Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-24 / 47. szám
emutatkozik a Terror Háza Múzeum TRTjTTTr helyőrség Ó IS AZ INTÉZMÉNYRŐL A budapesti Andrássy út 60. alatti épületben található Terror Háza Múzeum 2002. február 24-én nyitotta meg kapuit, hogy méltó emléket állítson a XX. századi totalitárius diktatúrák áldozatainak és megnevezze a tetteseket, valamint nevet adjon a hősöknek. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedett be 1945-ben a szovjet tankok mögött érkező kommunista politikai rendőrség. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, az úgynevezett Hűség Házát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell elpusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatóságai csupán a magyarok 1956-os forradalma és szabadságharca előtt kényszerültek elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott magába, hogy a kommunizmus bukása után lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más feladatra való felhasználása. Az épületben létesült múzeum és állandó kiállítás így válhatott a rendszerváltoztatás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. A hallgatás évtizedei után 2002- ben létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történelmünk szereplőit: az áldozatokat, a hősöket és a tetteseket. Kimondta az oly sokáig kimondhatatlant, nevet adott azoknak az áldozatoknak és hősöknek, akikről olyan sokáig hallgatni kellett. A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor vezetésével elkészült és működő múzeum amellett, hogy emléket állít az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak, azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló: a XX. század két leg-ALLANDO KIÁLLÍTÁS Az állandó kiállításon a látogató a második emelet termeitől a pincéig bejárhatja az épületet. A kettős megszállás és az utolsó terem mintegy keretbe foglalja mindazt, amit a nyilasok és a kommunisták a magyar társadalommal szemben elkövettek. A nyilas uralmat megidéző termek után a Gulag-szobában a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt százezrek története elevenedik meg. Az Átöltözés terme a nyilas diktatúra kommunistává való átvedlésének szimbóluma, ettől kezdve a látogató az ötvenes évek diktatúrájának véres valóságába csöppen. Az első emeleti tárlatot az át- és kitelepítés terem nyitja, amely a II. világháború utáni kollektív üldözés évtizedét mutatja be. A beszolgáltatás zsírkockákból kirakott termében a parasztság elleni kommunista terror emlékei láthatók, de ezen a szinten található többek között az ÁVH hírhedt vezetője, Péter Gábor dolgozószobája, valamint a Mindszenty Józsefnek emléket állító helyiség is. A földszinti kiállítótérben egy - az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése során is bevetett - T-54-es harckocsi áll, amely mára a Terror Háza Múzeum egyik legismertebb szimbólumává vált. Az alagsor cellái a megrázó, végzetes valóságot tárják a látogató elé. Lassan haladó lift vezet a földi pokolba, amely időt ad az átlényegülésre, a befogadásra. Az ereszkedés idején látható filmen a kivégzés módszerei tárulnak fel, a maguk rettentő egyszerűségében. Megszűnik az idő, csak a fekete tér marad. A pincébe érve mindenki elnémul, nehéz bármit kérdezni, mondani. Az alagsori pincerekonstrukció a múlt század közepének legszörnyűbb valóságát mutatja be, mindazt, ami az 1944-től 1956-ig tartó évek lényege volt: a félelem, a sötétség és a terror. Tavaly volt 15 éves volt a múzeum, amely idő alatt összesen hatmillió látogató jött el megtekinteni az állandó és időszaki kiállításokat. 2016-ban több mint 330 ezer látogatója volt a múzeumnak, közülük 285 ezren külföldről érkeztek. A vendégkönyvek beírásai hűen tükrözik az óriási érdeklődést: Dél-Koreától Brazíliáig, az Egyesült Államoktól Törökországig érkeznek a látogatók, az európai nemzetek töretlen érdeklődését nem is említve. A múzeum előtti utcakép megszokott látványa a kígyózó sor, gyakran még záróra előtt is. FOTÓ- ÉS AJÁNDÉKBOLT 2016-ban nyílt meg a Terror Háza Múzeum online fotóboltja. A http://www.terrorhazafoto.hu digitális fotóarchívumba első ütemben felkerült közel háromezer megvásárolható fotón elsősorban dél-dunántúli települések és életképek láthatók, illetve vannak olyan felvételek is, amelyeken a hatvanas évek Budapestje tűnik fel. A fotók a kor hangulata mellett bemutatják a kádári Magyarország vidékének életmódját is. A képek között akadnak a korszak tipikus eseményeit ábrázoló sorozatok, amelyek nyári táborozásokkal, sportversenyekkel, szocialista ünnepségekkel, ipari munkákkal, lakótelep-építésekkel, társadalmi munkával, termelőszövetkezetekkel és megyei pártértekezletekkel kapcsolatosak. A fényképek profi fotós alkotásai, így jó minőségűek, megfelelő beállításúak, közeli és távoli felvételek egyaránt megtalálhatók köztük. Többségükön hétköznapi emberek láthatók, de jó néhány, országosan jelentős személyiség is szerepel rajtuk, például Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Czinege Lajos, vagy éppen Pongrátz Gergely szabadságharcos és Papp László ökölvívó. Terror Háza Múzeum kegyetlenebb rendszere elleni küzdelemből végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen. A belsőépítészeti tervek, a múzeum állandó kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. A látvány, a zene, a bemutatott filmek, fotók és tárgyak együtt keltik életre azoknak az éveknek a hangulatát, amelyekben oly sok honfitársunk szenvedte meg a totális diktatúrákat. A múzeum történészi koncepcióját Schmidt Mária dolgozta ki. T-54-es harckocsi - Terror Háza Múzeum MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMOK, RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRÁK A Terror Háza Múzeum immár hagyományosan rendhagyó történelemórákkal és ismeretterjesztő előadásokkal hozza közelebb a XX. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit a fiatal generációkhoz. Február 20. és 23. között a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a múzeum idén is várja a történelem iránt érdeklődő felsősöket és gimnazistákat. A Terror Háza Múzeum történészei többek között a szovjet koncentrációs és munkatáborok történetét, Kádár János életét, valamint a kommunista építészet világát ismertetik meg a diákokkal. Idén első alkalommal a rendhagyó történelemórák úgynevezett rendhagyó plusz elnevezésű múzeumpedagógiai kínálattal bővülnek, ahol a diákoknak játékos formában leplezik le az „októberi forradalom" legendáját és mutatják be a novemberi puccs eseményeit. Ebben az évben tizenegyedszer tartják meg rendhagyó történelemóráikat a múzeum történészei. Tavaly az '56-os forradalom és szabadságharc, illetve a kommunizmus történetének témakörében szervezett történelemórákon csaknem 1700 diák vett részt. A tanulók Székesfehérvárról, Debrecenből, Nagykátáról, Dunakesziről, Ceglédről, Makóról, Gyergyóból és budapesti általános és középiskolákból érkeztek. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. február
