Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-06 / 5. szám
* D. EGYHÁZMEGYEI vwvw.eyer.egyharmegye.hu info@eger.egyharmegye.hu ? “A" IX. évfolyam, 1. srám 2018. január Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JANUÁR ÜZENETE „Ó, szép Jézus! Ez új esztendőben légy híveidben. Ó Mária! Esedezzél értünk, Édes reményünk! Hogy ez új esztendőben, minden ügyeinkben Lehessünk Jézus drága kedvében...” (Hozsanna, népének). 25 éve püspök Ternyák Csaba (Fertőszentmiklós, 1953. december 4.) egri érsek. Az Egri főegyházmegye 81. főpásztora. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1972-ben. Teológiai tanulmányait a győri Egyházmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1984-ben teológiai doktorátust szerzett. 1979. június 21- én szentelték pappá Győrben. 1980- tól Győrött püspöki szertartó, majd titkár. 1986-tól 1988-ig dogmatikai tanulmányokat végzett Rómában. 1988-tól 1992-ig a római Pápai Magyar Intézet rektoraként működött. 1992-től 1997-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 1992. december 24-én esztergomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában. Jelmondata: Ipsi gloria in saecula! („Dicsőség Neki mindörökké!”) 1997. december 11-én címzetes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává nevezték ki. A Püspöki Kongregáció konzultora, a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, valamint a Kultúra Pápai Tanácsának tagja volt. XVI. Benedek pápa 2007. március 15-én nevezte ki egri érsekké. Beiktatása az egri Főszékesegyházban volt 2007. június 9-én. Idén nyáron Eger városa díszpolgárrá választotta, majd megkapta a Heves megyéért kitüntetést is. Augusztus 20-án, a díszpolgári cím átadásakor így méltatták főpásztori tevékenységét. „Érseksége alatt számos újító, fejlesztő folyamatot indított el a köznevelés, a kultúra és a turizmus területén, melyek mind elősegítették Eger hírének, nemzetközi tekintélyének növelését. Az Egri Főegyházmegye intézményfenntartóként alap-, közép- és felsőfokú intézményekben is gondoskodik a város diákjainak képzéséről. Eger kulturális és turisztikai fejlődését segíti a tavaly megnyílt Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont, amely számos kulturális rendezvénynek és programnak ad otthont. Idén megkezdődik a Bartakovics Béla Közösségi Ház teljes felújítása, amely a település kulturális és civil életének fontos helyszíne. Ternyák Csaba egri érsek a város nemzetközi hírének és tekintélyének növelése terén végzett kiemelkedő munkásságának elismeréseként részesült a megtisztelő díszpolgári címben”. Ad limina látogatáson a magyar püspökök Csodálatos volt megélni az egységet Ternyák Csaba egri érsek találkozott Ferenc pápával A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai november 20. és 24. között “ad limina” látogatáson vettek részt Rómában. 2001 és 2008 után most került sor erre az időközönként kötelező látogatásra a pápánál. A főpásztoroknak ezt megelőzően írásban is be kellett számolniuk egyházmegyéjük helyzetéről a Szentatyának és az illetékes szentszéki hivataloknak. A Vatikáni Rádió ebből az alkalomból Ternyák Csaba egri érsekkel beszélgetett. A Ferenc pápával való találkozásról a következőket mondta Ternyák érsek: A pápával való találkozás mély nyomokat hagyott bennünk. Az ő közvetlen magatartása, testvéri nyitottsága mondhatni lefegyverző volt. Olyan kedves, annyira figyelmes volt, amikor érdeklődéssel hallgatta beszámolóinkat. Minden hozzászólásból kiragadott néhány kulcsszót, arra külön reflektált, aláhúzta annak a fontosságát, és ehhez fűzte gondolatait. Igazi hitbeli találkozás volt. Azt éltük meg, hogy a Szentatya maximálisan betöltötte a velünk