Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-27 / 23. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET H nélkülünk is megvannak áfák, közönyük már-már isteni 2018. január 27. n 4Vö röskéry Dóra prózája 5 Muszka Sándor és Böszörményi Zoltán versei 450 éves atordai vallásbéke Közmunkások Bukta Imre-rajzot visznek (vegyes technika papíron, 2015) vezervers Zalán Tibor [valahogy majd csak felnő gyermekünk nyelvünkből is marad valamennyi...] valahogy majd csak felnő gyermekünk nyelvünkből is marad talán valamennyi rá s neve alá odaírhatja még egy ideig állampolgárságát is : magyar elnézem éjjelente amint hold felé szálló bölcsőjében nevetve rázza fényes csörgőit a csillagképeket, nyála a tejúton végigcsorran - foga nő. fegyverkezik mint a harcra mindig kész vadállatok, rám hasonlít és rád és hasonlít minden teremtő lélekre ki ember : gyámoltalan majd felneveljük és küzdeni tanítjuk s megértetjük vele a csendes gyilkosságokat, mint szájában babapiskóta: acélfogak között morzsolódnak szét védtelen életek - látja - fényes motorokat fog szeretni és bőrdzsekis pribékeket a könyvégető birodalmi szélben, s szégyelli ezt a verseket ezt az apákat ezt a könnyelmű könnyeket, s a fogalmakat (haza, művészet, ember, erkölcs) szégyellni fogja mert életünkből kiérti mind milyen haszontalan: mennyi mocskot festenek halálosra velük és velünk és ellenünkre, mondom felnő gyermekünk tekintetében majd csak fájdalmunkat hordja tovább s a félelemre mely génjeinkből testálódott rá a rombolás szabadságával válaszol: sem házak sem városok sem műemlékek sem kultúra sem semmilyen élet sem múlt sem jelen csak isten ki a végső nagy csöndben sírdogál s a szétdúlt égben magára hagyottan verejtékezik Kecskemét csodái Juhász Kristóf Nemcsak országos, de egyenesen világszenzáció, hogy a Seuso-kincseket január 30-tól Kecskeméten, a Cifrapalotában láthatjuk majd. De miközben az eleven történelem ragyogásának fényétől kissé vaksin flangálunk a hírős városban, ne feledkezzünk meg arról sem, mennyi ragyogó dologra bukkanhatunk még. Senki ne sajnálja lelkét, ízlését, privát nemzettudatát és személyes műélvezeti szenzibilitását a - kellő elszántsággal akár egyetlen szabadnap vagy egy könnyedebb hétvége alatt.átélhető - kecskeméti kultúrsokktól. Bátorság! Azoknak sem kell nagy útitervet kovácsolniuk, akik a konyhába is repülővel járnak. Ha teljesen kaotikusán - vagyis jó turista módjára minden utcakőnél megállva: lássuk, mikor alapították - elkezdünk keringeni az izgalmas és hétköznap is élhető ritmusú belvárosban, magunktól rá fogunk találni mindenre. Ez Katona József és Kodály Zoltán városa, a Bánk bán szerzőjének nevét viseli az eklektikus, neobarokk színház - Latinovits Zoltán játszott itt állandó szerződéssel zenei kultúránk meghatározó alakjáról pedig az ének-zenei iskolát keresztelték el. Kecskemét büszkélkedhet a Magyar Fotográfiai Múzeummal is, melynek több mint egymilliós gyűjteménye nemcsak minden fontosabb magyar szerzőtől őriz fotókat vagy a teljes hagyatékot (büszkeségeik André Kertész, Moholy-Nagy László, Kepes György) Robert Capa, Cornell Capa, Paul Almásy, Brassai, Munkácsi Márton, Ata Kandó munkái), hanem gyakorlatilag minden látható itt, ami a fotózással kapcsolatos: fényképezőgépek, objektívek, fénymérők, vakuk, vetítők, laboreszközök, relikviák, díjak, könyvek, folyóiratok, katalógusok, albumok. Évente öt-hat kiállítást rendeznek, január 26-tól Szabó Dezső Sötétkamra című tárlatát tekinthetjük meg. A gazdag és izgalmas történelmű, gyönyörű mezőváros számos templomából, kegyhelyéből, egyházi létesítményéből is kötelező megnézni néhányat - az alapos kultúrsokkhoz nem hiányozhat a hitélet. Ha messziről érkezünk, a vonatozástól, autózástól elborult tudatot egyből ébreszthetjük a Leskowsky Hangszergyűjteményben. Leskowsky Albertet, a helyieknek csak Leót, rengeteg hangszerkészítő avatta bizalmába világszerte, és ajándékozott hangszert gyűjteményének. Az Illés együttes több zeneszerszámát is láthatjuk, vagy itt van az első,; hazánkban használt 12 húros gitár, Tolcsvay egykori hű társa. Az intézmény Magyarország legnagyobb látogatható gyűjteménye, de nemcsak ettől különleges, hanem maguktól az instrumentumoktól, az elhivatott emberektől, akik a hangszerekkel és látogatókkal foglalkoznak, valamint a mindezek találkozásából fölcsillanó, világbékényi lelki megteltségtől. Szilágyi Áron gyűjteményvezető és kollégái a hamisítatlan, rajongó művészember lelkesedésével ugranak rá a betérőre, nyomnak a kezébe szürkemarhatülköt, kanadai bendzsóbőgőt, tibeti szerzeteskürtöt, tatuból készült bolíviai charangót (annyira abból készült, hogy ott a kis ennivaló feje a bájos pengetés hangszer nyaka alatt), vagy fujarát (Heinczinger Mika használja gyakran a Misztrál együttesből), és nincs mese, itt az is zenélni fog, és jól fogja érezni magát, akinek három botfüle van. A több mint kétezer darabot számláló, öt kontinensről származó gyűjtemény nagy részét kézbe lehet venni, meg lehet szólaltatni. A sikerélmény mindenkinek garantált, az úgynevezett éneklő fűrészből például (tényleg fűrész, és tényleg dallamosan zeng, a régi, fekete-fehér rémfilmekben ez volt az a hangeffekt, amikor az ijesztő szereplőtől megriadt valaki) bárki elő tud csalni hajmeresztő hangokat. folytatás a 3. oldalon | 1
