Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-06 / 5. szám

* D. EGYHÁZMEGYEI vwvw.eyer.egyharmegye.hu info@eger.egyharmegye.hu ? “A" IX. évfolyam, 1. srám 2018. január Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JANUÁR ÜZENETE „Ó, szép Jézus! Ez új esztendőben légy híveidben. Ó Mária! Esedezzél értünk, Édes reményünk! Hogy ez új esztendőben, minden ügyeinkben Lehessünk Jézus drága kedvében...” (Hozsanna, népének). 25 éve püspök Ternyák Csaba (Fertőszentmik­­lós, 1953. december 4.) egri ér­sek. Az Egri főegyházmegye 81. főpásztora. A győri bencés gimnázium­ban érettségizett 1972-ben. Teo­lógiai tanulmányait a győri Egy­házmegyei Szemináriumban, majd Budapesten a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1984-ben teológiai doktorátust szer­zett. 1979. június 21- én szentelték pap­pá Győrben. 1980- tól Győrött püspö­ki szertartó, majd titkár. 1986-tól 1988-ig dogmati­kai tanulmányo­kat végzett Rómában. 1988-tól 1992-ig a római Pápai Magyar Intézet rektoraként működött. 1992-től 1997-ig a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia tit­kára. 1992. december 24-én eszter­gomi segédpüspöki kinevezést kapott. 1993. január 6-án II. Já­­nos Pál pápa szentelte püspök­ké Rómában. Jelmondata: Ipsi gloria in saecula! („Dicsőség Ne­ki mindörökké!”) 1997. december 11-én címze­tes eminentianai érsekké és a Papi Kongregáció titkárává ne­vezték ki. A Püspöki Kongregá­ció konzultora, a Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozá­sának Pápai Tanácsa, valamint a Kultúra Pápai Tanácsának tag­ja volt. XVI. Benedek pápa 2007. már­cius 15-én nevezte ki egri érsek­ké. Beiktatása az egri Főszé­kesegyházban volt 2007. júni­us 9-én. Idén nyáron Eger városa dísz­polgárrá választotta, majd meg­kapta a Heves megyéért kitünte­tést is. Augusztus 20-án, a dísz­polgári cím átadásakor így mél­tatták főpászto­ri tevékenységét. „Érseksége alatt számos újító, fej­lesztő folyamatot indított el a közne­velés, a kultúra és a turizmus terüle­tén, melyek mind elősegítették Eger hírének, nemzet­közi tekintélyének növelését. Az Egri Főegyházmegye intéz­ményfenntartóként alap-, kö­zép- és felsőfokú intézmények­ben is gondoskodik a város di­ákjainak képzéséről. Eger kul­turális és turisztikai fejlődését segíti a tavaly megnyílt Érseki Palota Turisztikai Látogatóköz­pont, amely számos kulturális rendezvénynek és programnak ad otthont. Idén megkezdődik a Bartakovics Béla Közösségi Ház teljes felújítása, amely a telepü­lés kulturális és civil életének fontos helyszíne. Ternyák Csa­ba egri érsek a város nemzetkö­zi hírének és tekintélyének nö­velése terén végzett kiemelke­dő munkásságának elismeré­seként részesült a megtisztelő díszpolgári címben”. Ad limina látogatáson a magyar püspökök Csodálatos volt megélni az egységet Ternyák Csaba egri érsek találkozott Ferenc pápával A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai november 20. és 24. között “ad limina” lá­togatáson vettek részt Rómá­ban. 2001 és 2008 után most került sor erre az időközönként kötelező látogatásra a pápánál. A főpásztoroknak ezt megelőző­en írásban is be kellett számol­niuk egyházmegyéjük helyzeté­ről a Szentatyának és az illeté­kes szentszéki hivataloknak. A Vatikáni Rádió ebből az alka­lomból Ternyák Csaba egri ér­sekkel beszélgetett. A Ferenc pá­pával való találkozásról a követ­kezőket mondta Ternyák érsek: A pápával való találkozás mély nyomokat hagyott bennünk. Az ő közvetlen magatartása, testvé­ri nyitottsága mondhatni lefegy­verző volt. Olyan kedves, annyi­ra figyelmes volt, amikor érdek­lődéssel hallgatta beszámolóin­kat. Minden hozzászólásból ki­ragadott néhány kulcsszót, ar­ra külön reflektált, aláhúzta an­nak a fontosságát, és ehhez fűz­te gondolatait. Igazi hitbeli talál­kozás volt. Azt éltük meg, hogy a