Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-02 / 1. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 2., KEDD Döntöttek: megvannak a városi kitüntetettek GYÖNGYÖS Fehér Miklós és Adamik Miklós fotóművészek kapják az idén megosztva a „Gyöngyös Város Kultúrájáért” díjat, amelyből évente kettőt ítélhet oda a város. Ők ketten évtizedek óta meghatározói a gyöngyösi fotósközösségnek, életpályájuk összefonódása miatt pedig együtt is tüntetik ki a két fotográfust. A gyöngyösi képviselő-testület már határozott a díjra érdemes személyekről A másik elismerést Gyurosovits-Petheő Csilla, a Gyöngyösi Játékszín vezetője, rendezője veheti majd át a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő városi ünnepségen. A „Gyöngyösi Fiatalok a Tudásért” elismerésre Görbe Tamást, a Berze Nagy János Gimnázium és a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatóját találta érdemesnek a grémium. A „Gyöngyösi Fiatalok a Művészetekért” elismerésben Szendrei Dávid Pétert, a Pátzay János Katolikus Zeneiskola növendékét részesítik. A „Gyöngyösi Fiatalok a Közösségért” kitüntetést Nagy Réka Emese, a Gyöngyösi Televízió szerkesztője, számos karitatív program elindítója veheti majd át a városi diáknap alkalmával. H. É. Móra Ferenc A didergő király című meséje látható a színpadon Jámbor Ildikó szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu KRITIKA Móra Ferenc verses meséjén generációk nőttek fel. A másokra nem tekintő szívtelen uralkodó története, A didergő király sorai ma is fülünkbe csengenek. „Ejnye de rossz bácsi vagy te, király bácsi!” - mondja a kislány, aki aztán jobb belátásra téríti a gőgös királyt. A Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán az őszi bemutató óta most e magyar klasszikus verses mese megbővített változatának örülhetnek a "kicsik Szőke Andrea átdolgozásában. Az első felvonásban afféle jellemfejlődést láthatunk. Az alapvetően jó szándékú Nevenincs király (Sata Árpád), szeretné magát jelentékennyé tenni, ezért elfogadja udvarmestere, Sutyimuty (Tunyogi Péter) tanácsát, s háza népével gonoszul bánik, hogy „komolyan vegyék őt”. A szándékosan gyakorolt önzésnek aztán meglesz az eredménye: azok is elfordulnak tőle, akik eddig szerették. Lánya, a kiNevenincs király (Sata Árpád) rossz tanácsot fogad el, gonosz lesz háza népével, de végül persze minden jóra fordul Fotó: Gál Gábor rálykisasszony, Szíveki Janka (Szél Anikó) őszintén viselkedik: barátságot köt a jóravaló ács, Palló mester (Nagy András) kislányával, Csicseri Pankával (Bányai Mira), s közben persze szerelem szövődik közte és az özvegyen maradt édesapa között. A cselekmény bonyolításában számos mellékszereplő segédkezik. Tentele, az öreg dajka (Dér Gabi megkapó alakításában) Csibukk apó (Balogh András) és Grizelda, a szakácsnő (Nagy Adrienn) remek együttes játékában saját gyarlóságainkra ismerünk. Baráth Zoltán, a mesejáték rendezője még Nyáficnak, a komornyiknak is ad némi instrukciót, hogy cikkcakkos járásával karakteressé tegye a figurát. A két főszereplő, Sata Árpád és Tunyogi Péter humorral teli, eleven alakításának köszönhető, hogy a gyermekek mindvégig figyelnek, noha a végkifejlet már többnyire ismert előttünk. A didergő király meggyógyul, és szeretet és jóság költözik a szívekbe. A darab zenei megoldásai többnyire a királyi kobzos (Káli Gergely) kezében vannak. A színlapon Gavrucza Nagy László van megjelölve zenei közreműködőként. (Talán ő a dalok szerzője?) A jól működő mobil díszlet Dósa Csilla, a szép és stilizált jelmezek Kovács Tímea munkáját dicsérik. Szólni kell még a játékos és foglalkoztató műsorfüzetről: szellemes rejtvények, a szerzőről szóló, közvetlen hangú ismertető, és egy - a gyerekek által továbbgondolható - képkeret van benne, amibe azoknak a fényképét illik betenni, akik a kis néző „szívét tartják melegen”. Ilyenkor ünnep táján megbocsátható ennyi érzel messég. Újabb gyümölcsöt hozott a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház együttműködése: A didergő királyt Szőke Andrea átdolgozásában, Baráth Zoltán rendezésében láthatja a publikum. Példázat a szívjóságról TÁRCA Karácsony után, de még kicsit a „karácsonyiról- Sokat olvashattunk mostanában az ünnepek kialakulásáról, de mit tudunk a megnevezésükről? Honnan ered például a karácsony neve?- Karácsony szavunk eredete bizonytalan. Etimológiai szótárunk a szláv (talán bolgár) eredetű vagy közvetítésű kracsun alakból származtatja. Eredeti jelentése (lépés, átlépés) a téli napfordulóhoz kötődött, a magyarban Jézus születésének ünnepét jelöli.- A németben a karácsony Weihnachten, vagyis „szent éjszakák”, közismert az angol Christmas. A többi európai nyelvben hogy hívják a karácsonyt?- Valóban, az angolok Krisztus miséjének (Christ’s mass) nevezik a karácsonyt. A német Weihnachten érdekessége, hogy a csehek is átvették, az elejét kiejtve, a végét pedig lefordítva használják: Vánoce. Ha már a germán nyelveknél tartunk: a napfordulóval kapcsolatos a skandináv népek (dán, norvég, svéd) jul (karácsony) szava, ezt vették át a finnek és az észtek is. A lettek téli ünnepeknek (Ziemsvétki) mondják. Egyébként a legtöbb európai nyelvben a karácsony megnevezése: (Krisztus) születés(e). Az újlatin nyelvek a latin „natalis” (születés) szót viszik tovább: natale (olasz), natal (portugál), navidad (spanyol), noél (francia). Hasonló a helyzet a szláv nyelvekben is: a lengyelben boze Narodzenie, az oroszban rozsgyesztvo (Hrisztovo), az ukránban rizdvo (Hrisztove); a délszlávok (horvát, macedón, szerb, szlovén) - a bog (Isten) kicsinyítés alakját (bozsics) használva - az istengyermekkel hozzák kapcsolatba. A görög Hrisztújena és az albán krishtlindja szintén Krisztussal kapcsolatos. A magyar elnevezés tehát eléggé egyedülálló Európában. Csupán a románban találunk hasonló szót rá: cráciun (kiejtve: kracsun), ám ők ezt a latinból eredeztetik. V. M. Lapunk állandó nyelvi szakértője, H. Varga Gyula volt ismét segítségünkre Fotó: Huszár Márk HIRDETÉS A NEMZET HANGJA CHO www.echotv.hu
