Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-20 / 43. szám

2018. FEBRUÁR 20., KEDD A gímszarvasok éke a vadásztársaságokat illeti Az agancs nem gyűjthető szabadon Ismerni kell a vadat, kedvenc tartózkodási helyeit Fotó: Márkus Attila Februárban, márciusban hullajtják el agancsukat a gímszarvasok. A bikák egykori ékessége azonban nem lehet bárkinek, aki megtalálja szabad prédája, mert az a területen vadá­szati joggal rendelkező tár­saságé. írásos engedéllyel ugyan össze lehet szedni az agancsot másnak is, min­den más esetben az illeték­telen gyűjtő törvényt szeg. Síké Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE Megyénk meghatározó vadja, a gím­szarvas,februárban kezdi hullajtani agancsát. Először az idősebb bikák, aztán a fi­atalabbak, ám az kiszámítha­tatlan, hol ejtik le agancsu­kat erre nincs „szabály”. Eb­ben az értelemben a véletle­nen múlik, hol találja meg, aki keresi - tudtuk meg Ko­vács István Jánostól. Az Or­szágos Magyar Vadászka­mara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára szerint ugyanakkor ettől függetlenül sem pusztán szerencse dolga fellelni az elhagyott fejdíszt.- Ismerni kell a vadat, leg­inkább a kedvenc tartózkodá­si helyeit. Ahol a legtöbbet tar­tózkodik, legnagyobb eséllyel ott fogja elhullajtani az agan­csot. Gyakron olyankor, ami­kor egy erősebb fizikai beha­tás éri, mondjuk ághoz ütő­­dik, akkor leeshet. Aki isme­ri, hol van a fővadváltó, mert nem össze-vissza kószálnak a bikák, hanem úgy hívjuk va­dásznyelven, hogy váltókon, az nagyobb eséllyel megtalál­ja a „kincset” - mondta a ka­marai titkár. Hozzátette, az agancsokat a vadásztársasá­gok gyűjtik, vagy gyűjtethe­­tik.- Elsősorban a vadásza­ti törvény szabályozza a hul­lott agancs ügyét, ami a vadá­szatra jogosult tulajdona. Más személynek összeszedni csak az ő előre kiállított, írásos en­gedélye birtokában lehet - tette hozzá a szakember, aki a Hírlap kérdésére elmond­ta, hogy ritkán ugyan, hozzá­juk is érkeznek bejelentések az illegális gyűjtésről. Ezeket továbbítják az illetékesekhez. A vadászati, illetőleg a rendőr hatósághoz. Az ügyben egy igazán ta­pasztalt szakembert is meg­kérdeztünk. Kakuk (Pestuka) János több mint ötven eszten­dőn át dolgozott vezető er­dészként és vadásziatokén a Az Egri Járási Hivatal Agrár­ügyi és Környezetvédelmi Főosztálya a Hírlap megke­resésére közölte: a hullott agancs a vadállomány minő­ségére vonatkozóan fontos in­formációforrás, ezért szakmai szempontból kiemelt jelentő­ségű, hogy a vadászterületeket gondozó vadászatra jogosultak kezébe kerüljön. A jogszabá­lyok szerint a hullott agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi, a vadászatra jogosult Felsőtárkányi Erdészetnél. Első mondata az volt, hogy az agancs nem szabad préda, a vadászterület használójának a tulajdona. Ezért, ha valaki nem annak a területnek a va­dásza, vagy nem is vadász, és írásos engedélye sincs, akkor illegális agancsgyűjtésnek minősül, ha összeszedi. Ma már ezt büntetik is.