Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-15 / 39. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Összefogás gyümölcse az új fejlesztés EGERSZALÓK Sikeres jótékonysági bált tartottak az óvoda javára a településen a napokban, aminek köszönhetően új információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) eszközöket vásárolnak majd az intézmény számára - tudtuk meg Csutak Anita intézményvezetőtől. A településen már hosszú évek óta rendeznek jótékonysági rendezvényeket az óvoda javára, a helyi vállalkozások és magánszemélyek támogatásával, amelynek bevételéből elsősorban olyan eszközöket szoktak vásárolni, amelyek beszerzése nagyon megterhelné az intézmény költségvetését.- Néhány éve például sószobát alakítottunk ki, két jótékonysági bál bevételéből, mind a szülők, mint pedig mi nagyon örültünk ennek a fejlesztési lehetőségnek. Igyekszünk olyan eszközöket vásárolni, amelyek megkönnyítik és színvonalasabbá is teszik a munkánkat. A tavalyi bál bevételéből például mozgásfejlesztő eszközöket vásárolunk, ezek a tavasszal érkeznek meg az intézménybe, biztos nagy hasznát vesszük majd nekik - fejtette ki az intézményvezető. Kiemelte, most azért az IKT eszközök beszerzése mellett döntöttek, mert a gyermekek már egészen pici koruktól használják ezeket a készülékeket, és fontos, hogy megtanulják megfelelően és hasznosan kezelni őket. Az eszközök beszerzését hamarosan elindítják, már ebben az oktatási évben szeretnék őket használni a pedagógiai munka során. Süli K. Új eszközöket kapnak Fotó: Lénárt Márton A nagypréposti palota múltja sok érdekes momentumot rejt Ügyvédi iroda, de még a főispán hivatala is volt itt A Kossuth és az Egészségház utca sarkán álló épületet Batthyány Ignác építtette. Ő azonban valószínűleg sohasem lakott benne. A ház történetét böngészve számos érdekességre bukkanhatunk. Kiss Péter szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER A házat Batthyány Ignác építtette, aki később a Gyulafehérváron található híres Batthyáneumot alapította. A palota 1774-76 között készült, tervezője Fellner Jakab, az erkélyrács és az ablakok kovácsoltvas rácsozata Fazola Henrik munkája. Építtetője valószínűleg soha nem lakott a palotában, mert az erkélyrácsozatban utódjának, Dobronyay Miklós kanonok nevének a kezdőbetűi olvashatók. Az épülethez kötődő legjelentősebb eseménynek a megismeréséhez be sem kell lépni az ajtón, mert arról az erkélytartó oszlopok szomszédságában látható, 1939-ben elhelyezett emléktábla szövege tájékoztat. Erről Eger kiváló ismerője, múltjának nagyszerű kutatója, Breznay Imre azt írja, hogy „adataim alapján kapott emléktáblát a nagypréposti lak.” A tábla szövege szerint „1849. február 26-án délben, az emeleti nagy teremben Lévay Sándor nagyprépost-kanonok vendégül látta Dembinski Henrik altábornagy-fővezért, Görgey Artur tábornok-hadtestparancsnokot és vezérkari főnökeiket Molnár Nándor őrnagyot és Bayer József századost. A Verpelétről ide hangzó ágyúdörgés hallatára innen siettek a kápolnai csata színhelyére.” Az emléktábla elhelyezésének előzménye, hogy a „hadimúzeum lengyel emlékbizottsága” elhatározta, hogy megjelöli mindazokat a helyeket, amelyeket a magyar-lengyel barátság szempontjából érdemesek tart az utókor figyel-A nagypréposti palotában ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik Fotó: Huszár M ispán feleségét, majd innen a nagypréposti palota elé vonult a menet, és a legidősebb öreg diáknak, Csekó Gábor nagyprépostnak adott szerenádot. Az már a hétköznapok része volt, amikor 1929-ben „Az Egri Közszolgálati Alk. Házhely szerző Egyesülete” felkérte mindazokat, akik a Vincellériskola bal oldalán levő káptalani földekből kiosztott házhelylyel rendelkeztek, hogy hátralékos adójukat szíveskedjenek befizetni a nagypréposti palotában a főkáptalan pénztárába. Amikor a város 1939-ben elhatározta, hogy a mai Egészségház utcát kiszélesíti, arra kérte a főkáptalant, hogy a „kiszélesítéséhez engedje át a nagypréposti lak kerítése mellett húzódó területet a városnak s a város vállalja a kerítés beljebb helyezését. Az egri utcanév- I adó, Rajner Károly is lakott az épületben mére, megbecsülésére. A bizottság mindenhol a vármegyék és városok lakosságával együtt, azok támogatásával készíttette el az emléktáblákat, köztük az egrit is. Innen siettek a kápolnai csata színhelyére 1849-ben Nem szokványos esemény azonban már korábban is volt a palota történetében. 1809-ben a napóleoni háborúk idején három hónapra Egerbe menekült a királyi család, ahol az érseki palotában lakott. Fischer István érseknek ezért ki kellett költözni onnan, és erre az időszakra átmenetileg a nagypréposti palota lett a székhelye. Egy 1867-ből ránk maradt „Tudósítás” szerint Lévai László hites ügyvéd tudomására hozza a város lakóinak, hogy „az ügyvédkedés terére lépvén” irodáját a nagypréposti lak földszintjén megnyitotta. Voltak az épületben rendezvények is. Ezek egyikére 1878-ban a király születésnapján került sor délután 1 órakor, amikor a főkáptalan a nagypréposti palotában „fényes díszebédet adott, melyre az egyházi, polgári és katonai kitűnőségek hivatalosak valának”. Az ebéd során Danielik János püspök mondott pohárköszöntőt, melyet a vendégek lelkes, háromszoros éljenzése követett. Hasonlóra a következő évben is sor került. Ekkor a királyi pár ezüst menyegzője alkalmából. „Délben a fökáptalan a nagypréposti lakban díszebédet adott, melyre a város számos előkelősége volt hivatalos. Az ünnepelt királyi párért a nagyprépost úr... emelt poharat s mindenki szívében élénk viszbangra talált ékes szavakban tolmácsolta azon érzelmeket, melyekkel e napon a birodalom népei a fejedelmi trón elé járultak.” A Tanácsköztársaság idején a hatalom kilakoltatta az épületből Debreczeni János nagyprépostot, aki 1921-ben hunyt el, és földi maradványait ott az épületben szentelték be. A Tanácsköztársaság bukása után egy ideig ennek az épületnek a földszintjén volt a főispáni hivatal. Az 1927-es esztendő ismét hozott egy szokatlan eseményt. Május 14-én számos ciszterci öregdiák látogatott vissza az iskola falai közé. Ezen a napon este nyolc óra tájban a gimnázium ifjúságának fúvós zenekara lampionokkal a megyeház elé vonult és szerenáddal köszöntötte Okolicsányi Imrénét, a főA főkáptalan megbízásából Dutkay Pál pápai prelátus, érseki helynők értesítette a város képviselőtestületét, hogy a főkáptalan a kért területet ajándékba adja a városnak.” A nagyprépostok sorában találjuk Pánthy Endrét is, akinek volt egy képgyűjteménye, amelynek festményei annak idején a nagypréposti palota helyiségeinek falait díszítették. Közülük a legismertebb Dossi Faun és nimfa című alkotása. A rangos képgyűjtemény 1906-ban hagyatékként került az Egri Érseki Líceum Múzeumába. A nagypréposti palotában helyezte el a káptalan a levéltárát. Itt folytatott kutatásokat mások mellett Balássy Ferenc, a tudós pap is. Az idők során az épületnek a már említetteken kívül lakója volt többek között az egri utcanévadó Rajner Károly nagyprépost is. A Mátraaljai Munkaadók Egyesületének vállalkozói szakmai fórumon tájékozódhattak Hasznos tanácsokat kaphattak a cégvezetők GYÖNGYÖS Ha nincs bejelentve a munkavállaló, ha nem azt csinálja, ami a munkaköri leírásában szerepel, akkor biztos, hogy a munkaügyi hatóság büntetni fog - hangzott el a kedd délutáni vállalkozói fórumon a gyöngyösi városháza dísztermében. A tájékoztató előadásokat a Mátraaljai Munkaadók Egyesülete szervezte tagjai számára. A megkerülhetetlen szabályokról beszélt egyebek mellett dr. Kovács Emese munkajogász, aki tizenöt éves hatósági múlttal rendelkezik, ám szavai szerint jobban szeret segíteni a vállalkozóknak, mint büntetni őket. Ma már tanácsadóként hívja fel a vállalkozók, cégek vezetőinek figyelmét arra is, hogyan kerüljék el a munkaügyi bírságot, és mire figyeljenek egy-egy audit során. Kijelentette azt is, a „bejelentések országa vagyunk”, hisz a névtelen jelzéseket is köteles a hatóság kivizsgálni és amely cég már bírságot kapott, azt kizárhatják a pályázatokból.- Pedig a pályázatok korszakát éljük - vette át szót a hangzátos mondattal Hevér Tünde. A pénzügyi szakértő a vállal-Hiesz György polgármester is részt vett a fórumon Fotó: Czímer T. kozások pénzügyi helyzetének javításáról, stabilizálásáról beszélt. Szólt az uniós és állami támogatások kihasználásának lehetőségeiről is. A munkaügyi bírság kizárással járhat a pályázatokból Kiderült a szakmai fórumon az is, hogy idén már szigorúbban vizsgálják a cégeket, és ha az elmúlt két évben volt munkaügyi bírságuk, akkor nem pályázhatnak sem uniós, sem állami támogatásokra. Dr. Cseke Terézia okleveles munkajogi tanácsadó az atipikus foglalkoztatási formákról tájékoztatta a közönséget, vagyis azokról a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazotti munkaviszonyban történő teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásokról, mint például a szövetkezetek. A nyugdíjas-szövetkezetről elmondta, hogy azok a nyugdíjasok, akik tudnak és akarnak is dolgozni, ebben a tömörülésben úgy tehetik tovább, hogy a nyugdíjuk teljes mértékben megmarad. H. É.
