Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-02 / 28. szám
2018. FEBRUAR 2., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP Kisgyermekes ismerőseimmel való találkozásaim során visszatérő téma gyermekeik iskolai túlterheltsége. Elmesélték, reggel hatkor kell ébreszteniük alsós gyermekeiket, hogy még legyen idejük reggelizni, és háromnegyed nyolcra beérjenek az iskolába. Ezt követi jó pár óra tanulás, egy gyors ebéd, majd még több magolás a tanulószobán, heti kétszer utóbbi helyett szakkörön van a gyermek. Délután ötre érnek haza, fáradtan, éhesen, és sokszor még ekkorra is marad valami tanulnivaló, másnap pedig minden kezdődik elölről. Amikor hallgatom ezeket, mindig visszasírom a gyermekkoromat, amikor már dél és egy óra között otthon voltam, s rövid leckeírást követően, késő Tucatnyi szakkör és tanóra nélkül is lehet teljes életet élni estig egy általunk épített bunkerben játszottunk több utcabeli gyerekkel. Tudom, hogy ma már nem ezek az idők járnak, és sokkal népszerűbb a „teher alatt nő a pálma” elv a gyermekek terheltségét tekintve, de mi tucatnyi szakkör és tanóra nélkül is felelős, az életben boldogulni képes felnőttek lettünk. Nem hiszem, hogy attól több lesz egy gyermek, hogy hat-hét éves korától kezdve akkora terhet helyeznek rá, mint egy felnőttre. A gyermekkort nem véletlenül nevezik gyermekkornak, játékra, sok-sok nevetése van ilyenkor szükség, nem pedig heti kvázi negyven-ötven óra kemény munkára. Jó lenne, ha ezt mielőbb a hazai oktatásban is felismernék, és nem fáradt, kiégett gyermekek kerülnének ki már az általános iskolákból, hanem nyitott, új ismeretekre, tapasztalatokra vágyó fiatalok. Pénzbüntetés a károsítónak EGER A vádirat szerint a vádlott 2016 augusztusában Romániában pontosan 54 kilogramm, azaz 669 darab császárgalócát szerzett meg. Az egyébként védett növényeket hőfokszabályozóval, szigeteléssel ellátott gépkocsival szállította hazánkba, s végül azokat a felsőtárkányi otthonában helyezte el. Az Egri Járásbíróság által megállapított történeti tényállás megegyezik az ügyészségével. Az is szerepel benne, hogy a császárgalóca a hatályos környezetvédelmi miniszteri rendelet értelmében védett növényfajnak minősül. A természetvédelmi értéke egyenként ötezer forint. Azon mennyiségé pedig, amit a terhelt Magyarországra behozott, összessé^ gében hárommillió 345 ezer forint. A jogszabály azt is előírja, hogy ennek a védett gomba minden egyes egyedének a megszerzéséhez, a birtoklásához, valamint az országba történő beszállításához a természetvédelmi hatóság engedélyére van szükség. A mostani büntetőper vádlottja azonban ilyen engedéllyel nem rendelkezett. A vádlottnak nem volt természetvédelmi hatósági engedélye Tegnapi az Egri Járásbíróság bűnösnek találta őt természetkárosítás bűntettében. Ezért a terheltet első fokon 450 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta, emellett egy évre eltiltotta őt a gomba nagykereskedelmi tevékenységétől, valamint a vadon termő erdei gomba felvásárlásától, mint foglalkozástól. Az ítélet kihirdetése után mind a vád képviselője, mind a vádlott három nap gondolkodási időt tartott fenn magának. így az ítélet nem jogerős. Sz. Z. Negyediktől nyolcadikig hétre nőhet az órák száma Újra fellángolt a vita arról, hogy túlterheltek-e a diákok, miért van nulladik, hetedik, illetve nyolcadik óra, és egyáltalán ki szabályozza ezeket a kérdéseket. Szülőket, tanárokat is megkérdeztünk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A témával legutóbb tavaly szeptemberben foglalkoztunk, amikor belekukkantottunk néhány diák órarendjébe, és egy kissé elborzadtunk. Akkor láttunk olyan gimnáziumi órarendet is, amelyben nem ritka a nyolc-kilenc óra sem. A tanév első felének elteltével azt kérdeztük meg a szülőktől, hogy bírják a terhelést közoktatásban tanuló gyermekeik. A két gyermeket nevelő egri édesanya érdeklődésünkre elmondta, hogy középiskolás lánya jelenleg nulladik évfolyamos, mivel két tannyelvű gimnáziumba jár, s naponta általában hat órája van. Ő egyelőre nem panaszkodik, ám tudnak arról, hogy jövőre, a kilencedik évfolyamon jóval nagyobb kihívás elé néz majd, hiszen ott jelenleg hetente legalább két alkalommal napi nyolc-kilenc órára kell számítani. Érdekesebb a helyzet a kisebb testvérnél, aki jelenleg az egyik általános iskola negyedik osztályába jár. Elvileg nem haladja meg a hat órát a tanítási órák száma, azonban a helyzet kissé másként fest, ha figyelembe vesszük, hogy az ebédsáv előtt van egy lyukas órájuk, ebéd után házi feladatot készítenek, majd az utolsó órában következik a testnevelésóra, amely mindennap kötelező. Általában öt óra felé ér haza, de esténként és a hétvégeken is tanulnak még otthon. Braun Péter, a Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre Minden iskolában alkalmazkodhatnak a diákok igényeihez. Az egri Tinódiban népszerű a dzsúdófoglalkozás Fotó: Berán Dániel Cél a tanulói terhelés csökkentése A szaktárca illetékese kifejtette azt is, hogy a Köznevelési Kerékasztal javaslatára a kerettantervi rendelet módosítása már a 2016/2017-es tanévtől lehetővé tette a pedagógusok szakmai önállóságának növelését, illetve a tanulói terhelés csökkentését. Az oktatási kormányzat tájékoztatása szerint a pedagógusok szélesebb jogkört kaptak ahhoz, hogy helyi szinten alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez, tanulási tempójához, így biztosíthatják a tananyag elsajátításának eredményességét. Hangsúlyozták, hogy a pedagógusok a kerettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és az egységekben szereplő témák egy részét - maximum 20-30 százalékát - differenciálhatják vagy elhagyhatják. A le nem fedett órakeretről - arról, hogy ezt az adott tanulócsoport egyedi szükségletei szerint hogyan használják fel - a szaktanár dönt. elmondta, ők értelemszerűen minden évfolyamon betartják a szabályokat, így például a nyolcadikos gyermekek esetében a kötelező tanítási órák száma nem haladhatja mega heti harmincegy órát. Más kérdés, ha valaki a délutáni foglalkozások keretében szeretne például focizni, angol-, esetleg informatikai szakkörre járni, erre lehetősége van, de ez már a szülő, illetve a diák döntése, hiszen ezek nem kötelező jellegűek. Mivel sok a vidékről ingázó diák, a nulladik óra itt ismeretlen fogalom, s úgy gondolják, hogy a hatékonysága is nullával lenne egyenlő. Kíváncsiak voltunk, ki határoz arról, hogy miként szabják meg az órarendet egy-egy intézményben. A Magyar Idők a napokban az oktatási államtitkársághoz is eljuttatta az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Azt a hivatalos választ kapták, hogy az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát alapvetően helyben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra. Hozzátették, a hetedik és nyolcadik óra esetében a kormányrendelet felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolyamig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig jelenhet meg, ám az adott nevelési-oktatási intézmény döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolákban ennél eggyel magasabb lehet az óraszám. A nulladik óra annyit is ér, mint a neve Áldás óvodásokra SZAJLA A településen már hagyomány, hogy az új esztendő első hónapjában megáldják a hivatalt, illetve a szomszédos óvodát. Geutter György atya szerda délelőtt érkezett a településre, ahol a hivatalban békét kívánt az ott dolgozóknak, majd az óvodát kereste fel, ahol már várták a gyerekek, akiket szintén megáldott. B. K. Fotó: Huszár Márk Robotdoktorok gyógyítottak az egri kórházban Mosolyt csaltak az arcokra EGER Programozható áramkörökkel, építőelemekkel, tréfás játékokkal vidították a fiatal betegeket a Dr. Code programozóiskola oktatói csütörtök délután a Markhot Ferenc kórház játszószobájában. A gyerekek szórakoztató, interaktív módon ismerkedhettek a programozás alapjaival, miközben működésre bírtak egy legóelemekből épített robotot, és érintés útján vezérelhető számítógépes játékot.- A programot a társadalmi szerepvállalás jegyében indítottuk, először Kecskeméten, majd a sikeren felbuzdulva az egri kórház-Csoportokban dolgoztak a robotok felépítésén Fotó: Korsós Viktor zal is kapcsolatba léptünk - mondta el Joharchy Dara, a Dr. Code oktatási központ területi vezetője. - Rendszeres együttműködés kialakítását tervezzük, havi rendszerességgel szeretnénk látogatni a gyerekeket. Hiszünk benne, hogy a játék örömteli élménye hozzájárul a betegek gyorsabb gyógyulásához. A szakember azt is hozzátette, csak a megfelelő információk átadásával, a virtuális világ felfedésével óvhatjuk meg a gyerekeket a digitális kor tartogatta veszélyektől - ez jelenti a program másik fontos célját. L. R. Teher alatt... Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu
