Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-30 / 25. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP_________________________________________________________________________________________________________________2018. JANUÁR 30., KEDD Új munkahelyek, fejlesztések kínálnak egyre biztosabb jövőképet „Fontos lépéseket tettünk a munkaalapú világ felé” Horváth László: Minimálisra csökkent a munka nélkül, segélyekből élők száma a térségben Fotó: Cz. T. Senki sem vezetett ittasan gépjárművet FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Rö­vid időszak, negyednap alatt, nagy számban ellenőrizték az elmúlt hétvégén, szombaton a közutakon haladókat szű­­kebb hazánk kék egyenruhá­sai - tájékoztatta hétfőn a Hír­lapot Soltész Bálint r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószóvivője. A kommunikációs szakem­ber közölte, a megye főkapi­tányság rendészeti igazgató­ságának a munkatársai január 27-én az esti órákban tartot­tak fokozott ellenőrzést a Fü­zesabonyi Rendőrkapitányság illetékességi területén. A ha­tóság emberei vizsgálataik­kal, intézkedéseikkel kiemel­ten az állampolgárok szubjek­tív biztonságérzetének növelé­se érdekében végezték a mun­kájukat. Ebbe beletartozott az illegális migrációval összefüg­gő ellenőrzések végrehajtása épp úgy, mint a közlekedés­­biztonsági helyzet jobbítása, valamint a közúti balesetek el­kerülése, megelőzése. Soltész Bálint azt is tudat­ta, hogy a közlekedésrendé­szeti szakemberek egyvégté­­ben hat órát töltöttek a füzesa­bonyi térség közterületein, út­vonalain szolgálatban. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt ösz­­szesen száz gépjárműveze­tőt állítottak meg, s vontak al­koholszondás ellenőrzés alá. Végeredményben egyetlenegy esetben sem kellett olyan köz­lekedővel szemben fellépniük, aki megszegte a KRESZ előírá­sait, s mámoros állapotban ült volán mögé vagy éppen motor­­kerékpárra. Sz. Z. Ellenőrzésen Fotó: HMRFK HEVES MEGYE Horváth László a rendszerváltás óta aktív politikai formálója a megyei közéletnek. A gyöngyösi vá­lasztókerület országgyű­lési képviselőjét arra kér­tük, vonjunk mérleget az el­múlt évek eredményeiről, s beszéljünk a jövő kilátása­iról is. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu- Idestova huszonnyolc éve aktív szereplője a megyei köz­életnek, az elmúlt négy évben pedig a gyöngyösi választóke­rületnek. Melyik ciklusát tart­ja a legeredményesebbnek, és miért?- Egyértelműen az elmúlt éveket. A választókerüle­tek átalakulásával új kihí­vásokkal szembesültem, hi­szen immár 56 település és közel nyolcvanezer vá­lasztópolgár érdekeit szem előtt tartva láttam munká­hoz. Nem kis feladat ez, mi­vel a választókerület térsé­gei nagyban különböznek, mind gazdasági, mind inf­rastrukturális adottságok tekintetében. Más a problé­matérkép Gyöngyös környé­kén, mint a választókerület más járásaiban. A legfőbb prioritások azonban minden­ütt ugyanazok. Munkához, jobb élethez segíteni a csalá­dokat, biztonságot teremteni számukra, az oktatás és az egészségügy területén a kor­hoz igazodó szolgáltatásokat nyújtani az embereknek, s a közlekedés feltételeinek javí­tásával bekapcsolni a hátrá­nyosabb helyzetű régiót az ország vérkeringésébe.- Vegyük sorra, mit sikerült megvalósítani a fenti célok­ból!