Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-17 / 41. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Nemzeti toposz, több változatban - Székely Bertalan műve a művészettörténetben Egri nők: nem a méret a lényeg A napokban hazaérkezett Székely Bertalan Egri nők című festménye, pontosabban annak egy kisebb változata. Óhatatlanul adódik hát a kérdés, mi is az, amit mostantól belépti díj nélkül csodálhatunk meg az Érseki Palotában, s mi is a különbség a két alkotás között. Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGEM Hírportálunk, a HEOL mini közvélemény-kutatásából egyértelműen leszűrhető, hogy olvasóinkat nagyon is érdekli a remekmű, örömmel veszik, hogy láthatják a mester ecsetvonásait közvetlen közelről. Erre pedig - miután állami tulajdonba került - immár lehetőség van az Érseki Palota Turisztikai Látogató Központ egyik, erre a célra fenntartott különtermében. Ám, amíg az Egri nők felkerülhetett a falra, viszonylag hosszú út vezetett. A magyar történelmi festészet jó néhány olyan alkotását ismerjük, amely egyfajta nemzeti toposznak tekinthető, vizuális megjelenése vagy puszta említése is egy-egy korszakot, esetleg egy műfajt jellemez. Ilyen mű Székely Bertalan Egri nők című alkotása is, amelyhez szorosan hozzákapcsolódott a hősi önfeláldozás, a hazaszeretet, a kitartó, bátor küzdelem vállalásának gondolata. A művészettörténészeket mindig is izgatta ez a korszak, a történeti festészet XIX. századi fejlődésének középső periódusa, a nagyjából 1850-75 közé eső időszak. A műről és születésének körülményeiről Bakó Zsuzsanna Székely-monográfus számol be, többek között az Egri Múzeum Évkönyvében (Annales Musei Agriensis 2002). Itt olvashatjuk, mi-A festmény már a falon. Az Érseki Palota Látogatóközpontban csodálhatjuk Fotó: Berán Dániel szerint Székely festői gyakorlatából ismert, hogy minden képét hosszas előtanulmány, számos kompozíciós és színvázlat, rajz és olajtanulmány előzött meg. Az első képi ötlet és a végleges változat között néha tíz, olykor húsz év is eltelt. Az Egri nők első vázlatát 1856-ban készítette, ennek külön érdekessége, hogy ekkor még fekvő formátumban gondolkodott - amely egészen 1860-ig végigkövethető a vázlatokon - innentől azonban már álló kompozícióban „fogalmaz”, s immár egyértelmű az erőteljes nőalak központi figurája. 1864-1867 közé tehető azoknak az olajvázlatoknak a létrejötte, melyek elsősorban színvázlatok. Székely számára mindennél fontosabb volt saját elképzelése az eszmei mondanivalót illetően, így a kompozíció kialakítását ennek rendelte alá. Ezt világosan kifejti Cséka Károly egri rajztanárhoz írt levelében, a központi nőalak cselekedetének indoklásával: „... mozdulateljárásból azon perc választatott, midőn már lesújtott egy törököt, s műve eredményétől borzadva, de triumphálva nézi... A nő hősiességét növeli az is, hogy elöl az ellen, hátul a tűz - két baj között is megállja helyét.” Köves-Kárai Petra, az Érseki Palota Látogatóközpont művészettörténésze kérdésünkre elmondta, hogy a most Egerbe érkezett festmény a szakma véleménye szerint az utolsó színvázlat, melyet a kép végleges, 1867-ben elkészült, 227x176,5 centiméteres változata előtt festett meg Székely Bertalan. Hozzáteszi, hogy ez a 74x59 centiméteres alkotás már önálló festményként is megállja a helyét, messze túlmutat egy vázlat minőségén, gyakorlatilag a nagy mű kicsinyített mása. Hozzáteszi, hogy a kép - ahhoz képest, hogy jó másfél évszázada készült -, viszonylag jó állapotban maradt meg számunkra. Természetesen szükség volna immár egy komolyabb tisztításra, esetleg restaurálásra, hogy teljes pompájában mutathassa meg önmagát. Az egri nőegylet is megvásárolta Az Egri nők című festményt elkészülése évében bemutatták Bécsben, majd 1868- ban Egerben is - mégpedig a Líceum dísztermében. Talán ez indíttatta az Eger és Vidéke Olvasó és Nőegyletét arra, hogy a képet jótékony adakozások révén megvásárolja. 1860-ban - a nőegylet Nánássy Csernyus Amália által történt újraszervezésének évében - Remellay Gusztáv, a Nefelejts című lapban egy cikket jelentetett meg, amelyben leírtak A festészet nagy magyar alakja Székely Bertalan, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője Kolozsváron született, nemesi családban, 1835. májusában és 1910-ben hunyt el Cinkotán. Székely Árpád festő apja. A most hazatért festmény egyébként ismert volt a művészettörténészek és művészetszeretők előtt, hisz több kiállításon is szerepelt, legutóbb 1999-ben, a Magyar Nemzeti Galéria Székely Bertalan (1835-1910) kiállításán. Tavaly decemberben pedig a Kieselbach Galéria és Aukciósház katalógusában tűnt föl, ahol az 57. Téli Aukción a kikiáltási ára 22 millió forint volt - emlékeztet a