Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-16 / 40. szám
Pályázat a vizes élőhelyek világnapjára 2018. FEBRUÁR 16., PÉNTEK fi ZÖLDÖVEZET Falco és Samu - kiváló méregkereső németjuhászkutyák - gazdájára, Deák Gáborra mindig nagyon figyel Méregkeresés: kiválóak erre a németjuhászok Beküldött fotó Kutyák a természetvédelemben címmel Deák Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, mérgezésmegelőzési koordinátor tartott előadást a közelmúltban az Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál Könyvtárában az Egri Természetismereti Estek első foglalkozásán. A vendégek az ebek alkalmazásának több területét megismerhették az esten. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu Efö ER A szakember elsőként a kutya domesztikációjáról, azaz háziasításáról ejtett szót. Elmondta, a kutya őse a farkas volt, továbbá egyiptomi, közel-keleti motívumokkal bizonyította azt a tényt, hogy az ebek már régóta közel állnak az emberhez. Ezután elemezte, milyen célokkal tenyésztenek kutyákat. Kiderült, megkülönböztethetők munka-, őrző-védő, terelő/juhász-, szánhúzó, harci, vadászkutyák és kedvtelésből tartott négylábúak. Elhangzott az is, modern korunk munkakutyái a sport-, a terápiás és a keresőkutyák. Kábítószert, nyomokat, bombát kutatnak ezek az ebek Mint mérgezésmegelőzési koordinátor, az előadó az ismertetője további részében a keresőkutyákra helyezte a hangsúlyt. Elmondta: kábítószert, nyomokat, bombát kutatnak az ebek, szagazonosításra is alkalmazzák azokat, tűzfészekkeresésre, rákos sejtek kimutatására, poloska megtalálására, szarvasgomba felderítésére, de gyakorta használják a jószágokat a természetvédelemben is. Mivel a kutyák szaglószerve 220 millió szaglóreceptort tartalmaz - az embereké csupán ötmilliót -, egyes fajták kiválóan alkalmasak arra, hogy ritka és veszélyeztetett fajokat kutassanak fel segítségükkel. Ezek elpusztult állatokat, hulladékot (ürüléket) keresnek. Segítséget nyújtanak abban is, hogy a keresett fajokat begyűjtsék, valamint természetvédelmi és vadgazdálkodási károk enyhítésében, felmérésében vegyenek részt. Az ebek mérgezéses esetek feltárására is alkalmazhatók, szándékos és illegális mérgezések felkutatásában segítik a szakembereket, mérgezett állatokat, mérgezett csalikat kutatnak. Ezekre kiváltképp alkalmasak a német juhászkutyák, mint például a szakember ebei, Falco és Carlo is. Samu, a tetemkereső kutya sokat gyakorol Beküldött fotó Akik mérgeznek Vadászok, galambászok, háziállattartók, halgazdálkodók mérgezhetnek azért, hogy a számukra nagy károkat elhárítsák. Ennek eredményeképp gyakran találnak a szakemberek mérgezett rókákat, madarakat. Deák Gábor ugyanakkor elmondta, ha a csirkéket védve egy háziasszony rókát mérgez meg, abból egyéb mérgezéses eset is kialakulhat. A méregből ugyanis eszik a róka, de utána fogyaszthat belőle egy sas is. így gyakorta történnek sasmérgezések - tudatta a szakember. Harmadikok A probléma egész Európát érinti. A méreg- és tetemkereső kutyákat először Spanyolországban alkalmazták, később Olaszországban is. Kezdetben border collie-kat, labradorokat, belga juhászkutyákat fogtak be erre. Magyarországon 2013-ban alakult ki az első ilyen egység, harmadikként a földrészen. Utána Görögországban, Portugáliában, Csehországban és Szlovákiában képeztek ki ebeket e célra. Már hazánkban is használják a kutyákat mérgezett madarak megtalálására. HEVES MEGYE Tematikus pályázatot hirdet a településeken vagy annak közelében található vizes élőhely és élővilága megismeréséért a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által létrehozott Vadonleső Program és a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság a vizes élőhelyek világnapja alkalmából. A Találd meg, írd le és őrizd meg! című pályamunkában a pályázónak a lakhelye közelében vizes élőhelyet kell keresnie, mint például láp, mocsár, tó, patak. Minél több információt kell összegyűjtenie az élőhely jellegéről, kiterjedéséről, történetéről. Fajlistát kell összeállítania az ott megfigyelt állat- és növényfajokról, s olyan fajt kell keresnie, amely szerepel a Vadonleső Program honlapján is. Ezután el kell készítenie egy javaslatcsomagot, amely az adott vizes élőhely természetközeli állapotának fenntartását, esetleg javítását célozza meg. Ezeket összegezni kell egy kisebb tanulmány formájában, ebben ábrák, fotók és egyéb illusztrációk is szerepelhetnek. A pályázónak a vizes élőhelyet kell bemutatnia A pályázatot 12 és 18 év közötti fiatalok nyújthatják be, elektronikusan csak PDF-ben vagy papír alapon, netán kötött kiadvány formájában. Az egyéni vagy csoportos pályamunkák október 31-ig küldhetők be a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályához az 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. levelezési címre vagy a vadonleso. fm.gov.hu e-mail-címre. A pályázattal kapcsolatban további információk a Vadonleso.hu oldalon találhatók meg. A díjazottak értékes tárgyi, valamint nemzeti parki programjutalomban részesülnek. Az első helyezett lehetőséget kap arra, hogy 2019. február elején a Vizes Élőhelyek Világnapja központi rendezvényén bemutassa munkáját. Eredményhirdetés december 10-én lesz. V. M. Huszonöt szerző dolgozott összesen a nemrégiben megjelentetett köteten Természeti és kultúrtörténeti térségi értékeket mutattak be EGER Az Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál Könyvtárában a hét elején mutatták be a Természeti és kultúrtörténeti értékek Eger térségében című kötetet, Nagy Andor, a Líceum Kiadó vezetője, prof. dr. Mika János egyetemi tanár, dr. Dobos Anna főiskolai docens és Kiss Katalin végzett környezettan és geográfus szakos hallgató, a kiadvány egyik szerzője jelenlétével. A könyvről dr. Mika János beszélt a megjelenteknek. Kiderült, a mű címéből is adódóan a megyeszékhely térségének természeti és kultúrtörténeti értékeit tárja az olva-Összesen huszonöt szerző dolgozott a köteten, s ahogy dr. Mika János elárulta, örömmel készítették a tanulmányaikat, amelyek magyarul és ansók elé. Három megyéből válogatták az Eger közeli településeket. A kötetben bemutatják a térség helyét az országban és goiul is olvashatóak a 180 oldalas kiadványban. A profeszszor az éghajlati kérdéseket kutatta, s szerkesztőtársával együtt fogta össze a témákat. a Kárpát-medencében, majd a földtani, domborzati, talaj-, éghajlati-, vízrajzi viszonyokat, a növényeket, s a tájak történetét. Dr. Mika János hangsúlyozta: nem turistakönyvet készítettek, a térséget tudományosan mutatták be. Dr. Mika János a vendégekkel megosztotta: az idegenforgalomról is szóltak, turisztikai látnivalókat válogattak, melyek autóval, gyalog is megközelíthetők. V. M. Magyar, angol tanulmányokkal Dr. Mika János (jobbra) mesélt a kötet születéséről Fotó: Kakuk D.