- Kezdjük a munkaerőpiac kérdésével. Ehhez érdemes visszatekintenünk a 2010-es adatokra, amikor az észak­hevesi térségben meghalad­ta a húsz százalékot a munka nélkül, többnyire segélyek­ből élők száma. Ez a szám mára minimálisra csökkent, sőt Gyöngyös környékén napjainkban az egyik legna­gyobb gond a képzett munka­erő hiánya. Ebben a térség­ben több ezer új munkahe­lyet teremtettek a vállalko­zások. A Procter and Gamble új gyára, a B. Braun bővíté­se, az épülő visontai búzafel-A legfőbb cél, hogy az itt élők helyben találjanak perspektívát dolgozó üzem említhető meg, de biztosak a munkahelyek a Mátrai Erőműben és a körü­lötte kiépült ipari parkban is, ahol közel kilencezer ember dolgozik. Ezeknek az ipari létesítményeknek a térségen is túlmutató hatásuk van, hi­szen egyre több észak-hevesi településről is itt találnak munkát az emberek. A tér­ségi hatás fordítottan is igaz, az Apollo munkaerőigénye az egész gyöngyösi térségben érezhető. Sírokban a Mátra Metál és a RUAG is folya­matosan bővít, jól példázva, hogy nem csak a nagyvállal­kozások prosperálnak.- Az alacsony képzettségű emberek miként vezethetők vissza a munkaerőpiacra?- Ez továbbra is az egyik legnagyobb kihívás és fe­ladat. Az első lépéseket meg­tettük az elmúlt években, hiszen segély helyett mun­kát adtunk, a gyermekek is azt látják mindennap, hogy a szülők munkába indul­nak. A közfoglalkoztatás jó­tékony hatással volt e réteg munkába állítására, aktivi­zálására, s a képzéseknek köszönhetően közülük so­kan már a piaci szektort erő­sítik. Jó példa erre, hogy Vé­­csen mára szinte alig alkal­maznak közmunkást, mivel nagyon sokan találtak jöve­delmezőbb állást a környék­beli üzemekben. A képzetlen rétegeknek továbbra is kép­zéssel kell segíteni, hogy kö­vethessék társaik példáját. Úgy gondolom, hogy az észa­ki és a déli térség adottsá­gai közti egyenlőtlenséget az infrastruktúra fejlesztésével tudjuk feloldani. Gondolok itt az Ózd-Bátonyterenye közötti gyorsforgalmiút-fejlesztésre, amelyről kormányhatározat született. A 3. számú főút 25 kilométeres szakaszának fel­újítása is javítja a közlekedési adottságokat, de a gyöngyösi nyugati-elkerülő út megépí­téséről született döntés is komoly jelentőséggel bír. Ez gazdasági és idegenforgal­mi szempontból is fontos. Ha már a munkahelyteremtésről beszélünk, szólnunk kell ar­ról is, hogy hamarosan kor­mány elé kerül a Mátra-Bükk kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánítása, amely újabb forrásokat és lehetősé­geket nyithat meg a térség számára.- Néhány éve szinte napi téma volt a sajtóban a romló közbiz­tonság. Mi a helyzet jelenleg?- Élni, gyarapodni, fejlőd­ni csak biztonságban, bé­kében lehet. Azt mondha­tom, hogy ezen a téren is léptünk előre. Ez köszön­hető egyrészt a közfoglal­koztatásnak, másrészt an­nak a kormányzati szándék­nak, hogy igyekeztünk min­denütt megerősíteni a rend­őrséget, mind felszereltség­ben, mind állománybővítés­ben. A számok magukért be­szélnek, Tarnaleleszen pél­dául 2010 óta 54 százalék­kal csökkent a bűncselek­mények száma. A térségben élő családok mára nemcsak nagyobb biztonságban élhet­nek, hanem a számos kor­mányzati intézkedésnek kö­szönhetően - gyermekeknek ingyenes étkeztetés, ingye­nes tankönyv, kötelező óvo­dáztatás, bölcsődék építése, bővítése, családi adókedvez­mények, fiatal családalapí­tók támogatása - a gyarapo­dás jeleit is érzékelhetik. A térségben lakó családok mára sok­kal nagyobb bizton­ságban élhetnek- Milyen eszközökkel próbál­ják megállítani az elmúlt évek­re jellemző elvándorlási folya­matot?