művészettörténész, hozzátéve, hogy a kormány - elővásárlási jogával élve - 42 millió forintért vásárolta meg a védett művet. Örvendetesnek tartja, hogy közkinccsé lett ez az eddig magántulajdonban lévő, jelentős alkotás, s szellemi, öntudati értékéből befolyásolhatták a döntésüket a vásárlást illetően: „1552- ben ötven egri hölgy vett részt a hős védelemben... mily szép lenne, ha Eger jelenleg élő leányai, ősnőik hőstettét, a múzeum számára lefestetvén, ezáltal világraszólólag tanúsítanák bátor ősanyáik iránti kegyeletöket.” Tény, hogy a képet a nőegylet megvásárolta és a Nemzeti Múzeum Magyar Művészek csarnoka számára ajándékozta. a nagyközönség, elsősorban Eger közössége is részesülhet most. Ismeretes, hogy ezt a hiánypótló szerepet próbálta betölteni évtizedekig a Dobó István Vármúzeum kiállításán egy kölcsönbe kért, korábbi, sokkal elnagyoltabb, valóban színvázlat - ma azonban már ez sem látható - teszi hozzá a szakember. Szép gesztus volna a Magyar Államtól - összegez Köves-Kárai Petra -, ha ez a kis méretű, utolsó változat, amely már szinte teljesen megegyezik a végső nagy méretű kompozícióval, végleg visszatérne ide Egerbe, közgyűjteménybe. Nekünk, egrieknek, és leginkább az egri - pontosabban az én esetemben egrivé váló -, illetve a környékben élő nőknek különösen fontos lenne ezt a művet a város falain belül tudni, mivel annak végső, kétméteres változatát nő elődeink, az Eger és Vidéke Olvasó és Jótékony Nőegylet tulajdonképpen megrendelte, majd azzal megajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumot. Ezért ennek a kisebb festmények a léte - főleg ittléte - megdobogtatja a szívünket. HIRDETÉS GAZDASÁGI KILÁTÁSOK 2018 SIKERÉV UTÁN, SIKERÉV ELŐTT Választási évben vagyunk, de természetesen a gazdaság nem áll le. Milyen kihívások várnak ránk az idei évben? A konferencián ehhez nyújt segítséget többek között Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium minisztere, Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz elnöke, Nyúl Sándor, a Gránit-Pólus Igazgatóságának elnöke, Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, vagy éppen Oszkó Péter, az Oxo Labs ügyvezetője Az előadások és a panelbeszélgetések keretében olyan fontos témák kerülnek terítékre mint a munkaerőhiány, a finanszírozás, a hatékonyság, az innováció vagy a digitalizáció. Időpont: 2018. február 28. Helyszín Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) Árak: Belépő: 25.900 Ft + áfa (27%) Early Bird (2018. február 21.-ig): 22.900 Ft + áfa (27%) Világgazdaság előfizetőknek: 20.900 Ft + áfa (27%) További részletek: rendezvenyek.vg.hu Támogatók: Konferencia magyar nemzeti é kereskedőház w HIRDETÉS FORRÓ TÍLI FINOMSÁGOK Imim «■.0 I -mm ’ T<dmente$ei í * F&wmségoklUct ^kenyekne* OfcüdSt ÍWj 'Sertéihiksaj . Msftátűk 8 oldalas 1 m laktató és lélek- f mindenkinelT j Keresse minden hónapban az újságárusoknál! Véres kézzel nyúlkált a törött ablakon át SARUD „Idegből felhúztam magam!” - jelentette ki a hatóság előtt tett vallomásában a fiatalkorú terhelt, majd a fivérével együtt visszatért a sértettek portájára. Onnan az édesapja által a háziaknak korábban kölcsönadott kerékpár vázát óhajtotta hazavinni. A kétkerekű többi része ugyanis már nem volt meg. A történet tavaly március 22-én délután játszódott le a községben - tájékoztatta Hírlapot dr. Konkoly Thege László. A megyei főügyészség sajtószóvivője elmondta, az ügyben a napokban megszületett a vádirat, amely szerint a 18 éves fiú, az elsőrendű vádlott és a kezében baltát lóbáló bátyja - a másodrendű terhelt - mentek a biciklit kölcsönbe vevő házához. A fiatalabbik testvér elégtételt akart venni, mert sérelmesnek találta, ahogyan előzőleg elküldték. A tettesek zárt kapura leltek, amit néhány rántással leszakítottak, majd a belső nyílászáró üvegét a favágáshoz használt eszközzel bezúzták. Közben az egyikük tenyere megsérült. Ő a törött ablakszemen át horrorfilmbe illő módon, véres kézzel próbálta meg elkapni és fellökni az ajtónak belülről kétségbeesetten ellentartó férfit és nőt. Végül a támadók nem jutottak be az épületbe, s részben a sebesülés miatt szitkozódva távoztak a helyszínről. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség erőszakkal és felfegyverkezve elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolja a két fiatalembert. Vádiratában azt indítványozza, hogy a törvényi előírásnak megfelelően a bíróság sújtsa szabadságvesztés-büntetéssel a vádlottakat, ám annak végrehajtását próbaidőre függeszsze fel. Annak tartamára rendelje el mindkettőjük pártfogó felügyeletét. írja elő számukra, hogy kötelesek részt venni a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson, különösen egy agressziókezelő ART-tréningen. Sz. Z.
