Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-09 / 58. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 9., PÉNTEK Hathatós kormányzati segítség nélkül komoly problémákkal szembesülhetünk A szegregált településrészeket is élhetőbbé szeretnék tenni A lakhatási körülmények javítása, a szegregált cigánytelepek rehabilitációja, illetve felszámolása terén egyelőre kevés a példa, ám lépések már történtek ezen a területen is. Tarnaleleszen nemrég kaptak értesítést arról, hogy 400 millió forintot fordíthatnak a szegregált Dankó telep felszámolására. Kovács Béla polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy a támogatási szerződés aláírását követően láthatnak hozzá a tervezéshez, majd az épületek bontásához, illetve felújításához. Reményei szerint már idén megindulhat a munka. Egerben a SZETA egri szervezete kezdeményezésére tavaly év végén alakult meg A felnémeti Béke telep Rehabilitációjáért Egyesület, melynek célja az önkormányzat segítségével elbontassa az itt lévő romos, lakatlan ingatlanokat, s élhetőbb körülményeket teremtsenek az ott élő lakók bevonásával. (Forrás: PÁSZTOR I. Z. - PÉNZEST. 2012: Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet-Magyarországon a roma népességi arányok tükrében. - Területi Statisztika, 4. pp. 353-371.) 2050-re kétmillió roma etnikumú lakossal számolhatunk A rendelkezésre álló adatok, valamint a számos (jelenlegi és valószínűsíthető) demográfiai jellemző alapján készített népesedési előrejelzés 2050-re mintegy kétmillió roma etnikumú lakossal számol, ami a gyorsan csökkenő magyarországi népesség negyedét fogja kitenni. Mivel a roma népesség közel fele az északkelet-magyarországi régióban él, ezen a területen a legérzékelhetőbb a társadalom elszegényedése. Elgondolkodtató, hogy az 1987-es adatok alapján a közel ezer településből 15 olyan település volt a két régióban, ahol a romák voltak többségben, és 2010-re ez a szám 63-ra - több mint négyszeresére - növekedett. Előbbi felmérés szerint 183 olyan település volt a térségben, ahol a romák aránya húsz százalék fölött volt. A szociológusok egy etnikai kisebbség arányának növekedése során a húszszázalékos részesedést kritikus határnak tartják. Ezt az arányt elérve a településen megsokszorozódnak a konfliktusok, a nem cigány lakosság elköltözése felgyorsul, ezáltal pedig valószínűleg visszafordíthatatlanná válik az elcigányosodás folyamata. pedig települési szintű szegregálódás indul meg, és az így kialakuló etnikai gettók más minőséget teremtenek a cigányság életében, mivel ezután már nemcsak a falun belül élnek elszigetelten, hanem maga a település válik elszigeteltté. A nagyobb roma gyermekszám miatt a vizsgált térség egészére vonatkozóan magasabb volt a cigány tanulók aránya az általános iskolákban, mint a romák teljes népességen belüli részesedése. Az általános iskolákban tanuló roma diákok aránya sok esetben előre vetíti a települések etnikai arányainak jövőbeli átalakulását. Az etnikai csere legkézzelfoghatóbb jelei napjainkban, hogy a magas cigány népességaránnyal rendelkező településekről a nem roma lakosság a gyerekeit más települések iskolájába járatja. A demográfiai, illetve gazdasági-piaci folyamatok következtében a cigányság térségi szintű szegregálódása és leszakadása egyre karakteresebben rajzolódik ki a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokban is. A kutatók megállapították, hogy az 1970-es években a roma népesség foglalkoztatási helyzete hasonló volt a társadalom más csoportjaihoz, azonban a rendszerváltás gyökeres változást hozott. A romák munkaerőpiacról való kiszorulása már az 1980-es évek közepén megindult. A piacgazdasági átalakulással kibontakozó válság megjelenésekor a roma munkavállalók nagyobb számban szorultak ki a munka világából, mivel a jellemzően alacsony szakképzettségű munkaerőt foglalkoztató ágazatok - a mezőgazdaság, a bányászat, az építőipar, valamint a nehéz- és a könnyűipar több szegmense - szenvedték el a legnagyobb visszaesést az 1990-es évek első felében. A fenti adatok tükrében néztük meg, hogy az elmúlt években milyen konkrét intézkedések segítették a leszakadó térségben élő romák felzárkóztatását. Az erre vonatkozó kormányzati stratégia alapján