Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-28 / 50. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2018. FEBRUÁR 28., SZERDA Összeegyeztethető a természetvédelem és a gazdálkodás Evangelizáció, adománygyűjtés NAGYVISNYÓ Hétfőn kezdő­dött és péntekig tart az Evan­gelizációs Esték rendezvény­­sorozat, amelyet a Nagyvis­­nyói Református Egyházköz­ség szervez. A községi kultúr­­házban mindennap 17 óra­kor kezdődnek az alkalmak, amelyeken Mező Miklós kár­pátaljai lelkipásztor hirdeti az igét. Egyúttal pénzado­mányt is gyűjtenek a kárpát­aljai magyarok számára. T. B. Rendkívüli támogatások BÉLAPÁTFALVAI JÁRÁS Tavaly év végén negyvenöt Heves megyei település összesen 187 millió forint rendkívüli támogatást kapott a Belügy­minisztériumtól. A Bélapát­falvái járásban hat község, illetve város összesen majd­nem 15 millió forintot ka­pott. Balaton 3,5 millió Be­­kölce 2,1 millió, Bélapátfalva 1 millió, Mikófalva 1,2 millió, Mónosbél 630 ezer, Nagy­­visnyó pedig 6,5 millió forint rendkívüli támogatásban ré­szesült. T. B. Középületet újítanak föl NAGYVISNYÓ Harmincmillió forint európai uniós támoga­tásnak köszönhetően jobb környezetben működhet majd a Szilvásváradi Szo­ciális Szolgáltató Központ Nagyvisnyói Területi Irodája és a Nagyvisnyói Közös Ön­­kormányzati Hivatal. A fej­lesztés célja a településen nyújtott szociális alapszol­gáltatások (család- és gyer­mekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás) infrastruk­turális hátterének javítása egy felújított, alapellátási központtá alakított épület­ben. T. B. A bükki karsztterületek hasznosítását elemzik Már bevált külföldi gyakor­latokat is meghonosítaná­nak a Bükki Nemzeti Park területén. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÜKK A természetvédelmi és a társadalmi célokat igyekszik összehangolni egy a Duna ré­gióban megvalósuló pályázat­tal a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság. A tavaly januárban in­dult nemzetközi projektben a legfontosabb célkitűzés, hogy az ökoszisztémák értékelése során olyan módszereket dol­gozzanak ki a helyi lakosság bevonásával a Bükki Nemzeti Park területére, melyek a vé­dett területeken élő emberek és ott működő vállalkozások meg­élhetését, munkáját is szolgál­ja. Cél, hogy a térségben meglé­vő „zöld vállalkozásokat” hely­zetbe hozzák, amely az egész térség javára szolgál. Jó példákat láthatunk például Ausztriából A pályázatban a Duna víz­gyűjtőjén található kilenc or­szágból tizenhat partner, s hét védett karsztterület vesz részt, amelyek részben hasonló ter­mészeti és gazdasági adottsá­gokkal, problémákkal és kihí­vásokkal rendelkeznek. Schmotzer András, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ku­tatási szakreferense kifejtette, a Bükki Nemzeti Parkban található az ország legnagyobb összefüggő karsztos területe. Ez több közös vonást mutat a partnerek által kezelt védett területekkel, így jelentős sze­repe van az ivóvíz-ellátásban, számos védett barlanggal, ki­terjedt karsztos fennsíkkal rendelkezik, és területét jobbá­ra nagy erdőterületek borítják. Az első év kutatói háttér­munkával telt, a Magyar Tudo­Fotó: BNPI téssel foglalkozó kisvállalko­zásoknak is.- A nemzetközi projektnek köszönhetően jó példákat lát­hatunk Ausztriából, ahol a Kal­­kalpen Nemzeti Parkban már 15-20 éve bevált gazdasági mo­dell működik. Ez egy az egyben nem adaptálható, de egyes ele­mei igen, így például az egysé­ges arculat kialakítása, vagy a programokról, védett értékek­ről adott információk formája. Sok jó ötletet meríthetünk az Erdélyi Szigethegységben (Apuseni Nemzeti Park) mű­ködő modellből is, ahol például gyógynövények gyűjtői áll­nak egymással kapcsolatban annak érdekében, hogy elke­rüljék a rétek túlhasznosítá­­sát. Nálunk is vannak jó pél­dák egyebek közt a gasztronó­mia területén, gondolok itt a lekvárok, pálinkák, sajtok ké­szítőire, de ismertek tematikus turisztikai-oktatási szolgálta­tók is. A célunk további „biodi­­verzitás-barát” vállalkozások fellelése, ezek támogatása - fej­tette ki Schmotzer András. A kutatási referens elárulta, a projekt második évében a föld­­használókkal, szolgáltatókkal együtt értékelik a vizsgált öko­szisztéma-szolgáltatásokat, majd minden területre készül egy-egy akcióterv. A BNPI által elemzésre kiválasztott ökoszisz­téma-szolgáltatások a turiszti­kai attraktivitás, a vízbázisvéde­lem, a fa/tűzifa, a széna és a le­gelő állat „termékei”, a