Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

Igazából kéregetők az adománygyűjtők 0 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN____________ EGER Csalás vétség elköveté­sének a gyanúja miatt indí­tott büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság, s most a lakosság segítségét kérik - közölte szerdán a Hírlap­pal Szabó Boglárka rendőr fő­törzsőrmester, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A szakember közlemény­ben tudatta, hogy a kapitány­ság munkatársai az eddigi in­formációk alapján megállapí­tották: egy 26 esztendős férfi ■és társai még január 29-én mozogtak a megyeszékhely belvárosában, illetve egy egri bevásárlóközpont parko­lójában. Több embert is leszó­lítottak, s azt mondták nekik, adományhoz gyűjtenek ösz­­szegeket. Valójában azonban hazudtak erről, hiszen kére­gettek, s a pénzt maguknak igyekeztek ily módon meg­szerezni. Az Egri Rendőrkapitány­ság azt kéri, hogy akik pénzt adtak át ezen társaság tagja­inak, jelentkezzenek a kapi­tányság vizsgálati osztályán, hiszen bűncselekményt kö­vettek el a sérelmükre. A pó­rul jártak személyesen tehet­nek bejelentést a kapitány­ság Klapka utcai épületében, továbbá telefonon. Utóbbihoz tárcsázniuk kell a 36/522- 111-es számot, s kérniük a 1419-es melléket. Jelezhetnek még az ingyenesen hívható 107-es vagy 112-es központi segélyhívó telefonszámok va­lamelyikén, illetve - névte­lenségük megőrzése mellett - a telefontanú 06-80/555- 111-es zöldszámán. Sz. Z. Tűzoltókat oktattak káresetkezelésről HEVES MEGYE A káresemé­nyek bejelentésének kezelésé­ről, a riasztások kiadásáról, a veszélyes anyag beazonosítá­sának lehetőségeiről tájékoz­tatták a minap a megyeszék­helyen a tűzoltóságok ügye­leti szolgálatot ellátó tűzol­tóit továbbképzés keretében. Az eseményen szó esett to­vábbá a Pajzs-rendszer hasz­nálatáról is, amely a művelet­irányítás térinformatikával támogatott központi informa­tikai rendszere, s amely ren­delkezik káresemény-kezelé­si és riasztási modullal. Az oktatáson Gombás Gábor tű. alezredes, főügye­leti osztályvezető felhívta a figyelmet e munkában az együttműködés és a kapcso­lattartás fontosságára, vala­mint arra, hogy a műveletirá­ß nyitás összetett feladat. A mű­veletirányítók fogadják a se­gélyhívásokat, megszerzik a szükséges adatokat és érté­kelik azt. Azt követően pe­dig megteszik a szükséges intézkedéseket. Azaz riaszt­ják a káresemény felszámolá­sához szükséges tűzoltóerő­ket és eszközöket, s ha szük­séges, akkor értesítik a társ­szerveket, az önkénteseket és a szolgáltatókat. A beavatko­zás során folyamatos kapcso­latot tartanak a helyszíni kár­­helyparancsnokkal és más beavatkozókkal. Zárásként „tömeges ese­mény” kezelési gyakorlatot tartottak. Gyakorolták, hogy az egyszerre, nagy számban beérkező segélyhívásokat hogyan kell szakszerűen és gyorsan kezelni. Sz. Z. MOST AJÁNDÉK kínai horoszkóppal; k tH ? KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Rendőrségi nyílt nap diákoknak HATVAN Nyílt napon engedtek bepillantást végzős, a bűnüldöző és -megelőző hivatás iránt érdeklődő középiskolásoknak a rendőrség min­dennapi életébe, az egyes szakterületek munkájába a Hatvani Rendőrkapitányságon a közelmúltban. Bemutatták a tanulóknak, hogy mi­ként végzik a nyomozásokat, a vizsgálatokat, milyen helyiségekben dolgoznak a civil munkatársak és az egyenruhás rendőrök. A legnép­szerűbbek a fiatalok körében a csapatszolgálati eszközök, továbbá a rendőrautó és a felszerelése, valamint a bűnügyi technikus által ké­szített ujjlenyomatok voltak. A rendőrkapitányság oktatótermében szakmai jellegű kisfilmet is vetítettek, amelyben egyebek között szó esett a rendészeti oktatási intézményekbe való felvétel követelményeiről is. Sz. Z. Fotó: HMRFK Fiktív munkaerő-kölcsönzéssel szereztek hasznot Újabb hét embert vádol a főügyészség Dr. Szalóki Zoltán ismertette a vádat Fotó: Huszár Márk Hét emberrel szemben emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség fiktív munka­erő-kölcsönzéssel összefüg­gésbe hozható adó- és já­rulékcsalások miatt. A ter­heltek a vád szerint több tíz­millió forinttal károsították meg a Magyar Állam költ­ségvetését. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu BORSOD ÉS HEVES MEGYE A több cégvezető ellen foly­tatott, adóvisszaélések címén büntetőeljárásról szerdán ki­adott sajtóközleményében dr. Szalóki Zoltán megyei fő­ügyész tájékoztatta a Hírlapot.- Az újabb vádemeléssel ösz­­szefüggésben tudni kell - em­lékeztetett a megyei ügyészi szervezet irányítója -, hogy korábbi ügyészi vádindítvá­nyok nyomán az Egri Törvény­széken több kiterjedt bűnszer­vezet működéséhez kapcsoló­dóan több büntetőeljárást is folytattak. Az alapügyben pe­dig még mindig tart az elsőfo­kú tárgyalási szak. Ezúttal a megyei főügyészség olyan - egyébként beismerésben lévő - vádlottakat vádol, akik vala­mennyien életek a tárgyalás­ról való lemondás jogintézmé­nye által biztosított lehetősé­gekkel. A vádirat értelmében a mos­tani ügy elsőrendű vádlottja, egy miskolci székhelyű gazda­sági társaság ügyvezetője még 2012-ben és 2013-ban színlelt munkaerő-kölcsönzési meg­állapodásokat kötött bizonyos vállalkozások képviselőivel. Azok a cégek azonban való­jában nem végeztek legális gazdasági tevékenységet. An­nál is inkább éppen azért hoz­ták létre - a más ügyben ter­heltként már bíróság előtt álló személyek - azokat, hogy be­jelentsék hozzájuk egyes, ve­lük kapcsolatban álló gazda­sági társaságok munkaválla­lóit. Továbbá, hogy valótlan tartalmú számlákat állítsa­nak ki a nevükben. Ennek se­gítségével a cégek csökkente­ni tudták az adó- és járulékfi­zetési kötelezettségüket. A vád szerint az elsőrendű vádlott a nála dolgozó, igazá­ból senkitől sem kölcsönzött munkavállalókat hamisan kölcsönzöttekként tüntette fel. így a terhelt, mint tényleges munkáltató, az őt terhelő adó­kat és járulékokat elmulasz­totta bevallani. Két év alatt fo­lyamatosan és rendszeres ha­szonszerzésre törekedve ösz­­szesen több mint egymillió fo­rint hiányt okozott a központi költségvetésnek. A nyomozók azt is kiderítet­ték, hogy az ügyvezető felhasz­nálta ismeretségeit és bizonyos rokoni kapcsolatait is. Rávette más vállalkozások tulajdono­sait is arra, hogy kövessék a példáját. Vagyis ők is kösse­nek fiktív munkavállalói szer­ződéseket az erre szakosodott bűnszervezet tagjaival. Min­dennek köszönhetően újabb húszmillió forint vagyoni hát­rány érte az államot. Arra is ki­tér a vádirat, hogy a másod-,- a harmad- és a negyedrendű ter­heltek hasonló cselekedeteik­kel legalább kilencmillió fo­rintot meghaladó elmaradást idéztek elő az állami adó- és já­rulékbevételekben. Ugyanak­kor az ötöd-, a hatod- és heted­rendű vádlottak szintén fiktív munkavállalói megállapodáso­kon alapuló valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be, illetve elmulasztották elkészí­teni a bevallásukat. Ezzel to­vábbi négy fél millió forint­tal rövidítették meg az állami költségvetést. A beszerzett bizonyítékok alapján a főügyészség a hét terheltet - jellemzően Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei cégek vezetőit és segítő­iket - nagyobb vagyoni hát­rányt okozó, üzletszerűen el­követett költségvetési csalás bűntettével, s folytatólagosan megvalósított hamis magán­okirat felhasználásának vét­ségével vádolja. Az ügyükben első fokon az Egri Törvény­szék hoz majd döntést. Büntetendő a színlelt tevékenység Az követi el a Büntető Törvény­­könyv megfelelő rendelkezé­se értelmében ezt a gazdasá­gi jellegű csalást, aki színlelt gazdasági tevékenységet vé­gez jogtalan haszonért, s ezzel vagyoni hátrányt okoz. Az el­követő vétségéért két év sza­badságvesztésre ítélhető. Ha a bűntény miatt nagyobb vagyo­ni hátrány keletkezik - mint a vádbeli ügyben -, s megállapít­ható az üzletszerű elkövetés, akkor a szankció egytől öt évig terjedhet. Büntetendő az is, ha valaki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásá­nak vagy megszűnésének a bi­zonyítására hamis, hamisított, valótlan tartalmú magánok­iratot használ fel. A tettes egy évre is rács mögé kerülhet.

Next

/
Thumbnails
Contents