Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-24 / 20. szám
12 MŰEMLÉKTÁR 2018. JANUAR 24., SZERDA A közel ezeréves templom egyre több kirándulót, látogatót vonz a településre. Ennek örülnek Tarnaszentmárián Fotó: Márkus Attila Óriási értéket őriz a kicsiny falucska Különleges műemlék „gyöngyszem” bújik meg a kevesebb mint háromszáz lakosú Tarnaszentmárián. A falu központjában található hazánk egyik legrégebben épült temploma, amelynek nagy része még eredeti pompájában tündököl. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu TARNASZENTMÁRIA A temp lom pontos építési ideje nem ismert, a szakértők szerint a X.-XI. századra tehető a keletkezése. A műemlék épület a török hódoltság ideje alatt nagyon megrongálódott, az 1700-as években hozták rendbe. 1849 és 1851 között felújították, ekkor ki is bővítették, mivel kicsinek bizonyult. Dankó Mihály verpeléti plébános koordinálta a bővítést, amely során a nyugati oromfalat elbontották, és a templom eredeti területének mintegy harmadával meghosszabbították a hajót. Ekkor készült a szintén különlegességnek számító kő harangtorony is, amely nyolcoldalú, faragott kövekből álló sisakot kapott. A falu határában bányászott kövekéből építették A templomot 1977 és 1986 között restaurálták, amely során belseje jelentős átalakuláson ment keresztül, többek között eltávolították az épület gyönyörűen megmunkált kazettás mennyezetét, valamint a szószéket is, ami bár felháborította a település lakosait, semmit nem tehettek ellene - panaszolja Czipó László. A település polgármestere kiemelte, jelenleg a legnagyobb probléma a fazsindelytető állapota, amely az utóbbi években már kritikussá vált.- Volt már kint egy szakember aki megnézte a tetőt, és ahogy hozzáért, a fa elkezdett szétmállani a kezében. Az időjárás bizony nyomot hagyott a fazsindelyen, mielőbb ki kellene cserélni. Az egyház tulajdonában van a templom, remélem mielőbb találnak forrást a tető felújítására - részletezte a polgármester. A templom építése során a falu határában bányászott köveket használtak, melyek nagy részen nem fogott az idő vasfoga. A műemlék szentélye alatt egy altemplom fekszik, amelyben bár találtak egy aknasírt, emberi maradványokra nem leltek benne. A templom bejelentkezés után látogatható, hetente egyszer pedig szentmisét is tartanak benne a falu hívei számára. A kő harangtorony igazi ritkaságnak számít Fotó: Márkus Attila Évről évre több zarándok látogat ide A településen jelentős számú zarándok fordul meg minden évben, mivel áthalad rajta a Mária út. A látogatók mindig megtekintik a gyönyörű templomot, és örömmel időznek a faluban, hiszen csendes, kedves helyről van szó. A falu vezetése éppen ezért most azt tervezi, pályázati forrásból zarándokszállást hoznának létre, hogy minél több érdeklődő töltsön minél több időt a festői fekvésű településen.- Hazánkban is egyre inkább beindul a zarándokturizmus, és erre szeretnénk építeni. Gyönyörű, csendes környezetben pihenhetnek itt az emberek, Tarnaszentmária tökéletes hely az elcsendesedésre, elmélyülésre. Pályázati forrásból szeretnénk átalakítani a korábbi posta épületét, hogy néhány zarándokszállást alakítsunk ki. Ezen felül szintén pályázati forrásból hamarosan egy kerékpárút is átvezet majd a településen, azt remélem, ez is növeli majd a hozzánk látogatók számát - fejtette ki a településvezető. Leégett, földrengés is sújtotta az épületet EGER Bár hosszú évek óta csodás pompában tündököl, kevesen tudják, de igencsak hányattatott sorsú az egri Szent Bernát-templom, ismertebb nevén ciszterci templom. Több alkalommal sújtotta földrengés, de villámcsapás s tűz is okozott kárt benne. A műemlék épület építése 1700-ban kezdődött a jezsuita rend megbízására. Elsőként a rendház készült el, majd 1743-ban a templom épülete is, de még sokat kellett várni a belső díszítésre, berendezésre, amely csak az 1770-es években ért véget. 