Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-12 / 36. szám
2018. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Egy egyetemi tanár bére 430-ról 550 ezer fölé nőtt Újabb f izetesemeles Jelentősen javult az egyetemek, főiskolák pénzügyi helyzete Fotó: Kallus György Megérkeztek az idei első, újabb öt százalékkal megemelt fizetések a felsőoktatásban dolgozóknak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szombaton. Palkovics László kifejtette: három év alatt 27 százalékos volt az emelés. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BORÍTÉK Az oktatási államtitkár emlékeztetett rá, hogy 2016. januárban kezdték meg a felsőoktatási oktatók, kutatók és tanárok bérfejlesztési programját, akkor 15 százalékkal nőttek a bérek. Tavaly és idén további öt százalékkal emelkedtek, így átlagosan 27 százalék volt az emelés. Palkovics László példaként elmondta, hogy 2010-ben egy egyetemi tanár 430 ezer forint körül keresett, míg most 550 ezer forint fölé emelkedett a bére. A tanársegédeket illetően 175 ezer forintról 222 ezer forintra, a főiskolai tanároknál pedig 328 ezerről 416 ezer forintra nőtt az alapbér. Az elmúlt két évben tehát jelentős béremelés volt, és a kormány itt nem áll meg - jelentette ki. A jövőben teljesítményalapú bérezést terveznek, azaz a garantált jövedelemminimum feletti bér teljesítményhez kötődne - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy menynyire vonzó a felsőoktatási oktatói-kutatói pálya a fiataloknak, azt válaszolta, a jövedelem csak az egyik eleme a választásnak, de az elmúlt években nemcsak a béreket rendezték, hanem átalakították a doktori képzés struktúráját is. Az első szakaszba lépő doktori hallgatók ösztöndíja negyven százalékkal, a második szakaszba lépőké pedig nyolcvan százalékkal nőtt, mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy vonzóbb legyen az egyetemi pálya - vázolta Palkovics László. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi helyzete is jelentősen változott: míg 2014-ben körülbelül ötvenmilliárd forint volt a felsőoktatási intézmények számláján, jelenleg 320 milliárd forint van. Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén januártól a felsőoktatási intézmények 15 milliárd forinttal többet fordíthatnak kutatásra, mint korábban. Az összeget a kutatási kiválóság alapján osztják szét, mert szeretnék a fiatalokat a kutatás-fejlesztés irányába terelni. Folytatódik az életpályamodell a NAV-nál - Speciális pótlékok a hatóságnál Újabb, 15 százalékos fizetésemelést biztosít az életpályamodell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak, az adóhatóság munkatársai már megkapták emelt összegű fizetésüket - nyilatkozta Tállal András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. A nagyobb felelősséggel és kockázatvállalással járó munkakörökben dolgozók közszolgálati pótlékot kapnak. A bűnelkövetők elfogásában is közreműködő speciális bevetési járőrök például 450 százalékos közszolgálati pótlékra jogosultak, a revizoroknak 200 százalékos mértékű pótlék jár - ismertette az államtitkár. Az új bérezési rendszer elismeri a kockázatos munkakört és a többéves tapasztalatot, Tállai András példaként említette, hogy majdnem kétszer anynyit - 350 ezer forintot - vihetnek haza most a határnál 15 éve szolgálatot teljesítő pénzügyőrjárőrök, mint amenynyit 2016 júniusában kerestek. Az államtitkár felidézte azt is, hogy az életpályamodell keretében 2016. július 1-jétől harminc, 2017. január 1-jétől öt százalékkal emelkedett a hivatal dolgozóinak fizetése. Jó évet zártak az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak Rekordösszegű öngondoskodás MEGTAKARÍTÁSOK Erős utolsó negyedévet zártak a hazai nyugdíj- és egészségpénztárak. Az adatok azt mutatják, hogy korábban soha ennyi befizetés nem valósult meg három hónap alatt. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba közel 49 milliárd forintnyi tagdíjbevétel futott be októbertől decemberig, ami 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál - írja a Világgazdaság. Ezen belül a tagok egyéni befizetései is rekordot döntöttek: tőlük csaknem 39 milliárd forint érkezett a kasszákba, ez pedig 32 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tájékoztatása szerint a munkáltatók viszont némileg kevesebbel, alig tízmilliárd forinttal járultak hozzá munkavállalóik nyugdíjszámláihoz. A teljes évet nézve több mint 126 milliárd forintot tett ki az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező tagdíjbevétel. A kaszszák jól sáfárkodtak a befizetésekkel, a portfoliók közel hét-Tavaly az önkéntes pénztáraknak 126 milliárd forintot fizettek be százalékos hozamot értek el, ami azt jelenti, hogy tavaly 4,6 százalék volt a reálhozam - írja a lap. Az ÖPOSZ tagpénztárai az év végén már 1228 milliárd forintot kezeltek, és valamivel több, mint egymillió tagjuk volt. Egy átlagos pénztártag egyéni számláján mintegy 1,2 millió forint gyűlt össze. Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztárak a múlt esztendőt Önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjbevétele (milliárd forint) 150...................................-------------------------több mint 51 milliárd forintos összvagyonnal zárták. Tagjaik az év során több mint hétmillió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különféle szolgáltatásokért, amelyekre közel negyvenmilliárd forintot költöttek. Ez azt jelenti, hogy alkalmanként átlagosan több mint 5300 forintot adtak ki a munkáltatójuk által kiegészített és adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetéseikből összeálló egyenlegükből. Az egészségpénztáraknál is megtörtént a fordulat: a munkáltatói befizetések az utolsó negyedévben zsugorodtak.- Bár az egyéni befizetések látványos növekedése örömteli, a tavalyi összesített adatokból az látható, amire számítani lehetett a negyedéves részadatok alapján is: a munkáltatói befizetések csökkentek. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál éves szinten csaknem öt százalékkal, az önsegélyező és egészségpénztáraknál pedig közel negyven százalékkal- mondta el Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. MW A HELYZET Báli szezon Gajdics Ottó jegyzet@mediaworks.hu Meg kell tudni állni. Meg kell tanulnia mindenkinek újra ünnepelni. Az ízléstelen tribünök elé kivezényelt tömeg állelkesedése a közelmúltban elvette tőlünk a közösséghez tartozás igazi élményét, de gyermekeink vissza tudják még szerezni. Ez jutott eszembe az idei báli szezon vége felé. Meg kell tudni állni, mert a robogó vonat ablakából is épp a legközelebbi dolgok válnak érzékelhetetlenné. Alig látszanak az energiát adó vezeték oszlopai, amelyek nélkül lehetetlen lenne a száguldás. És elveszíti értelmét a legnemesebb küldetés, megszűnik a legfényesebb karrier varázsa is, ha nincs időnk miatta a legfontosabbra, a hozzánk legközelebb állók energiát adó szeretetére. Szerezhetünk bármekkora vagyont, legyőzhetjük az összes versenytársunkat, megalkothatjuk a világ legújabb csodáját, ha közben hagyjuk, hogy kivesszen belőlünk az ember. Ezért alakultak ki az évezredek során ünnepeink. Fontos persze az ellazulás, a féktelen mulatozás, a gőz kieresztése is, de csak akkor hasznos, ha közben odafordulunk azokhoz, akiknek elérjük a kezét, akiknek segíteni tudunk, akihez tudunk szólni pár jó szót. És ami még ennél is fontosabb, hogy miközben öntelt masinisztaként, aki azt hiszi, ő irányítja a vonatot, átszáguldunk életünkön, legyenek állomások, ahol észrevesszük a felénk integető kezeket, és meghalljuk, amit nekünk akar mondani valaki. Akinek tehát emberhez méltó célja van, s azt bizton el is kívánja érni, az időben megtanul megállni. Uniós szigor jön mézhamisítás ellen Ha közben hagyjuk, hogy kivesszen belőlünk az ember ÉRDEKVÉDELEM Február 28-án plenáris ülésen tárgyal a mézjelentésről az Európai Parlament (EP). Az EP-képviselők március 1-jén szavaznak a dokumentumról - mondta Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten. A méhészeti ágazat helyzetének javítása azért fontos, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszer-termelés. Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek húsz százaléka hamisított. Mindez rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek - mondta Erdős Norbert. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa. Magyarországon több mint húszezer méhész dolgozik. Ezért a kormány a méhészeti egyesülettel (OMME) folytatni kívánja a megkezdett sikeres munkát - jelezte. Egy országos konzultáció lefolytatás után várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány és az OMME. Több helyen - például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is - már mesterséges beporzást is végeznek. Ezért is a legfontosabb feladat a magyar méhészek érdekeinek és a minőségi méznek a védelme. A legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban. MTI Az adócsökkentés nem állhat meg FEDEZET A versenyképesség tovább fokozható, ám nagy kihívás elé állítja a szakembereket az adópolitika és a munkaerőpiac reformja, csakúgy, mint a hatékony brüsszeli forráselosztás kérdése - nyilatkozta az Origó hírportálon tegnap megjelent interjúban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben a Költségvetési Tanács (KT) tagja. Összegzése szerint az elmúlt négy-öt évben sikerült talpra állítani a magyar költségvetést, amihez szisztematikus lépésekre volt szükség. „Szilárd meggyőződésem, hogy az adócsökkentés nem állhat meg” - mondta Domokos László. Véleménye szerint, ha versenyképes lesz a munkát és a tőkét terhelő adók mértéke, akkor majd a többi adónemhez is bátrabban lehet hozzányúlni. Domokos László jelezte: fejtörést okoz, hogy ha egy nagyberuházás több évig is elhúzódik, akkor az .hogyan maradhat az előre meghatározott pénzügyi keretek között. Célszerűnek nevezte ehhez a beruházási törvény megalkotását, ami szabályozná az állami beruházásokat és tisztázná a határidők fogalmát is. Kiemelten figyelni kell emellett Domokos László szerint az uniós források felhasználását, mivel a fegyelmezett költségvetés csak akkor tartható be, ha ezeken a területeken is fegyelem van. Megytélése szerint megfelelő költségvetési fedezettel fel kell készülni a rosszabb időszakokra is. MW