Heves Megyei Hírlap, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-10 / 35. szám

legyen A TE M EGYED PÁRJA A LEGSZEBB PÁR! . . FÓDÍJ; »»»"Xrr 1 I a Heves megyei hírportál Részletek: heol.hu/az-ev-parja GASZTRONÓMIA 2018. FEBRUAR 10., SZOMBAT A tartalomból: Újra forog a magyar film - beszélgetés Andy Vajnával Miért szállt el végleg az Air Berlin? Itt az ezeréves lejáratú kötvény Négyszemközt Az év fiatal vállalkozójával HIRDETÉS Az érzék mellett a szaktudás is elengedhetetlen a munkához A Bükk „íze” is benne van Sándor Tamás sajtjaiban A süllőnek igazán jó párja a hollandi EGER Húsimádó egy újabb re­ceptjével kedveskedünk olva­sóinknak, ezúttal a süllőfiié került terítékre, melyhez Hegyvári Zoltán szerint na­gyon illik a hollandi mártás. A husimado-eger.blog.hu olda­lán a gasztroblogger úgy fogal­maz, a mártás elkészítése el­vileg egyszerű, de kell hozzá egy kis gyakorlat. Mivel úgy vélte, ehhez még nem volt elég rutinos, ezért a nagy mester, a nemrégen elhunyt Paul Bocuse könyvéhez nyúlt, ami segített leküzdeni ezt az akadályt. A mártáshoz két tojássárgá­ja, 125 gramm vaj, egy evőka­nál víz, egy evőkanál fehér­borecet, só, bors, illetve ne­gyed citrom leve szükséges. Felolvasztjuk a vajat, egy másik lábasban pedig az ecet és víz elegyét kicsit beredu­káljuk. A vizes, ecetes edény­be beletesszük a két tojássár­gáját, majd gőz fölött habosra verjük. Szavai szerint bár leír­ni egyszerű folyamat, megcsi­nálni már kicsit nehezebb. Amint a tojás szép habos, a tálat levesszük a gőzről, majd a vajat belecsöpögtetve folya­matosan verjük, habosítjuk. Hozzáteszi, ez szintén nem egyszerű művelet, úgyhogy a végén már géppel dolgoztatta össze, ami aztán szép és sely­mes végeredményt adott. Só, bors és citrom kell még a már­tásba, majd a halak felé fordul­hatunk. A süllők mindkét oldalát sózta és borsozta, majd egy serpenyőben vajon készre sü­tötte. Először a bőrös oldalu­kat, majd jöhetett a másik is. Egy rizsköret mellé pár perc alatt elkészül, s már lehet is tálalni. Berecz R. Süllőfilék hollandi mártással Fotó: MW piDrirrée Rengeteg munka és kitar­tás, alázat és tettvágy van a Bükki Sajt Manufaktúra mögött. Sándor Tamás sajt­­mester korábban Svájcban is dolgozott. Látott, hallott, és hazatért, hogy megvaló­sítsa álmát. Sajtjaik nem csak a szakértelem miatt különlegesek, a Bükk adott­ságai is érződnek benne. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu MÓNOSBÉL Friss tehén- és kecsketejből készülnek azok a különleges készítmények, melyeket Sándor Tamás ké­szít kis, családi manufaktú­rájukban. Az, amit munká­ja során Svájcban látott, ma­gával ragadta, szeretett vol­na itthon is megvalósítani valami ahhoz hasonlót. Sza­kácsként dolgozott külföl­dön, de sajtos vállalkozások­hoz járt ki tapasztalatot gyűj­teni. Hazatérve kicsiben, egy garázsban, az egri északi la­kótelepen kezdődött a sajtké­szítés. S bár a mester elmon­dása szerint nagyon kemény volt az elmúlt tíz éve, megérte azért, amit most lát maga kö­rül. Elismerései okán lapunk­nak már korábban elmondta, nem versenyezteti terméke­it, nem ez a célja munkájá­val. Ugyanakkor természete­sen jólesik neki, hogy szak­mai tekintélyek is elismerik munkásságát. Színvonalas helyeken ké­­peztette magát Sándor Tamás, hogy valóban minőségi, ízzel teli sajtokat kínálhasson. Sza­vai szerint a sajtkészítéshez érzék is kell, de fontos a szak­mai tudás is. Ezen túl pedig sokat számít az állatok fajtája is az ízletes végeredményhez. Állatállományukban kecskék és magyar tarka marhák is vannak. Csatlakoztak ugyan­akkor a Pólyán Egyesület faj­tamentő akciójához, így kár­páti borzderes szarvasmar­hákkal is bővülni fognak még az idén. Sándor Tamás a szakértelmén kívül, szívét-lelkét beleadja munkájába Ahogyan a borászatban szokás mondani, a manufak­túrának a Bükk terroirként funkcionál, vagyis a területi sajátosságok is egyedivé, kü­lönlegessé teszik készítmé­nyeiket. A hegyekben tartott állatok teje nem csupán azért jobb, mert friss levegőn legel­nek, hanem attól is, amit meg­esznek. A hegység hét karszt­vidékünk egyike, s a környék gazdag ásványi anyagokban, így kalcium-karbonátban. Ezen kívül tele van gyógynö­vényekkel is, melyeknek bi-A sajtmester egyik receptje: Vállalkozó kedvűek otthon is be­levághatnak a sajtkészítésbe. A sajtmester egy krémsajt elké­szítési módját osztja meg olvasó­inkkal. Kétféleképpen láthatunk hozzá, nyers vagy termizált tejre lesz szükségünk. Ha hőkezeltük, azt vissza kell hűteni, s ahogy a nyers tejjel, ezzel is 20-22 fokon kell dolgozni. Mennyiségtől füg­gően, tíz liter tejhez fél vagy egy deciliter aludttejet, s 1-2 milli­liter oltóanyagot adunk. Ezt az egyveleget egy teljes napig állni hagyjuk, nem mozgatjuk. A tej megsavanyodik, s szedő­kanállal az alvadékát lyuka­csos formába helyezzük, úgy, hogy tele legyen. Azonnal meg­sózzuk a tetejét. Hat-nyolc óra elteltével óvatosan megfordít­juk a formában a lecsöpögött alvadékot, s újra megsózzuk. Az így kapott krémsajtot ez­után még 12 órán át szobahő­mérsékleten tartjuk. Kivesszük a formából, tálcára helyezzük, lehűtjük. Natúron vagy külön­böző fűszerekbe forgatva is na­gyon is finom. Fotó: Berán Dániel zony mindegyike benne van az állatok tejében.- A legfontosabb az állatok tartása, hiszen szabadon le­gelhetnek. Amit itt megesz­nek, az ember számára fon­tos zsírokká alakul tejükben. Éppen ezért nagyon egészsé­ges az ebből készített tejter­mék - fogalmazott a sajtmes­ter. Szavai szerint a ma embe­rei már igen messze kerültek a hagyományos termékektől a tömeggyártású élelmisze­rek elterjedésével. Egyre több a betegség, a tejcukor- és tej­fehérje-érzékenység is. Úgy véli, sok negatív hatás éri az embereket, de a tartósítószer, adalékanyag szintén megbe­­tegítheti őket. A megbízható forrásból származó tejekben ugyanak­kor nagyon sok fontos vita­min és ásváriyianyag van, s olyan enzimek, melyek kife­jezetten jótékonyan hatnak szervezetünkre. Az ebben ta­lálható foszfolipidek például segítenek kitakarítani a szer­veken lerakódó, felgyülem­lett felesleges zsírokat is. Emellett a termékek tele van­nak A-, D-, E-, K-, valamint B1-, B12-vitaminokkal. Az üzemben pedig gondos­kodnak arról, hogy ez a sok jó benne is maradjon a termék­ben. A tejet átvétel után egy sajtüstbe helyezik. Nemré­gen cserélték le régi gépüket, s bár az új teljesen automa­ta, a munkának csak az egy­­harmadát végzi el. A tejet az üstben 63-65 fokon termizál­­ják, hőkezelik. Ezzel a kímé­letes eljárással éppen csak a szükséges, élelmiszer-előállí­táshoz elengedhetetlen keze­lést végzik el. így pedig min­den enzim és vitamin benne marad a termékekben. Készí­tenek joghurtot, sajtokat, s a tej melléktermékét, a savót is felhasználják, melyből or­da, vagy más néven zsendice lesz. Az üstben létrejött alvadé­kot különböző alakú és mé­retű lyukacsos formákba he­lyezik, melyek speciálisan Sándor Tamásnak készültek Svájcban. Mai napig jó kap­csolatot ápol az ottaniakkal, présgépük is onnan szárma­zik. Ezt követően a készítmé­nyek a sózó-, szikkasztóhe­lyiségbe kerülnek, ahol egy gép tisztított, száz százalék­ban oxigéndús levegőt bo­csát ki magából. Minden sajt­félének külön sajtfürdőt tar­tanak fenn, súlyuktól, típu­suktól függően. Egy kétkilós sajt huszonnégy órán át áll a fürdőben, majd fenyőpolc­ra helyezik szikkadni. Eh­hez a legkevesebb savat tar­talmazó fenyőből készült tar­tóelemet használnak, hogy a sajt ne szívja fel a fa anyaga­it, ami esetleg mellékízt, el­színeződést adna a termék­nek. Innentől pedig minél to­vább érnek, hogy igazán fino­mak legyenek. manager magazin Keresse a híriapárusoknái!

Next

/
Thumbnails
Contents