják. Friss, fiatalos Az épület kialakításához más egyetemek éttermei is kiin­dulópontként szolgáltak, a fi­atalos megjelenést egy ter­vezőcsapat álmodta meg. Át­adásakor az egyetem rektora közölte, igazi XXI. századi kö­zösségi hely született, remé­nyei szerint több ezer hallgató­nak szerez örömet. Dr. Lip­tai Kálmán elmondta, az ét­terem épülete több százmillió forintból újult meg, aktív ház lett, több energiát termel, mint használ, ami még tovább emeli különlegességét.

Next

/
Thumbnails
Contents