1773-ban a templom és a hozzá tartozó rendház gazdát váltott, ugyanis II. József birodalmán belül feloszlatta a jezsuita rendet, a műemlékegyüttes pedig a ciszterciek rendjéhez került, de kincseit Budára szállították. Ezt követően számos csapás sújtotta az épületet. Az 1800-as tűzvészben komolyan megrongálódott, s szerkezetét egy földrengés tovább gyengítette. Sokáig csak javítgatták az objektum hibáit, majd 1888-ban komoly restaurálási munka vette kezdetét. A rendházat is átépítették, 1900 és 1902 között, Alpár Ignác tervei alapján. á Az épület belseje jimpozáns, ha rangig ja igazi kuriózum A templom homlokzatát négy jezsuita szent szobra díszíti, Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Régis Szent Ferenc János és Kosztka Szent Szaniszló szobrai. Még egy szent megbújik az épületen, a déli torony egyik szoborfülkéjében Szent Flórián tekinthető meg. Az épület belseje is impozáns, a faliképek többségét az 1888-as restaurálás idején festette Bader Károly és Innocent Ferenc. A templom harangja az egyik legjobb állapotú 1848 előtt készített harang az országban, melyet Eberhard Henrik pesti harangöntő készített 1830-ban. Korábban több harangja is volt a templomnak, de azokat az első világháború során lefoglalták, s azóta sem öntötték újjá. Süli K. A Hatvani temető az 1710-es években vette át a Szent Mihály temető szerepét Egerben Kracker János Lukács síremlékét is itt találjuk EGER A megyeszékhely középkori temetőiről nagyon csekély adat áll rendelkezésre - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója, a Heves Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Megtudtuk, a török seregek távozása, azaz az 1687-as esztendő után már pontosabban nyomon követhetjük a sírkertek történeteit. A XVII. század végén három nagy temető volt Egerben, a Szent Mihály-templom melletti Szent Mihály temető, a Rác-kapu előtti Kisasszony temető, valamint az Almagyari-kapu előtti Szent Rókus temető. Ezek a városfalon kívül helyezkedtek el. A város fejlődése folyamatosan új temető létrehozását igényelte, s a Szent Mihály temető fokozatosan megszűnt. Helyette már 1704-ben említették - az egri Sellyéi Diána történész kutatásai szerint - a Hatvani temetőt, amely az 1710-es években átveszi a Szent Mihály temető szerepét. Kápolnája csak 1776-ban épült meg Horváth Mihály adományából, aki Eger legelőkelőbb vezetőtestületének, a belső tanácsnak volt a tagja. A temetőkápolna kelet-nyugati tájolású Fotó: Berán Dániel A Fájdalmas Szűz-kápolna kelet-nyugati tájolású, barokk temetőkápolna. A történész részletezte az épület küllemét is: középtornyos elrendezésű, a torony alatt, a főhomlokzaton, kőkeretes kapu látható, amely fölött kórusablak van. A tornyon négy szegmentíves záródású harangablak található. A tornyot nyolcszögű hagymasisak zárja le. A kápolna hajóját cseréptető fedi. Oldalfalán egyenes záródású kriptalejárat van. Az épület négyzet alakú hajója kupolaboltozatú. Kórusalja csehsüveg-boltozatos. Az előre domborodó kórus mellvédes, amelynek feljárata a bejárattól balra van. Szentélye kiemelkedő, erre lépcsőn lehet feljutni. A főoltár mellett két további mellékoltár található, ezek rokokó stílusúak. A jobbra elhelyezkedő mellékoltár a keresztről történő levételt, a bal oldali mellékoltár képe a Szárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja, lovon. A temető legszebben kivitelezett síremléke Kracker János Lukács híres festőművészé, aki egyebek között a főegyházmegyei könyvtár freskóját alkotta - tudatta a szakember. V. M.