való találkozás során azt a küldetését, ami minden pápa küldetése, hogy megerősítse a testvéreit a hitben. Testvérekként fogadott bennünket, apostolutódokként, akik között kétségtelenül ő az első, de nem számon kérő módon szólt hozzánk, nem beszámoltatott minket, hanem mindenki szabadon elmondhatta azt, ami a szívén van, szólhatott arról a területről, amely az ő felelősségi köre a püspöki konferencián belül. így a találkozó végére nagyszerű kép bontakozott ki a pápa számára is a magyar egyházról, és ugyanígy a mi számunkra is. Az ad limina látogatás csodálatos élménye az, hogy megélhetjük a pápával való egységünket, és ugyanakkor egymás között is megtapasztaljuk az egységet, azaz elmondhatjuk, ha egységben vagyunk a pápával, akkor egymás között is sokkal erősebb lesz az egység. Az Egri Főegyházmegye helyzetéről szóló kérdésre válaszolva elmondta többek között, hogy a paptestvérek rendkívül sok kihívással szembesülnek. Az egyik ezek közül az a teher, ami azért nehezedik rájuk, mert fogyatkozó létszámban látják el a szolgálatot, ugyanakkor a hívek elvárják tőlük, hogy minden plébánián álljanak helyt, minden templomban legyen szentmise. Ez sajnos nem megvalósítható. Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk, hogy jelentős számban sikerül akolitusokat bevonni a szolgálatba. Az állandó diakónusok mellett ezek a lelkipásztori kisegítők nagyon sokat segítenek a papságnak, így ők részben felszabadulnak arra, hogy az evangelizációban jobban jelen legyenek, és hogy ne csak a meglévő híveinket szolgálják, hanem azok felé is tudjanak fordulni, akikkel korábban nem volt kapcsolatuk. Konkrétan arról van szó, hogy az iskolák, amelyeket az egyház átvett, új munkaterületet nyitnak meg a paptestvérek számára. Hiszen ezen intézmények révén papjaink sokszor olyan pedagógusokkal, szülőkkel is kapcsolatba kerülnek, akiknek korábban nem voltak szoros kötődéseik az egyházhoz. Lehetőségként élik meg a lelkipásztoraink, amikor ezek az emberek jelentkeznek náluk a szentségi felkészítés igényével: keresztelések, házasságrendezések történnek, és ezt ők is örömmel élik meg. Azt tapasztalják továbbá, hogy ennek révén a helyi társadalom szívébe kerülhetnek. A papokra az iskolában is szükség van, ahol lelki vezetői szolgálatot Iának el. Nem ők az intézmény vezetői, de lelkipásztorként ott vannak és segítik a diákokat és az ott dolgozó embereket. JEGYZET Hálaadó szentmise Egyházmegyénk főpásztora január 6-án, Vízkereszt ünnepén de. 10 órakor az egri Bazilikában hálaadó szentmisét mutat be a püspöki konferencia tagjaival. A A Főegyházmegyei Karitász Központ az elmúlt évben is támogatta a családokat és a nehéz sorsú embereket. Árvái Ferenc atya, egyházmegyei karitász-igazgató elmondta, hogy katasztrófák alkalmával is ott állnak a károsultak mellett, lakástűz vagy természeti katasztrófa során segítik a rászorulókat otthonaik helyreállításában. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat a szenvedélybetegségben szenvedőket és családjaikat segíti, illetve Heves megye iskoláiban drog-prevenciós foglalkozások alkalmával támogatják a gyerekeket a függőség elkerülésében. A karitász hálózata az Egri Főegyházmegyében hatészentmise ünnepi szónoka Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek lesz. A szentmisére szeretettel várják az egyházmegye papjait és híveit. konyán működik. 70 plébánián, 900 önkéntes segít és teszi a jót az evangélium szellemében és az egyház nevében. Árvái Ferenc hangsúlyozta: „A Katolikus Karitász egyházmegyénkben adományokból, támogatásokból tud segíteni, minél több támogatást kapunk, annál több bajbajutotthoz ér el segítő kezünk. Hálásan köszönjük az adományokat, amikkel eddig támogattak bennünket! Támogatásaikat, felajánlásaikat az alábbi módon tehetik meg: 10700282-48854209-51100005 számlaszámra utalással, vagy a 1356-os adományvonal hívásával, ami 500 Ft támogatást jelent hívásonként.” szilveszteri hálaadáson és az újévi szentmisén sokféle gondolat és érzés van jelen a lelkűnkben. A múlt, a jelen és a jövő is foglalkoztat bennünket. Természetesnek mondható, hogy mint vallásos emberek az elmúlt esztendőt Isten irgalmába, a jelenünket és jövőnket pedig gondviselő szeretetébe ajánljuk. Hiszünk abban, hogy életünk nem a jó szerencsétől, a véletlentől, a sorstól, hanem mindenekelőtt a gondviselő Istentől függ. Hasonlóan Mezei Máriához, a múlt században jól ismert, népszerű színésznőhöz, aki önéletrajzi írásában ezt írja: „A véletlent nem ismeri az én hitem. Ebben az életben Vezető nélkül eltévedünk, bujdosunk, sőt el is veszhetünk" (Bujdosó lány). Hiszünk a gondviselésben, még akkor is, ha esetleg az életünk vagy gyermekeink élete nem úgy alakult, ahogyan szerettük volna. Még akkor is, ha az elmúlt évben is voltak gondjaink, bajaink, és az Isten bennünket sem mentett meg a betegségektől és a testi-lelki szenvedésektől. Pál apostollal együtt hittel valljuk, hogy az „az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). Ezt tanítja az egyik portugál közmondás is, mely szerint „Isten görbe vonalakkal is egyenesen tud írni”. Legalább az újesztendő kezdetén gondoljunk az isteni gondviselésre, mert telve vagyunk félelmekkel és aggodalmaskodással a bizonytalannak látszó jövő miatt. Sajnos, tévesen úgy gondoljuk, hogy a jövő, „a szebb jövő” csak tőlünk, emberektől függ. Azután azért is, mert sokakban megfogyatkozott a Gondviselőbe és a gondviselésbe vetett hit. Egyre többen vannak olyanok, akik hisznek a horoszkópoknak és a jósoknak, de nem hisznek a gondviselő Istenben. Pedig már a Biblia első lapjain is látjuk, hogy az Isten nem csak megteremtette ezt a világot, hanem fenn is tartja és gondját is viseli. „Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre?”olvassuk a Bölcsesség könyvében (11,25). Az egész ószövetségi Szentírás arról tanúskodik, hogy a választott nép saját történelmében hogyan tapasztalta meg a gondoskodó szeretetét. Az egyiptomi fogságból való szabadulás, a pusztai vándorlás, a szövetségkötés mind-mind Isten atyai gondoskodását bizonyítják. Már az Ószövetség is tanítja, hogy az Isten nem csak a népnek, hanem az egyes embereknek is gondját viseli. Gondoljunk csak Ábrahám, Izsák vagy József történetére. A zsoltáros is biztat bennünket: „Mindenféle aggodalmaskodástokat bízzátok rá, mert neki gondja van rátok (Zsolt 55,23). A megváltó Jézus szép hasonlatai is a Menynyei Atya gondviselő jóságára emlékeztetnek minket. „Ne aggódjatok megélhetésetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok és mibe öltöztök! Nézzétek a mezők liliomait és az ég madarait. [... ] Ugyan ki toldhatja meg életét egy arasznyival is, ha aggodalmaskodik. Keressétek először az Isten országát és annak igazságát, a többit mind megkapjátok hozzá” (vö. Lk 12, 22-31). Ez a mi hitünk, ez a mi reményünk. Az igaz, hogy nem oldja meg életünk minden problémáját, nem veszi le váltunkról az élet terheit, de segít abban, hogy örömmel és bizakodással járjunk életünk útján, hitet és reményt sugározva magunkból. 1 Így, az isteni gondviselés §— himnuszának is tekinthe- 1 J tő vers ebben a hitben akar megerősíteni bennünket: „Életem ott van Isten tenyerén. Száz jajszó között is bízom vakon, hitem fel nem adom! Rám törhet vadul ezer baj, veszély: Isten így szól: ne félj! Miért is, mitől is félhetnék én: az Isten tenyerén. ” Dolhai Lajos Segítik a szegényeket Gondviselés