- Évtizedek óta szembesü­lünk a ténnyel: a megye la­kosságának nagy része idős. A fiatalokat csak úgy tud­juk maradásra bírni, ha ér­telmes, jövedelmező munkát biztosítunk számukra. Eb­ben segítenek az egyeteme­inken elindított duális képzé­sek, amelyek a helyi vállalko­zások igényeihez igazítják a képzési struktúrát. Az egész­ségügyre, ezen belül a gyön­gyösi kórház fejlesztésére ér­kezett közel hárommilliárd forint, az orvosi rendelők, egészségházak korszerűsíté­se, a sokoldalú családtámo­gatási rendszer, a gyermek­­védelmi jelzőrendszer javítá­sa mind azt a célt szolgálják, hogy az itt élők helyben talál­janak perspektívát. S ha már az utakról beszélünk, említ­sük meg azt is, hogy idén szá­mos útszakasz megújul, ami a munkába járók, a családok számára élhetőbbé, kényel­mesebbé teszik a térséget, csakúgy, mint a települési is­kolák, óvodák, bölcsődék fel­újítása és újak építése. A Kepes Irodalmi Est vendége volt a színművész, aki estéről estére önmagát játssza el Bezerédi Zoltán és az Esterházy-misszó EGER Vannak elkerülhetetlen összeütközések az egri kulturá­lis életben, mint a Katona József Színház kiváló színészének, Bezerédi Zoltánnak Esterházy Péter műveiből összeállított, a Kékszakállú herceg csodálatos élete című műsora, mely a Ke­pes Irodalmi Estek sorozatban, Molnár Ferenc szervezésében érkezett a városba. Mint a ta­nár úr elmondta, lehetetlen volt más alkalmat találni, ugyanis a meghívott színész anyaszínhá­zában huszonnyolc estén van színpadon a hónapban, így az egyetlen olyan nap volt ez a pén­tek, amikor el tudott szabadulni a fővárosból.- Úgy hallom, nemigen van olyan nap, hogy ne játsszon.- Most nagyon fut a Katoná­nak, negyvenkét előadást tar­tunk műsoron. Ezzel nincs is baj, de van olyan darab, amiből egy hónapban csupán egyetlen egyet tudunk játszani, s az pi­szok nehéz. S e mellett persze délelőttönként próbálunk is.- Nemrégiben mutatták be az Ascher Tamás Háromszéken című darabot Pintér Béla ren­dezésében, amelyben önmagát alakítja. Ez milyen érzés, s hogy kell Bezerédit eljátszani?- Roppant érdekes és egy­ben nagyon megtisztelő. Sok Bezerédi Zoltán szabad estéin járja az országot Fotó: Egres Béla színháztörténetileg fontos pil­lanatot, eseményt éltem már meg, és ez is egy ilyen. Azt hogy hogyan kell, kellene eljátszani, azt nem tudom elmondani, azt nézni, látni kell. Hogy hogyan játszom a Bezerédit, az marad­jon az én titkom... De visszatér­ve az előadásra: Pintér Béla elő­ző Katona-beli rendezésében is szerepeltem, meg beugrottam a Parasztoperájába, úgyhogy jó a viszonyunk. Itt az volt az ötle­te, hogy vájkáljunk önmagunk­ban, a magánéletünkben. Vár­ható volt, hogy valamilyen szin­ten én is benne leszek, s nem csalódtam, ahogy remélem a nézőink sem.- Ennyi színházi munka mel­lett, hogyan marad ideje ilyen önálló estekre, mint ez a mai?- Az Esterházy-esttel já­rom az országot. Terjesztem, ahol csak lehet. Főleg azóta, hogy Péter meghalt. Arról is szól ez az egész, hogy ne felejtsük el, hogy itt legyen a mindennapjainkban. Ját­szadozás az ő gondolataival, szavaival, fantasztikus mon­dataival. Azt hiszem szá­momra ez valamiféle misz­­szió, ezért nagyon igyek­szem, hogy amikor van sza­bad estém, akkor elvihessem ezt valahova, úgy, mint ma ide, Egerbe. E. B. >

Next

/
Thumbnails
Contents