gyógy­növények, a mezőgazdasági ter­mékek, valamint a szén-dioxid­­megkötés. A kisebb munkacso­portokon kívül nagyobb fórumo­kat is terveznek, s számos ál­lami és civil szervezet bevoná­sával kapacitásbővítést is vé­geznek. Nyugaton jellemzőbb a részvételi döntés, nálunk ez még kevésbé honosodott meg, de a döntéshozatalt - akár tervezett turisztikai attrakciókkal kapcso­latban - segíthetik például hát­térinformációkkal. A Magyar Nemzeti Parkok már­ciusban hazánk látogatható barlangjait kívánják megismer­tetni a föld alatti túrák iránt ér­deklődőkkel a „Barlangosunk!" kampányban. A Bükkben is kü­lönleges barlangi programok­kal és jelentős kedvezmények­kel várják a látogatókat a ké­nyelmesen bejárható barlan­gokban, de szerveznek túrákat a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangok megismerésére is. Hét területen elemzik a hasznosítás lehetőségeit, akciótervek készülnek Nemzeti parki védjeggyel egyre több termék rendelkezik: szörpök, lekvárok, sajtok is kaptak lógót mányos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont segítségével el­készítették a Bükki Nemzeti Park és két kapcsolódó védett terület (Bélkő és Tardi-lege­­lők) ökoszisztéma-alaptérké­peit (pontos adatokkal rendel­kezünk a rétekről, legelőkről, erdőkről), s megkezdődött az ökoszisztémák minősítésének módszertani tesztelése is. Be­vonták a területeken szolgálta­tókat is, s felmérték a kapcso­lati hálójukat. A következő kör­ben ennek segítségével szer­veznek munkamegbeszélése­ket és nagyobb fórumokat. Schmotzer András elárulta, felmérik például, hogy milyen fokban hasznosítanak egyes erdőket, vannak-e még kiak­názatlan lehetőségei, termé­szetesen azt szem előtt tart­va, hogy a természeti és kul­túrtörténeti értékek nem sé­rülhetnek. Egyes területeken például több vállalkozás mű­ködhetne, de nem ez a cél. De szóba jöhet becserjésedett le­gelők hasznosítása, hiszen ezek helyreállítása az élő­világnak is kedvez, ugyan­akkor megélhetést nyújthat állattartóknak, méhészeknek, de akár gyógynövénnyel, vad gyümölcsökkel, lekvárkészí-HÍREK Produkciók és fánkevés a programban Farsang Mónosbélben Marketingre, civilekre is költenek Félmilliárd fejlesztésre MÓNOSBÉL Február 17-én a kultúrházban tartottak far­sangi mulatságot a helyi csa­ládok és a gyermekotthon­ban nevelkedő kicsik számára Mónosbélben. A rendezvényen Varga Sándorné polgármester köszöntötte az egybegyűlte­ket, akiket meg is vendégeltek süteménnyel és fánkkal. A kö­rülbelül harminc gyerek be­öltözve vetélkedett a jutalma­kért, és táncos, énekes, verses produkciókat is bemutattak. A produkciókat és a jelmeze­ket - akik közt voltak király­lány, rendőr, nindzsa és pillan­gó is - a kiválasztott zsűri és a közönség is értékelte. T. B. Ötletes jelmezekből nem volt hiány Fotó: Gál Gábor SZILVÁSVÁRAD Az intézmé­nyek működésének stabilitá­sát és az idén várható fejlesz­téseket tartották szem előtt a költségvetés elfogadásakor Szilvásváradon. Szaniszló László, a település polgár­­mestere kifejtette, a megva­lósuló európai uniós beruhá­zások büdzséjét - patakme­der-építés, a régi hivatal fel­újítása, a rekortánpálya épí­tése, traktorbeszerzés - kö­zel negyvenmillió forinttal egészítik ki. Az idei nagyobb kiadásokra már tavaly fel­készültek. A költségvetés fő­összege meghaladja a 800 millió forintot, ez általában- a fejlesztések nélkül - nem éri el a 300 milliót.- Önerős beruházásban va­lósul meg a térfigyelőkame­­ra-rendszer kiépítése, a Sza­­lajka Rendezvénytér és ját­szótér megépítése, a kondite­rem épületének felújítása, az Egri úton a leállósáv, a csapa­dékvíz-elvezető árok befedé­se és a járda építése - sorolta a nagyobb beruházásokat Szaniszló László. Hozzátette, az Orbán-ház­­ra is szeretnének költeni, s jelentősebb összeget különí­tettek el a Kacsás-tó kitaka­rítására, a zsilip felújítására. Az iskola udvarán szeretnék leaszfaltozni a parkolót, hogy a rekortán sportpálya meg­építése után legyen hol tar­tani a különböző rendezvé­nyeket. A számokat áttekint­ve kiderül, ebben az évben a fejlesztések összértéke közel félmilliárd forint, soha ennyi pénzt nem fordítottak még ön­­kormányzati beruházásokra. Nemcsak fejlesztésekre költenek hanem a rendezvé­nyekre, a testvértelepülési kapcsolatok ápolására, turisztikai kiadványokra és marketingre is. Továbbra is több millió forint áll rendel­kezésre a civil szervezetek támogatására. T. B. Barlangok hónapja

Next

/
Thumbnails
Contents