Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-13 / 61. szám

2018. MÁRCIUS 13., KEDD 12 KERTELJÜNK! Várjuk meg, míg egy kicsit felmelegszik a talaj! Szakszerű metszés a bő termés titka A metszésnél mindenképp figyelembe kell venni a fa életkorát, egyéb jellemzőit Fotó: Shutterstock Miként gondozzuk a díszkertet? ORSIKÉRT Elkezdhetjük a kora tavaszi teendőinket a díszker­tünkben is. Közkedvelt növé­nyünk a bukszus, a puszpáng, viszont, ha nem figyelünk oda a növényünkre, el fog pusztul­ni, mivel számos kártevő tá­madhatja meg. A védekezést időben és jó! kell elkezdeni. A kora tavaszi mechanikai metszéssel elérhetjük, hogy az áttelelő nemzedékek egyed­­számát lényegesen csökkent­sük. A kártevők március vé­gén, ha tartósan 10 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, elkezde­nek aktivizálódni, ezért min­denképpen kezdjük el a rend­szeres permetezéseket rovar­ölő szerekkel! Mivel a bukszus levele viaszos, használjunk ta­­padásfokozót! A kontakt- és felszívódó szereket kombinál­junk! Kora tavasszal a hajtás­növekedés befejezéséig hasz­náljunk réztartalmú szereket is, amikkel megelőzhetjük a gombás betegségek kialaku­lását. A már fertőzött ágakat, vesszőket ajánlatos eltávolíta­ni és megsemmisíteni! Ha az időjárás kedvez, eltá­volíthatjuk a rózsák takará­sát és megkezdhetjük a met­szésüket a száraz elhalt ágak, gallyak eltávolításával. A tea­rózsáknál az erősebb vessző­ket 6-8, a vékonyabbakat 2-3 rügyre kell visszavágni. Vi­gyázzunk rá, a legfelső rügy mindig kifelé nézzen, hogy az új hajtások akadálytalanul nőhessenek. A futórózsákat is szabadítsuk meg a száraz, el­öregedett ágaktól. Ha kérdése van, forduljon bizalommal szakértőnkhöz a színházzal szemközti Kertünk boltjában személyesen, vagy a 36/518-512-es telefonon. B. K. szakértőnk Fotó: Huszár Márk A kiskertelők számára igazi ajándéknak ígérkezik a hosszú hétvége. Ideje szétnézni portáinkon, hozzá­látni a metszéshez, a lemo­só permetezéshez. Az első magokat is elvethetjük. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES Mí Q YS Március a tavasz első hónapja, ami a kertészke­­dők, kiskerttulajdonosok szá­mára a tavaszi munkák kez­detét jelenti. Mivel egyre többször csalódunk a márci­usi időjárásban, oldalunk ál­landó kertészeti tanácsadó­ja, Nagy Szabolcs türelemre int mindenkit, és arra biztatja a kertelőket, hogy mindent a maga idejében kezdjenek csak el. A gyümölcsfák, bogyósok, és lassan a szőlő metszésének is itt az ideje, de ne kapkod­junk, mert ha a talajunk „bo­káig süppedően sáros" és így látunk munkához, az ősszel elvégzett talajlazításunk, ásó­zásunk „kárba veszhet”.- Mire ügyeljünk a kora tavaszi metszéskor?- A gyümölcsfák metszésé­vel még nem késtünk el, mi­vel a megfelelő, jól megválasz­tott metszési időszak is nagy­ban hozzájárul a terméshoza­munkhoz. A kora tavaszi met­szésnél vegyük figyelembe, hogy vannak gyümölcsfák, melyek fagyérzékenyek, mint például a mandula, az őszi­barack vagy a kajszibarack, ezért a lehetséges fagyok miatt rügyfakadás után is metsz­hetjük őket. Nagy általános­ságban egy-két jó tanácsot ad­nék a metszéshez, mivel fajtá­tól és a növényünk életkorától is függ az eljárás. Alakító met­szésre fiatal, még nem termő gyümölcsfáknál van szükség. Karbantartó metszést termő­re fordulás után végzünk, az ifjító metszést pedig az idős, koros fáknál kell megten­nünk. Alakító és karbantartó metszésnél a rügyek állását és a vesszők erősségét vegyük fi­gyelembe. Az ágakat alsó ki­felé álló rügyekre vágjuk, va­lamint a gyenge vékony vesz­­szőt rövidre, az erősebbeket hosszabbra metsszük! A koro­nából ki kell metszeni a befe­lé növekedő vesszőket, gallya­kat, illetve az egymást keresz­tezőket is. A helyes metszés során szellős és nem túl sűrű koronát kapunk.