- Édesapám, amikor fu­varozott az agancsot, hogy a küllő közé rakta, azzal kötöt­te meg a kereket. Jó ágas-bo­lehet a bírság előzetes írásbeli hozzájárulá­sával szabad gyűjteni. Eltulaj­donítása, jogszerűtlen gyűjté­se lopásnak számít. Ötvenezer forint értékhatárig szabálysér­tésnek minősül, a felett lopás bűntette. A hullott agancs en­gedély nélküli gyűjtése a jogo­sulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik. A vadvé­delmi bírság összege a cse­lekmény súlyától függően leg­alább százezer forint, de akár ötmillió forintot is lehet. gas volt, nem csúszott ki be­lőle, mint egy vastagabb do­rong - mondta, majd beszélt a legnagyobb tárkányi gyűj­tőről. Ő annyira szerette az agancsot, hogy nem adott el egy darabot se. Ma is tele van a szobája. Az erdőn dolgozott, mindig hazavitte, örült neki, érték volt a számára. De vol­tak, akik eladták,olyanok­nak, akik csillárt, késmarko­latot készítettek belőle. Ma­napság talán azok veszik, akik valamilyen ázsiai or­szágba szállítják gyógyszer­nek - idézte fel. Arra a kérdésünkre, hogy a vadakat megzavarja-e, ha gyűjtik az agancsot, Kakuk János azt mondta, hogy ter­mészetesen.- Visznek ki magukkal ku­tyát az agancsgyűjtők, és mi­kor meglátják a szarvaso­kat, akkor a sűrű, fiatal erdő­ben megkergetik a bikákat. Ahogy az agancs verődik a fá­hoz a sűrűben, leesik. Ez za­var más vadakat és zavar sok mindent. Az ilyet mi, ha csak egy mód volt rá, nem hagytuk - tette hozzá. Százezer forint is Kié az erdő? Sike Sándor sikesandor@gmai.com A m ikor még mindenkié volt, sokaknak nyújtott jövedelem­kiegészítést, a rutinosabbaknak megélhetést az erdő. An­nak a kornak az élelmesebbjei nem csak gombából, som­ból, makkból, gesztenyéből vagy éppen kökényből szedtek ösz­­sze annyit, hogy jó pénzért másoknak is juttassanak, de meglát­ták minden másban is a lehetséges hasznot. Össznépi seftelés­­re rendezkedett itt be egy emberöltőnyi időre az egész közösség. Része volt az üzletelésnek a Gorenje hűtőszekrény éppen úgy, mint a L’ewis farmer vagy a fák sűrűjében talált szarvasagancs. Ma, amikor az erdő már nem mindenkié, nem árt az ügyes­kedőknek óvatosabbaknak lenniük. Törvényesen gombát nem szedhetnek zsákszámra, ér-Mindig lesznek, akik a törvényeket megszegik tékesítésre különösen nem. Ahol pedig a nemzeti par­kot jelölő tábla figyelmeztet, még egy fűszálat se nagyon bolygathatnának. Hó- vagy gyöngyvirágot nem tépked­hetnek, mentességet az anyák napja sem jelent még a legkisebb gyermek számára sem. Most pedig, hogy számba vettük a múlt gyakorlatát és a je­len szabályait, a nagyobb tévedés kockázata nélkül kijelenthet­jük: mindig lesznek, akik a törvényeket az óva intésektől füg­getlenül megszegik. Ők úgy érzik, megtehetik. Az erdő nagy, s egy lehetséges ellenőrzés veszélyekor az agancs, a gomba vagy a letépett virág pillanatok alatt elrejthető. A természetet sze­rető, jóérzésű ember pedig csak bizakodhat egy alapos fordu­latban. Remélheti, hogy szépen, lassan kikopik az a szemlélet, ami a korból maradt vissza, amikor az erdő még mindenkié volt. Csaknem száz dolgozó sztrájkolt GYÖNGYÖS A százhuszonnyolc dolgozóból kilencvenegyen ír­ták alá a szándéknyilatkoza­tot, vagyis ennyien csatlakoz­tak a háromnapos sztrájkhoz a mátraaljai város önkormány­zati dolgozói közül - tájékoz­tatta lapunkat Vasasné Kormos Anikó. A Magyar Köztisztvise­lők, Közalkalmazottak és Köz­­szolgálati Dolgozók Szakszer­vezet (MKKSZ) Gyöngyös Vá­rosi Alapszervezetének elnöke elmondta, összesen nyolcvan­kilencen nem vették fel a mun­kát, mert többen megbeteged­tek vagy szabadságra mentek, de senki nem jelentette be azt sem, hogy lerövidíti a sztráj­kolt.