Szentatya maximálisan betöl­tötte a velünk való találkozás so­rán azt a küldetését, ami minden pápa küldetése, hogy megerő­sítse a testvéreit a hitben. Test­vérekként fogadott bennünket, apostolutódokként, akik között kétségtelenül ő az első, de nem számon kérő módon szólt hoz­zánk, nem beszámoltatott min­ket, hanem mindenki szabadon elmondhatta azt, ami a szívén van, szólhatott arról a területről, amely az ő felelősségi köre a püs­pöki konferencián belül. így a találkozó végére nagyszerű kép bontakozott ki a pápa számára is a magyar egyházról, és ugyanígy a mi számunkra is. Az ad limina látogatás csodálatos élménye az, hogy megélhetjük a pápával va­ló egységünket, és ugyanakkor egymás között is megtapasztal­juk az egységet, azaz elmond­hatjuk, ha egységben vagyunk a pápával, akkor egymás között is sokkal erősebb lesz az egység. Az Egri Főegyházmegye hely­zetéről szóló kérdésre válaszolva elmondta többek között, hogy a paptestvérek rendkívül sok kihí­vással szembesülnek. Az egyik ezek közül az a teher, ami azért nehezedik rájuk, mert fogyatko­zó létszámban látják el a szolgá­latot, ugyanakkor a hívek elvár­ják tőlük, hogy minden plébáni­án álljanak helyt, minden temp­lomban legyen szentmise. Ez saj­nos nem megvalósítható. Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk, hogy jelentős számban sikerül akolitusokat bevonni a szolgálat­ba. Az állandó diakónusok mel­lett ezek a lelkipásztori kisegítők nagyon sokat segítenek a pap­ságnak, így ők részben felszaba­dulnak arra, hogy az evangeli­­zációban jobban jelen legyenek, és hogy ne csak a meglévő híve­inket szolgálják, hanem azok fe­lé is tudjanak fordulni, akikkel korábban nem volt kapcsolatuk. Konkrétan arról van szó, hogy az iskolák, amelyeket az egyház átvett, új munkaterületet nyit­nak meg a paptestvérek számá­ra. Hiszen ezen intézmények ré­vén papjaink sokszor olyan pe­dagógusokkal, szülőkkel is kap­csolatba kerülnek, akiknek ko­rábban nem voltak szoros kötő­déseik az egyházhoz. Lehetőség­ként élik meg a lelkipásztoraink, amikor ezek az emberek jelent­keznek náluk a szentségi felké­szítés igényével: keresztelések, házasságrendezések történnek, és ezt ők is örömmel élik meg. Azt tapasztalják továbbá, hogy ennek révén a helyi társadalom szívébe kerülhetnek. A papokra az iskolában is szükség van, ahol lelki vezetői szolgálatot Iának el. Nem ők az intézmény vezetői, de lelkipásztorként ott vannak és segítik a diákokat és az ott dol­gozó embereket. JEGYZET Hálaadó szentmise Egyházmegyénk főpásztora ja­nuár 6-án, Vízkereszt ünnepén de. 10 órakor az egri Bazilikában hálaadó szentmisét mutat be a püspöki konferencia tagjaival. A A Főegyházmegyei Karitász Központ az elmúlt évben is tá­mogatta a családokat és a nehéz sorsú embereket. Árvái Ferenc atya, egyházme­gyei karitász-igazgató elmond­ta, hogy katasztrófák alkalmával is ott állnak a károsultak mel­lett, lakástűz vagy természeti ka­tasztrófa során segítik a rászo­rulókat otthonaik helyreállításá­ban. A RÉV Szenvedélybeteg-se­gítő Szolgálat a szenvedélybeteg­ségben szenvedőket és családja­ikat segíti, illetve Heves megye iskoláiban drog-prevenciós fog­lalkozások alkalmával támogat­ják a gyerekeket a függőség el­kerülésében. A karitász hálózata az Egri Főegyházmegyében haté­szentmise ünnepi szónoka Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek lesz. A szentmi­sére szeretettel várják az egyház­megye papjait és híveit. konyán működik. 70 plébánián, 900 önkéntes segít és teszi a jót az evangélium szellemében és az egyház nevében. Árvái Ferenc hangsúlyozta: „A Katolikus Karitász egyház­megyénkben adományokból, tá­mogatásokból tud segíteni, mi­nél több támogatást kapunk, an­nál több bajbajutotthoz ér el se­gítő kezünk. Hálásan köszönjük az adományokat, amikkel ed­dig támogattak bennünket! Tá­mogatásaikat, felajánlásaikat az alábbi módon tehetik meg: 10700282-48854209-51100005 számlaszámra utalással, vagy a 1356-os adományvonal hívá­sával, ami 500 Ft támogatást je­lent hívásonként.” szilveszteri hálaadáson és az újévi szentmisén sok­féle gondolat és érzés van jelen a lelkűnkben. A múlt, a je­len és a jövő is foglalkoztat ben­nünket. Természetesnek mond­ható, hogy mint vallásos embe­rek az elmúlt esztendőt Isten ir­galmába, a jelenünket és jövőn­ket pedig gondviselő szereteté­­be ajánljuk. Hiszünk abban, hogy életünk nem a jó szerencsé­től, a véletlentől, a sorstól, ha­nem mindenekelőtt a gondvise­lő Istentől függ. Hasonlóan Me­zei Máriához, a múlt században jól ismert, népszerű színésznő­höz, aki önéletrajzi írásában ezt írja: „A véletlent nem ismeri az én hitem. Ebben az életben Ve­zető nélkül eltévedünk, bujdo­sunk, sőt el is veszhetünk" (Buj­dosó lány). Hiszünk a gondviselésben, még akkor is, ha esetleg az éle­tünk vagy gyermekeink élete nem úgy alakult, ahogyan sze­rettük volna. Még akkor is, ha az elmúlt évben is voltak gond­jaink, bajaink, és az Isten ben­nünket sem mentett meg a be­tegségektől és a testi-lelki szen­vedésektől. Pál apostollal együtt hittel valljuk, hogy az „az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). Ezt tanítja az egyik portugál közmondás is, mely szerint „Isten görbe vona­lakkal is egyenesen tud írni”. Legalább az újesztendő kezde­tén gondoljunk az isteni gondvi­selésre, mert telve vagyunk félel­mekkel és aggodalmaskodással a bizonytalannak látszó jövő mi­att. Sajnos, tévesen úgy gondol­juk, hogy a jövő, „a szebb jövő” csak tőlünk, emberektől függ. Azután azért is, mert sokakban megfogyatkozott a Gondviselő­be és a gondviselésbe vetett hit. Egyre többen vannak olyanok, akik hisznek a horoszkópoknak és a jósoknak, de nem hisznek a gondviselő Istenben. Pedig már a Biblia első lapja­in is látjuk, hogy az Isten nem csak megteremtette ezt a világot, hanem fenn is tartja és gond­ját is viseli. „Hogy is maradhat­na meg bármi, ha te nem akar­nád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre?”­olvassuk a Bölcsesség könyvé­ben (11,25). Az egész ószövetsé­gi Szentírás arról tanúskodik, hogy a választott nép saját tör­ténelmében hogyan tapasztal­ta meg a gondoskodó szeretetét. Az egyiptomi fogságból való sza­badulás, a pusztai vándorlás, a szövetségkötés mind-mind Is­ten atyai gondoskodását bizo­nyítják. Már az Ószövetség is ta­nítja, hogy az Isten nem csak a népnek, hanem az egyes embe­reknek is gondját viseli. Gondol­junk csak Ábrahám, Izsák vagy József történetére. A zsoltáros is biztat bennünket: „Mindenfé­le aggodalmaskodástokat bízzá­tok rá, mert neki gondja van rá­tok (Zsolt 55,23). A megváltó Jé­zus szép hasonlatai is a Meny­nyei Atya gondviselő jóságára emlékeztetnek minket. „Ne ag­gódjatok megélhetésetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok és mibe öltöztök! Nézzétek a me­zők liliomait és az ég madarait. [... ] Ugyan ki toldhatja meg éle­tét egy arasznyival is, ha aggo­dalmaskodik. Keressétek először az Isten országát és annak igaz­ságát, a többit mind megkapjá­tok hozzá” (vö. Lk 12, 22-31). Ez a mi hitünk, ez a mi remé­nyünk. Az igaz, hogy nem old­ja meg életünk minden problé­máját, nem veszi le váltunkról az élet terheit, de segít abban, hogy örömmel és bizakodással járjunk életünk útján, hitet és re­ményt sugározva magunkból. 1 Így, az isteni gondviselés §— himnuszának is tekinthe- 1 J tő vers ebben a hitben akar megerősíteni bennünket: „Éle­tem ott van Isten tenyerén. Száz jajszó között is bízom vakon, hi­tem fel nem adom! Rám törhet vadul ezer baj, veszély: Isten így szól: ne félj! Miért is, mitől is fél­hetnék én: az Isten tenyerén. ” Dolhai Lajos Segítik a szegényeket Gondviselés

Next

/
Thumbnails
Contents