- Már hangsúlyoztuk a sebke­zelés fontosságát a metszések után. Miért fontos ez?- Lehetőség szerint a vágott felületeket azonnal kenjük be, mert a sebzéseken keresz­tül a kórokozók, kártevők így már nem tudnak bejutni a nö­vények szöveteibe. Ha a met­szési munkálatokkal megva­gyunk és már nem fogunk a fa körül talajt taposni, a gyü­mölcsfáink gyökereit meg kell szellőztetni kicsit. Ezt a mű­veletet tányérozásnak hívjuk. Kapával körbe a fát jól lazít­suk, puhítsuk meg a földet kö­rülötte, így megszellőzik. A tá­nyér mélyüljön a fa törzse felé, így azután sokkal több víz fog koncentrálódni egy eső alkal­mával közvetlenül a fa gyöke­reihez.- Márciusban a legfontosabb és egyben az első növényvédel­mi munkálatunk a kora tavaszi lemosó permetezés. Mire kell ügyelnünk?- Mivel az idei tél nem volt túl kemény és fagyos, ezért az áttelelt kár- és kórokozók el­leni első lépés a megfelelő le­mosó permetezés, amit cél­szerű a metszések után elvé­gezni. Mivel a csonthéjasok­nál még tarthatunk fagykár­tól, ezért hamarabb is perme­tezhetünk, majd utána met­szünk. Az időjárást figyelem­be véve kezdjük meg a mun­kát, azaz ne legyenek éjsza­kai fagyok és a nappali hő­mérséklet 6-8 Celsius-fok kö­rül alakuljon. A lemosó per­metezést nyugalmi állapot­tól a növények fehérbimbós állapotáig célszerű végrehaj­tani, lehetőség szerint két al­kalommal, a másodikat minél közelebb a növények rügypat­tanásához. Tápláljuk a földet gazdagra! TALAJT1PPEK Kora tavasszal vé­gezzük el az alaptrágyázást, a szakkereskedésekben is kap­ható szerves trágyával és a ta­vasszal is jól oldódó komplex műtrágyák használatával. A trágyázás biztosítja az esetleges fagykárok miatti ter­helés csökkentését is. A táp­anyagot a fák és bokrok úgy­mond koronacsurgója alá kell bejuttatni, mégpedig beásás­­sal, továbbá begereblyézéssel, hogy gyorsabban és jobban hasznosuljon. A veteményeskertünkben is nagyon fontos a kora tava­szi tápanyagpótlás azért, hogy a zöldségek megfelelő termés­hozammal ajándékozzanak meg minket. Ezek a növények a folyamatos termés kineve­léséhez nagyon sok tápanya­got kivesznek a talajból, így, ha nem pótoljuk a tápanyagot, elmarad a termés, sőt, a nyár végére a növényeink is tönkremehetnek. Tápanyag pótlására a saját készítésű komposzt is ideális lehet. A lótrágyázott ^talajban a lótetű hamar kitenyészik Végül említsük meg a komplex tavaszi kerti műtrá­gyákat is, amiket szintén ér­demes ilyenkor kijuttatni, mivel jól oldódó nitrogén-, foszfor-, kálium-, mikroelem­tartalmuk miatt nagyban elő­segítik majd zöldségnövénye­ink optimális fejlődését, vi­rágkötődését és terméshoza­mát. Figyelem! Szerves trágyá­nál, ha nem „boltit” veszünk, figyeljünk arra, hogy szarvas­­marha-, esetleg baromfi­trágyát dolgozzunk a talajba és ne lótrágyát, mivel a lótrá­gyázott talajban a lótücsök, vagyis a lótetű nagyon hamar kitenyészik és előszeretettel eszi meg a növények gyöke­rét, szárát. A vakond nagyon hatékonyan tizedeli ezt a kár­tevőt, ám a vakond is éppen elég gondot okozhat a mun­kálkodásával. Kerüljük tehát a lótrágyát! Műtrágyázás előtt minden­képpen konzultáljunk szak­emberrel, mivel