elmondható, hogy a munkanélküliség enyhítésére a közmunkaprogram kiterjesztésével igyekeztek válaszolni. Ez a foglalkoztatási forma szinte minden romák által lakott településen megtalálható, s a tendenciákat tekintve az is kijelenthető, hogy részben elérte a célját, hiszen mára sok közmunkás a jobban fizető versenyszférában helyezkedett el. Az intézkedések közé sorolható, a három évtől kötelező óvodáztatás, az ingyenes gyermekétkeztetés bevezetése. Az észak-hevesi régióban minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a roma népesség beilleszkedhessen, s hogy a társadalom értékteremtő tagjaivá válhasson. Kormányzati akarat és segítség nélkül ez elképzelhetetlen. Barta Katalin katalin.barta@merdiaworks.hu HEVES MEGYE Több mint harminc éve nem készült olyan átfogó felmérés a magyarországi cigányság helyzetéről, mint amelyet a Debreceni Egyetem kutatói végeztek az elmúlt években. A most publikált, hiánypótló vizsgálat eredményeit további kutatásoknál is hasznosítanák a szakemberek. A részletekre kiterjedő tanulmány kitér arra is, hogy térségünkben, az észak-hevesi régióban minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy roma embertársainkat felkaroljuk, segítsük beilleszkedésüket. Kormányzati akarat és segítség nélkül ez elképzelhetetlen. A kérdés az, hogy évtizedek szőnyeg alá sepert problémáit miként lehetne megoldani. A cigányság helyzetét több évtizede vizsgáló kutatók megállapították, hogy térségünkben az elmaradott települések a rendszerváltás után területileg koncentrálódtak, és leszakadásuk megállíthatatlannak tűnik. A Debreceni Egyetem kutatói az 1984-87-es vizsgálat eredményeit vették alapul, kiegészítve az 1990-es és 2011-es népszámlálás önbevalláson alapuló adataival, s ehhez képest vizsgálták a népesség számának és területi elhelyezkedésének alakulását. A kutatásokat, elemzéseket jegyző Pásztor István Zoltán és dr. Pénzes János a roma lakosság települési szintű szegregálódásának északkeletmagyarországi tapasztalatait vizsgálva megállapította, hogy hazai viszonylatban az elmúlt évtizedekben a cigányság száma 2,2-szeresére, 400 ezerről 876 ezer főre, a teljes népességen belüli arányuk pedig 3,7 százalékról 8,8 százalékra emelkedett. A rendelkezésre álló adatok, valamint a számos (jelenlegi és valószínűsíthető) demográfiai jellemző alapján készített népesedési előrejelzés 2050-re mintegy 2 millió roma etnikumú lakossal számol, ami a gyorsan csökkenő magyarországi népesség negyedét fogja kitenni. Mivel a roma népesség közel fele az északkelet-magyarországi régióban él, ezen a területen a legérzékelhetőbb a társadalom elszegényedése. Elgondolkodtató, hogy az 1987-es adatok alapján a közel ezer településből 15 olyan volt a két régióban, ahol a romák voltak többségben, és 2010-re ez a szám 63-ra - több A szegregált településrészeken élő roma lakosságot igyekeznek segíteni Fotó: Berán Dániel mint négyszeresére - növekedett. Előbbi felmérés szerint 183 olyan település volt a térségben, ahol a romák aránya húsz százalék fölött volt. A szociológusok egy etnikai kisebbség arányának növekedése során a húszszázalékos részesedést kritikus határnak tartják. Ezt az arányt elérve a telerégiók Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország (Budapest) Nyugat-Dunántúl pülésen megsokszorozódnak a konfliktusok, a nem cigány lakosság elköltözése felgyorsul, ezáltal pedig valószínűleg viszszafordíthatatlanná válik az elcigányosodás folyamata. A többségében romák lakta települések körében a rendszerváltás után a második legnagyobb mértékű elvándorlás a 2000-es években következett be. Szélsőséges esetben a megüresedő és elértéktelenedett ingatlanokba a falvak peremi területeiről megindult a cigány lakosság beköltözése, illetve a rokonsági kapcsolatokon keresztül más településekről is érkezhetnek családok. Ezzel a népességcserével Népszámlálás (1990) 7,2 12,7 29.1 32.2 4.1 10,4(5,7) 4.2 Népszámlálás (2011) 8,2 13,8 26,1 29,6 5,1 13(6,4) 4,3 Debreceni Egyetem (2010-13) 8,9 11 23,6 24,4 6,1 21,8(13,8) 4,2 FORRÁS: DE Szinte minden észak-hevesi községben találunk egy-egy utcarészt, ahol mélyszegénységben élő cigányok laknak Fotó: Berán Dániel Vörös kód: Többet kell tennünk a cigányság beilleszkedéséért