- A polgármesteri hivata­lokban dolgozó köztisztviselők 2008 óta, vagyis tíz éve nem részesültek béremelésben, és a kormány tervei szerint idén sem várható általános bérren­dezés. Az MKKSZ által kez­deményezett, országos, kétna­pos januári sztrájk nem hozott eredményt, ezért a februárra meghirdetett, háromnapos sztrájkhoz hivatalunk is szoli­daritásból csatlakozott - húz­ta alá. az helyi alapszervezet el­nöke. A város saját forrásból tíz százalékkal emelte a bérüket Hozzátette: a helyi önkor­mányzat saját forrásai terhé­re ezen csak kismértékben tud változtatni. Idén tíz százalék­kal emelte a köztisztviselői il­letményalapot, és egyéb köz­­szolgálati foglalkoztatottak bé­rét. Ez - bár mindenképpen ki­emelendő a pozitív hozzáállás a munkáltató részéről - még mindig alatta marad az elvár­ható, a közszolgálati szektor más területein bevezetett bé­rektől. A bérek megfelelő mér­tékű emeléséhez központi aka­ratra és forrásra van szükség - összegezte. H. É. Fegyverrel akartak rabolni A tanítóképző alapításának jubileumára készül a prepás öregdiákok baráti köre A Beatles Múzeum is érdekelte őket GYÖNGYÖS Két rendbeli rablás bűntett kísérletének gyanúja miatt indított eljárást egy túrái és egy zsámboki férfi ellen ko­rábban a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság bűnügyi osz­tálya. A férfiak 2017. szeptem­ber 24-én, majd 2017. szeptem­ber 25-én fegyverrel vagy an­nak utánzatával próbáltak meg kirabolni két hatvani lakost, tá­jékoztatott honlapján a rend­őrség. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakkal szemben az eljárást a nyomozó hatóság befejezte, hétfőn vádemelési ja­vaslattal megküldte az ügyész­ségnek. HEOL EGER Ritka manapság az olyan összetartó közösség, mint a je­lenleg is 116 tagot számláló Egri Tanító- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Köre. Az or­szág különböző részeiben élő prepások büszkén ápolják a több mint nyolcvanéves múlt­ra visszatekintő egyesület ha­gyományait. Az Eszterházy Károly Egyetem könyvtárá­ban tartott mostani közgyű­lésükön is ennek jegyében ad­tak számot az elmúlt évi tevé­kenységükről. Mint Hegedűs Tibor elnök elmondta, hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak az im­már egyetemmé vált alma ma­«8 B I > m ff I I Emlékek sorát idézték fel Fotó: Szilvás István tér vezetőivel. Ezt bizonyítja a legutóbbi, XXIV. alkalom­mal tartott prepanapi ünnep­ség is, ahol az EKE rektor he­lyettese elismerő díszokleve­let nyújtott át az évtizedekkel ezelőtt végzett öregdiákok­nak. Megélt éveik alapján a tagok valóban az idősebb kor­osztályhoz tartoznak már, en­nek ellenére határtalan lelke­sedéssel szervezik közös prog­ramjaikat, amelyek között az egészségügyi előadástól, a ho­ni és határon túli kirándulá­son, a karácsonyi összejövete­len át a Beatles Múzeum meg­tekintéséig számos érdekes té­ma szerepelt. Hasonlóigényességgel állí­tották össze az idei munka­tervet is: egyebek között meg­ismerkednek Gárdonyi Géza könyvtárával, látogatást tesz­nek a Bazilika altemplomá­ban, felkeresik a Bükki Nem­zeti Parkot, nyársalnak Fel­­sőtárkányban, s kirándulást tesznek Bogács, Cserépfalu és Bükkz'sérc környékén. Gazdag programmal készül­nek az egri tanítóképző ala­pításának 190. évforduló­jára, az idei, jubileumi pre­panap díszünnepségére és a hagyományosan meghitt lég­körben eltöltött karácsonyi estre is. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents