Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-02 / 52. szám

2018. MÁRCIUS 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Hamarosan megegyezhet a város és az alapítvány Nehéz ügy Rémhír a kutyusok kényszerű jelaltatása Rudas Aranka, a Kutyaszív Alapítvány vezetője. Úgy tűnik, a tárgyalások eredményre vezettek Fotó: Albert Péter Nem fogadja a kutyamentő alapítvány a befogott ebeket, ám a küszöbön áll a megállapodás. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN Mivel „hosszú évek után sem sikerült eleget tenni az önkormányzathoz benyúj­tott alapvető kéréseiknek”, a Kutyaszív Alapítvány nem fo­gadja a befogott állatokat - áll az egyik állatvédő fóru­mon. A közösségi oldalon azt állítják, hogy ígéretet kaptak ugyan, de érdemben semmi sem történt, s ezt hivatalos do­kumentumok is alátámasztják - írták, hozzátéve: a négylábú­­akat az egyik állatorvosi ren­delőbe viszik, ahol legkésőbb 14 nap múlva altatják, de hely hiánya miatt ez egy napra szű­kül. Összefogásra van szük­ség, közösen tegyünk az alta­tás ellen - szólítanak fel az ál­latvédők, akik átmeneti meg­oldást is ajánlanak. Nem sza­bad azonnal a gyepmesterhez fordulni, hanem néhány na­pig ki-ki gondoskodjon a meg­talált, gyámságra szorult állat­ról. Muszáj mindenkinek segí­teni, mert nagy a gond! - olvas­ható a drámai felhívásban. Nem a mostani az első eset, hogy az állatvédők az önkor­mányzatot okolják, ha gon­dot észlelnek. Tavaly a kóbor macskák etetése körül zajlott mizéria, mígnem kiderült, a polgármesteri hivatal illetéke­sei a lakók kérésének eleget té­ve, jogszerűen jártak el, ami­kor a környék nyugalmát za­varó, összevissza etetett álla­tok ügyében intézkedtek. Ezúttal az anyagiak miatt nem sikerült megegyezni, ám jó hír - s ez cikkünk írásakor derült ki -, hogy megoldódni látszik a helyzet. Újabb tárgya­lások alapján megszülethet a megállapodás a Kutyaszív és az önkormányzat között. A fe­lelőtlen állattartók viselkedé­sének a következményeit most is az adófizetők állják. Kiszolgáltatott helyzetbe kerültek A Kutyaszív Állatmentő Köz­hasznú Alapítvány a gyepmes­teri telep szolgáltatás nyújtá­sával kapcsolatos, öt évvel ez­előtt megkötött megbízási szerződést február 5-én azon­nali hatállyal felmondta. En­nek indoka, hogy a megbízást pénzügyi okokból a jelenlegi szerződési feltételek mellett nem tudja ellátni. Az egyezte­tések eredménytelennek bi­zonyultak. Az önkormányzat kiszolgáltatott helyzetbe ke­rült. Úgy tudjuk, korábban a vá­ros - a kutyák számától füg­gően - havi 200-400 ezer fo­rintot juttatott az alapítvány­nak az ebek ellátására. A váro­si kiadványokban díjtalanul he­lyet biztosítottak a hirdetések­nek, amelyekben az alapítvány az állatmenhelyen lévő kutyák befogadását propagálta. A városháza közleménye sze­rint a képviselő-testület elköte­lezett az európai államvédelmi normák és a hazai jogszabá­lyok betartásában és betarta­tásában, s ezeknek megfelelő­en kizárólag humánus megol­dásokat keresnek. Hosszú tá­von a régió civil szervezeteinek a bevonásával szeretnének enyhíteni a problémán. Addig is, az egyik, a településen is praktizáló állatorvos ideiglene­sen vállalta, hogy a város köz­­igazgatási területéről a gyep­mester által begyűjtött ebeket átveszi, s a négylábúak átvéte­létől számított 15 napig az ál­latorvosi felügyeletét biztosít­ja. Mégpedig minden megkez­dett nap után ebenként bruttó 1800 forint ellenében, addig, amíg véglegesen nem oldódik meg a feladatellátás. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu M ég soha nem követtek, nem kötöttek belém, nem ta­­peroltak le ismeretlenek. Mutogatós bácsival sem ta­lálkoztam. Igen, azt hiszem, szerencsés vagyok. Pe­dig még csak nagyon óvatosnak, túlzottan elővigyázatosnak sem mondanám magam. De mi tagadás, örülök, hogy fiaim vannak. A napokban röppent fel a hír, hogy Gyöngyösön egy na­gyon ápolatlan, hajléktalannak tűnő férfi rettegésben tartja a „dombi” környéket. Állítólag kinézi az egyedül járó nőket, a kicsit, oviba kísérő anyukákat. Mondták, hogy volt már bör­tönben zaklatásért is, ám ugye, ilyenkor az ember már min­denféléket hall. Hiszi is, meg nem is, de valóban elkezd fél­ni. Kiderült az illetőről, nem igazán beszámítható. Talán nem tehet róla, hogy még az anyjának sem kell, aki állí­tólag szintén azon a környé­ken lakik. Nem tudhatjuk, mi van háttérben, mi vezetett ide, miért nincs a számára megfelelő helyen, de annyi biztos, sok-sok kellemetlenséget okozott és félelmet kelt. A bátor és erős apukák már összefogtak, ám csak annyi történt, hogy pár háztömbbel odébb ment. Nehéz ügy, de ten­ni kell valamit. A város már ezen van, keresik a megoldást. Hiszen bárhogy is, de nem lenne jó olyan környéken élni, ahol gyermekünk kezét szorítva, tekintetünkkel minden ide­gent pillanatok alatt felmérve, majd megnövekedett pulzus­számmal, lépéseinket szaporázva, szinte berontva az óvoda kapuján érkeznénk meg minden reggel. Talán nem tehet róla, hogy még az anyjának sem kell Stabil a kórház gazdálkodása EGER - Az a kórház, amelyik nem szolgái, nem jó semmi­re. A Markhot Ferenc kórház ebben sikeres, mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt évben a kollektíva elnyerte a Heves Megyéért dí­jat - kezdte dr. Vácity József főigazgató azt a sajtótájékoz­tatót, melyen Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottal, a térség országgyűlési kép­viselőjével foglalták össze az előző esztendők meghatározó kórházi eseményeit. A főigazgató szerint a kór­ház pénzügyileg stabil, ki­egyensúlyozottan gazdálko­dik, hiszen míg 2016 júniusá­ban jelentős összegű lejárt tartozása volt, most nincse­nek kifizetetlen számlák. Az uniós és állami támogatá­sokon túl az intézmény jelen­tős saját forrást, kétszázmil­lió forint feletti összeget hasz­nál fel a betegellátás feltételei­nek javítására: összesen több mint egymilliárd forintos fej­lesztés valósul meg 2018-ban. Az infrastrukturális fej­lesztések mellett kiemelt bérrendezést hajtott végre a kórház, s az országban első­ként megszüntette a gyógyító munkában résztvevők, a kór­házban, de nem egészség­­ügyi területen dolgozók kö­zötti bérfeszültséget. Több mint egymilliárd forint­ból fejlődik idén a kórház- További fejlesztési forrá­sok megteremtése, továbbá modern körülmények között, jó szakemberekkel dolgozó kórház építése a célunk - mu­tatott rá Nyitrai Zsolt. A hon­atya kiemelte: a fiatal orvo­sok már most is vonzónak ta­lálják az egri kórházat, s ezt tovább segíti a tavaly elindult Ringelhann Béla-ösztöndíj­­program is. Ma 42 rezidens dolgozik itt. G. R. Kutatást végeztek a versenyképességük fejlesztésére Jói működnek a helyhatóságok Folytatódik az M25 körüli adok-kapok EGER A helyi versenyképes­ség-fejlesztésre irányuló kuta­tás folyamatait, s az elért ered­ményeket dr. Dukai Miklós is­mertette. A Belügyminiszté­rium önkormányzati helyet­tes államtitkára arról szólt, több mint ezer önkormányza­tot vizsgáltak kérdőíveken, to­vábbi ötvenet mélyinterjúkon keresztül. Emellett 2500 vál­lalkozást is bevontak a vizs­gálatukba. A kutatás öt területet érin­tett, a helyhatóságok költség­­vetési gazdálkodását, a köz­szolgáltatások minőségfej­lesztési módjait, feladatellá­tásának szervezését és a he­lyi gazdaságfejlesztési lehe­tőségeket. A vizsgálat célja el­sősorban az volt, hogy a fel­mért eredményekkel segíte­ni tudják az önkormányzatok még hatékonyabb működését. A helyettes államtitkár arról is szólt, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kor­mányzat nem tervezi átalakí­tani sem a helyhatóságok, sem a hivatalok rendszerét, hiszen jól működnek. Habis László egri polgár­­mester úgy értékelt, hasznos információkat kaptak arról, a versenyképesség növelésé­ért mely területeken érdemes még fejleszteni. Berecz R. Az M25-ÖS fejlesztés is erősíti a versenyképességet Fotó: B. D. EGER Újabb kisajátítási prob­lémára mutatott rá Komlósi Csaba az M25-ös autóút építé­se kapcsán. A Lehet Más a Politika egri önkormányzati képviselője csütörtöki sajtótájékoztató­ján számolt be arról, hogy információi szerint egy egri fideszes önkormányzati képviselő, Orosz Lászlóné az átlagosnál többszörös árat ka­pott az állam által kisajátított egyik földterületéért.- Orosz Lászlóné és férje az elmúlt évben két kisajátított földrészletért kapott pénzt, ám az egyik földrészlet ese­tében az állam a környék­beli szántók egymillió forin­tos hektáronkénti átlagára helyett tizenhétmillió forin­tos hektáronkénti átlagárat fizetett, ami irreálisan ma­gas összeg - fejtette ki Komló­si Csaba. A politikus elmond­ta, választ vár Orosz László­­nétól, hogy tényleg igazak-e a fent említett információk, és ha igen, mi lehet az oka, hogy földrészletükért legalább hat­szor magasabb összeget kap­tak, mint a piaci átlagár. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Orosz Lászlónét is, ő azonban nem kívánt rea­gálni a Komlósi Csaba által el­mondottakra. Süli K. Az ideiglenes ellátás biztosított

Next

/
Thumbnails
Contents