a műtrágya bizonyos mennyiség után a növényeknek már inkább mé­reg, mint tápanyag! B. K. A szakma kombinált szereket javasol Tavaszi lemosó permetezéshez harmat, a vesszőgolyva, az a kombinált, azaz rezet, ként és rovarölőt tartalmazó védő­szer a legjobb. Mivel tavaly na­gyon komoly körtelevélbolha­­kártétel volt, ezért fontos leci­­tines-növényi olajkészítményt is használnunk! Réztartalmú lemosó permetezésnél figyel­jünk oda az őszibarackfákra, mivel rézérzékenyek, ezért pi­ros bimbós állapot után már ne használjunk rézkészítmé­nyeket! A szőlőben is érdemes lemosózni. A vesszőkön a liszt­esca (kordonkar elhalás) kór­okozói, a rügyekben, repedé­sekben és a fás részeken az atkakártevők és pajzstetvek teleltek át, várva a melegebb időjárást. A lemosó kezelést vi­szonylag tömény oldattal kell végezni. így a kéregrepedések­ben, a rügyek környékén meg­búvó pajzs-, levéltetvek, at­kák, körtelevélbolhák áttelelő képleteihez is elérnek, vékony filmszerű bevonatot képeznek rajtuk, s befojtják azokat. A palánták neveléséhez elég fényt és megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani Semmiképp ne spóroljunk a palántafölddel! MAGVETÉS, PALANTANEVELES Márciusban itt az ideje a para­dicsom, a paprika, s egyéb ma­gok elvetésének, majd a palán­ta nevelésének. Aki saját ma­gának nevel palántát és a sza­badföldbe, nem fóliába akarja kiültetni őket, nincs elkésve. Mivel a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy május közepétől hamarabb nem nagyon lehet majd kiültetni úgysem a pa­lántákat. A magok csírázásához mele­get (20-22 fok) és nedvességet kell biztosítanunk, a palán­ták neveléséhez elég fényt és megfelelő hőmérsékletet. Ha kevés a fény, a palánták meg­nyúlnak, kidőlnek és kevésbé lesznek ellenállóak a kiültetés után! Palántáink lomblevelei­nek megjelenése után fontos, hogy ne csak vízzel öntözzük azokat, hanem megfelelő pa­lántanevelő tápoldatot is hasz­náljunk 7-14 naponta. Az optimális tápanyagok­nak köszönhetően palántáink erős gyökérzetet fejlesztenek, ellenállóbak lesznek a beteg­ségekkel szemben és hama­rabb fordulnak majd termőre, ráadásul az időjárás viszon­tagságait is jobban fogják bír­ni. A palántanevelő ládából időben tűzdeljük ki őket hogy elegendő helyük és földjük le-Ne csak vízzel, tápoldattal is öntözzük a palántákat! Fotó: Shutterstock gyen a fejlődéshez, mivel a túl sűrűn lévő növények meg­nyúlnak, legyengülnek! Fontos, hogy a kis palántá­inkat megvédjük a palántadő­­lés ellen, ezért a növénykéket és földjüket is permetezzük be mankocebtartalmú gomba­ölő szerrel! Nagyon fontos a jó ültető­közeg, ami megbízható palán­taföld, legyen jó pH-értékkel, szerves trágyával és tápsók­kal kombinálva. A megbízha­tóság azért fontos, mert tavaly nagyon sokan úgy jártak az olcsó palántafölddel, hogy pa­lántájuk a kiültetés előtt visz­­szafejlődött, megöregedett, lilás-fekete színű lett, majd elpusztult. Nagyon fontos a kora tavaszi tápanyagpótlás a gyümölcsö­sökben és a zöldségeskertek­ben. Mivel a tavaszi talajelőké­szítést igazából ezekben a na­pokban, hetekben végezzük el - a felszántott, ásott talajt át­rotáljuk, gereblyézzük -, köny­­nyen be tudjuk juttatni a szer­ves- és műtrágyát a talajfel­szín alá ezáltal. A gyümölcsösök és bogyó­sok évelő kultúrák, gyakran évtizedekig megőrzik termő­­képességüket. Ezért tápanyag ellátásukat folyamatosan biz­tosítani kell! B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents