Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

Tárolják a magyar kutyafajták DNS-ét 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK__________________________________________________________________________ Pető Zoltán karján a kölyök kuvasz már túl van a mintavételen, s hamarosan Amerikába utazik új gazdájához Fotó: Márkus Attila Kötelező, DNS-alapú vizsgá­lat vált szükségessé év ele­jétől a törzskönyvezendő magyar ebfajták esetében. A tenyésztőknek a vizsgá­lathoz szükséges mintá­kat a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatalnak kell elküldeniük, s így a ké­sőbbiekben kétséget kizáró­an igazolni tudják a kölykök származását. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Megkezdte szár­mazásellenőrzési vizsgálatok végzését a Nébih genetikai la­boratóriuma a magyar ebfajták­ra vonatkozó kormányrendelet értelmében. A kötelező vizsgá­lat azon január elseje után szü­letett magyar ebfajtákra vonat­kozik, melyeket törzskönyvez­ni szeretnének. Ide tartoznak a drótszőrű magyar vizslák, az erdélyi kopók, a komondorok, a kuvaszok, a magyar agarak, a mudik, a pulik, a pumik és a rövid szőrű magyarvizsla-köly­­kök. Az utódok származásellen­őrzésének feltétele, hogy a szü­lők DNS-mintájával összevethe­­tőek legyenek, s utóbbiak eseté­ben ezt elegendő egyszer meg­tenni. Mindenképpen jó kezdemé­nyezésnek gondolja a vizsgá­lat kötelezőségét a Nagyszorosi Vadászkennel vizslatenyész­tője. Kovács Melinda négy éve foglalkozik tenyésztéssel, jelen­leg két szuka kutyája van. Tele­pükön idén egyelőre még nem születtek a rendelkezés alá eső kölykök, előreláthatólag tavasz­­szal lesz új alom. A tenyésztő szerint ugyanakkor érdemes lenne nem csak a magyar faj­tákra bevezetni a rendelkezést. Külföldön ez már teljesen szok­ványos minden kutyánál. Úgy véli, mindez nem okoz többletterhet a tenyésztőnek, a mintavételt egy esedékes állat­orvosi látogatás alkalmával is el lehet végeztetni. Ugyanak­kor a szülők esetében elegendő az egyszeri procedúra, hiszen a DNS-profil már benne lesz az adatbázisban. Később csupán a kölyköktől szükséges leven­ni a mintát, amit csipjeik be­ültetésekor is meg tudnak ten­ni. Szavai szerint azért vannak még kérdőjelek az intézkedés körül, hiszen előfordulhatnak olyan fedeztetések is, amikor Nincs meghatározva pontos díj A vizsgálat során az utód, vala­mint az anya és apa DNS-profil­­ját hasonlítják össze. Mivel az ál­lat DNS-e élete végéig nem vál­tozik, így a tenyészállatok eseté­ben elegendő egyszer elvégezni a vizsgálatokat, mely többféle módon lehetséges. Történhet al­­vadásban gátolt vérből, szájnyál­­kahártya-kaparékból, szőrhagy­mából, hímivarsejtekből. A min­tavételt a kutya csipszámának ellenőrzésével végezheti az állat­orvos, illetve a tenyésztőszerve­zet által kijelölt személy, aki alá­írásával és pecséttel hitelesít­heti a mintavételt. Dr. Fejér Barnáné dr. Varga Éva egri kisállatgyógyász szakál­latorvos érdeklődésünkre el­mondta, egyelőre még nem ér­kezett ilyen felkérés rendelő­jükbe. Ugyanakkor annyi bizo­nyos, nincs meghatározott ösz­­szeg a mintavételi eljáráshoz, azaz praxisonként is különbö­ző lehet a díj. Történhet az ak­tuális vizsgálatokkal együtt vagy akár külön is, de minden­képpen többletköltséget jelent. A mintát postán kell el­juttatni az illetékes laboratóri­umba, melyet megtehet az ál­latorvos vagy a tenyésztő is. már egy esetlegesen elpusztult állat lefagyasztott hímivarsejt­jét használják fel. Pető Zoltán 26 éve foglalko­zik kuvaszok törzskönyvezett tenyésztésével, amellett, hogy polgármesteri teendőit látja el Tarnabodon. Kápolnán találha­tó Fehér-Morcos Kuvasz Ken­neljében már megvolt az első mintavételi eljárás, melyet el is küldtek a hatósághoz.- Mindenképpen üdvözítő, hogy csak azok kapják meg a nemzetközileg elfogadott törzs­könyvet, akik ily módon is iga­zolni tudják az állat származá­sát - fogalmazott Pető Zoltán. Bár tudomása szerint a kuva­szok esetében nem találkoz­tak csalással hazánkban, ezek a papírok igazolni fogják a va­lóságot, s rendet tesz a tenyész­tés területén. Úgy véli, egy esetleges vitás helyzet is köny­­nyen rendezhetővé válik az el­járás nyomán, hiszen az álla­tok DNS-profilja visszakeres­hetővé, ellenőrizhetővé válik egy életen át. Tenyésztőként - s már az első procedúrán túl - úgy gon­dolja, egyáltalán nem bonyolult az eljárás, inkább csak papír­munkával jár. Ahogyan a ku­tyák csipelését, úgy ezt is köny­­nyen meg lehet majd szokni. Segítenek Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu MEGYEI KÖRKÉP Angliában nagy hagyománya van az adakozásnak. Ott már hosszú évek óta beépült a családok mindennapjai­ba, hogy nem kidobják, hanem felajánlják a nélkülözhe­tő holmikat. Ott ennek (is) kicsit más a kultúrája, ők nem azért válnak meg egy-egy étkészlettől, mert hiányos, törött vagy re­pedt, hanem azért mert lecserélik újabbra, vagy éppen felesle­gessé vált egy garnitúra. A ruhákkal ugyanígy tesznek, sze­metet és agyonhasznált dolgokat nem adnak másoknak. A „charity shopok” vagyis az adományboltok szinte min­den településen fellehetők. A második világháború alatt, az 1940-es évek elején a Vöröskereszt indította az első ado­mányboltot az Egyesült Agyonhasznált dolgokat nem adnak másoknak az Királyságban. A szervezettel együttműködve évtizedek­kel ezelőtt kidolgozták az in­tézményesített adományozás közösségi modelljét, hálóza­tok formájában. A szigetor­szágban jelenleg nyolcezer-ötszáz ilyen üzlet működik, míg hazánkban csak alig több mint ötven van. Az elsőt a fővá­rosban 2009-ben a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Ala­pítvány hozta létre, eredetileg azzal a céllal, hogy a bevétel­ből önkéntesek toborzását és kiképzését finanszírozhassák. Gyöngyösön több bolt üzemel, és igyekeznek egy újabbat, csak bútorokat árusító lerakatot is nyitni. Úgy tűnik tehát, van igény erre a környéken. Ez talán azt sugallja, szegények itt az emberek, nem tudnak új dolgokat vásárolni... De talán jelentheti azt is - s én inkább ebben bízom -, hogy jó embe­rek élnek erre, akik szívesen segítenek másokon. Ma éjfélig lehet jelentkezni EGER Ma éjfélig adhatják be jelentkezésüket az elektroni­kus felületen a felsőoktatásba igyekvők. A Hírlap korábban megírta, hogy a rendes eljá­rásban egy-egy pályázó leg­feljebb három jelentkezést in­díthat, amiből három ingye­nes. A határidő közeli lejártá­nak apropóján Kalóné Szűcs Erzsébetet, az Eszterházy Ká­roly Egyetem Felvételi és Kép­zésszervezési Osztályának vezetőjét a jelöltek további te­endőiről is kérdeztük.- Február 15-én éjfélig le­het a felsőoktatás rendes el­járásában elektronikus felületen jelentkezni. Később hitelesíteni is kell ezt az ak­tust, ami kétféle módon tehe­tő meg. Vagy az ügyfélkapun keresztül, illetve az elekt­ronikus jelentkezési oldal­ról kinyomtatottan papírala­pú módon. Az utóbbi esetben a nyomtatványt öt napon be­lül kell postára adnia a pályá­zónak - mondta az osztály­­vezető. Megtudtuk, hogy a további­akban, a tavasz folyamán pó­tolni kell azokat a dokumen­tumokat, amelyek most még nem állnak a felvételiző ren­delkezésére. Erre egészen A nyomtatványt öt napon belül kell postára adnia a pályázónak július 11-ig van lehetőségük a jelentkezőknek. Mindenféle olyan dokumentumot, végzett­séget, vagy többletpontra jogo­sító iratot be kell csatolni, ami szükséges a pontszámításhoz és a hitelességhez. Kérdésünkre Kalóné el­mondta, hogy július 25-én ál­lapítják meg a ponthatárokat. Közölte, az egri egyetemen a felvételi vizsgák május 22-től június 2-ig tartanak. Ezek gya­korlati, alkalmassági vizsgák és a mesterképzésben felvételi elbeszélgetések lesznek. S. S. Középkori egri piacon járhattak EGER Bálint-napot tartottak a Dobó István Vármúzeum Do­bó-bástyájában szerdán. Élő tudomány címmel életmód­ról, gasztronómiáról és iro­dalomról hallgathattak elő­adásokat a vendégek, ezután következett az élő panop­tikum. Megelevenedett a XVI. szá­zadi egri piac: vásárlók és árusok szórakoztattak. Ve­rőn ka történeteket mesélt, például, hogy hogyan vált sü­tőasszonnyá, a tésztadagasz­­tásról és a kemencehaszná­latról is szót ejtett. Később Dorottya asszonnyal elegye­dett szóba, aki épp vásárol­ni ment a piacra. Beszélgetett az árusokkal, így kiderült, a kalácsok, a kenyerek hogyan készültek. Ezután a borárus­nál állt meg, aki fűszeres ne­dűt kínált neki. Természete­sen a megjelentek is bekap­csolódtak a piaci forgatagba: bársony és kötött ruhanemű­ket, magyar nyelvű Bibliát, nyomdai képeket csodálhat­tak meg. Középkori muzsika is felcsendült, vitézek perdül­tek táncra. Végül török kávé­házba invitálták a vendége­ket, akik foglalkozásokon is részt vehettek, török-magyar nyelvmestert játszva, amulet­tet készítve. V. M. Iskola jött létre, amely megmarad a művészettörténetben Multimédia és festészet EGER Nyílt tér - Művésztelep címmel nyílt meg a 2016-os és 2017-es mezőszemerei vizuális művészeti alkotótelepek közös kiállítása az Arkt Művészeti El­látóban kedden. A tárlat tizen­hét alkotó, mások mellett Buk­ta Imre Munkácsy-díjas képző­művész, Süli-Zakar Szabolcs, az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Tanszé­kének adjunktusa, Szirtes Já­nos Munkácsy-díjas képzőmű­vész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, Stark István festőművész, tanár munkái lát­hatók. F. Balogh Erzsébet festőmű­vész a megnyitón elmondta, a A műfaji határok elmosódtak a kiállításon Fotó: Huszár Márk művésztelepre évről évre kísér­letező alkotókat hívnak, akik fogékonyak a térség különböző problémáira. Az alkotók között pályakezdőktől az idősebb kor­osztály képviselőit is megta­láljuk. Mezőszemeréről szólva Hamvas Béla sorait idézte: „a térnek képlete, a helynek gé­niusza van”. A kiállított műve­ket három téma köré csoporto­sította: helyszellemű, a társa­dalmi problémákra fókuszáló és meditativ jellegű művekre. Szavait követően Szirtes János úgy fogalmazott: a mű­vésztelep iskolát teremtett, amely megmarad a művészet­­történetben. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents