Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-22 / 18. szám
2018. JANUÁR 22., HÉTFŐ fi CSALÁDI KINCSESTÁR LEGYEN SZÓ RÓLA! „Minimum, madámka!” Apa a munkahelyén, anya pedig otthon főz Zene, sport, pörgés no és gasztronómia Zagyváék szeretnek Egerben élni, s sokszor kirándulnak a környéken is Fotó: Márkus Attila Schmiedmeiszter Szilva, az Egri Érseki Fiókórus vezetője és férje, Zagyva István nemrégiben vállaltak gyermeket. Fiukról, Nőéiről, megismerkedésükről, mindennapjaikról kérdeztük őket. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu EGER - Lassan három esztendeje, 2015. március 29-én találkoztunk Szilvivel - kezdi közös történetüket a családfő, Zagyva István. - Korábban csak látásból ismertük egymást, például egy-egy vízilabdameccsen is összefutottunk. Az említett napon viszont jobban is megismerkedtünk. Ez a dátum azért is emlékezetes, mert focirajongóként nagyon érdekelt az aznapi magyar-görög válogatott mérkőzés. Épp az egyik egri szórakozóhelyen néztem a meccset a barátaimmal, amikor is Szilvi az Eger raliról érkezett. Emlékszem, terepszínű ruhát viselt, s integetett nekem. Szóba elegyedtünk, s megvolt az a bizonyos szikra... Még ugyanebben az évben, novemberben, Prágában kértem meg a kezét, s 2016 júniusában keltünk egybe - részletezi. Rákérdezünk arra is, mennyire közös érdeklődési pont a sport. Kiderül, István nagy sportrajongó, Szilvi művészként, egyúttal érzékeny fülűként nem kedveli a narrátor hangos beszédeit, ám olykor szívesen elmegy egy-két sporteseményre.- Tíz hónapja született meg gyermekünk, Noel, aki nagyon nyugodt, tündéri baba. Végig jól aludtunk tőle, nem nagyon sírt éjjel, ma már majdnem egyedül áll - mondja az édesapa, aki konyhafőnökként dolgozik a Szépasszony-völgy egyik éttermében. Korábban, öt évig a fővárosi Déryné Bisztróban volt szakács, amire nagyon büszke. Az előző főnöke csábította Egerbe. István a modern gasztronómia híve, s a fine dining irányzatról is sokat olvas, igyekszik képezni magát. A konyhaművészet mellett a munkavédelem iránt is érdeklődik. Otthon ritkán főz, bár besegít a feleségének. Általában Szilvi ételeit fogyasztja a család, a férje szerint nagyon jól főz. Szilvi épp Noéit öltözteti, hiszen hamarosan sétálni mennek, közösen a nagymamával. Vele is van alkalmunk beszélgetni. Elsőként az Egri Érseki Fiúkórusról kérdezzük.- Hét éve kerestem meg dr. Ternyák Csaba érseket a fiúkórus ötletével - mondja a kórusvezető. - Megszavazta a bizalmat a számunkra. Megalapította a kórust, én az alapító karnagy vagyok. Számos sikert elértünk, voltunk több ízben külföldön is. Számomra azonban kedvesebbek a kisebb településeken történt fellépések, hisz’ ezekre a helyekre ritkán jut el a zene. Emlékezetes volt az emődi, az ostorosi, a noszvaji, a borsodnádasdi vagy éppen a tarnaleleszi szereplésünk is - részletezi. A cikk készültekor Sanghajba készülnek a kórussal. Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására, a magyar kultúra napja alkalmából érkeznek oda. Minden évben hívnak a rendezvényre magyarokat, idén az Egri Érseki Fiúkórust választották a kínaiak. Szilvi végzettségéről is szó esik, hiszen a budapesti hölgy már évek óta Egerben él, s nagyon kedveli a várost.- Budapesti lány vagyok, 2002-ben kezdtem tanulmányaimat az egri főiskolán, ének-zene-karvezetés szakon, majd ugyanezen a szakpáron egyetemi diplomát is szereztem. Nagyon szeretem Egert, a fővárost - bár szülővárosom - már kevésbé, szerintem vidéken sokkal nyugodtabb, minőségibb életet élhet egy család. Ám gyakorta eljárok, eljárunk a szeretteimet meglátogatni, hiszen a szüleim ott élnek, sőt, a legtöbb barátom is.- Egyik olvasónk szóvá tette, hogy őt bosszantja a „legalább” szó az ilyen mondatokban: „A balesetben legalább öten megsérültek”; A harcokban legalább tizenkét katona elesett.” Ez úgy hangzik, mintha eredmény lenne a veszteség, és örülnünk kellene neki...- Őszintén be kell vallani - mondja dr. Varga Gyula, a Hírlap nyelvi szakértője -, itt a nyelvművelők egy kicsit „túltolták a biciklit”. Az idegen szavak visszaszorítására - tegyük hozzá: jogosan - javasolták, hogy ha van magyar megfelelő, ne az idegen szót használjuk. Például: a szimpatikus helyett ott van a rokonszenves, a komputer helyett a számítógép, a minimum magyar megfelelője: legalább, a maximumé: legfeljebb. Az újságírók szót fogadtak, ezért írják - kerülve az idegen minimum szót -, hogy „legalább tizenketten meghaltak”.- Ezt a legmaximálisabban megértjük - ha lehet így egyáltalán mondani...- Lehet, de nem ajánlatos. A nyelvművelők szerint néhány latin eredetű melléknevünk eleve a tulajdonság, mérték felső fokát jelöli. A minimális valaminek a lehető legkisebb, legalacsonyabb voltát fejezi ki, tehát a „legminimálisabb” valamiféle torz szóalak. Hasonló ok miatt kifogásolják a maximális, optimális, ideális kétszeresen felsőfokú alakját: maximális (nem pedig legmaximálisabb) jóakarattal, optimális (és nem legoptimálisabb) megoldás, ideális (nem legideálisabb) mosószer. Ennél egyszerűbben már csak akkor járunk el, ha a magyar megfelelőket használjuk: legkisebb, legalacsonyabb; legtöbb, legmagasabb; legkedvezőbb, legjobb. Ezeket biztosan nem fogjuk eltéveszteni.- Érdekes, hogy ezeknek a mellékneveknek a középfokát nem is igen használjuk.- Valóban, bár olykor találkozunk ilyen formákkal: „Még minimálisabbra csökkent a két csapat közötti különbség”; „A cél az igények még maximálisabb kielégítése”. Az első példa azt jelzi, hogy a fokozás lefelé is lehetséges: ha a gyerek bizonyítványa jobb a tavalyinál, még nem biztos, hogy jó. A másik kifejezés arra utal, hogy a felsőfok felett is van minőség, úgy mondjuk, hogy túlzófok (legeslegjobb).- A cím a régi lengyel piac árusait idézi, úgy látszik, a lengyelek használják. De el kell ismerni, hogy az előbb kifogásolt szavakat a magyarban is elég gyakran lehet hallani, sőt, olvasni.- A magyarul beszélők már nem tudják, hogy ezek a latinban mit jelentenek. Nem látszik rajtuk a „felsőfokúság”, egyszerű alapfokú mellékneveknek érzik, ezért fokozzák- tulajdonképpen szabályosan. Én a norma felől néztem a jelenséget, majd a nyelvhasználók eldöntik, változzon-e a norma. V. M. Szívesen sétálnak, utaznak A közös programokról is szót ejtünk. A Zagyva család sokat sétál a városban, István pedig gyakran a kóruspróbákra is ellátogat. Amikor adventi időszak volt, a Dobó téren is sokszor megfordultak, Szilvi pedig a kicsivel a Szépasszony-völgybe is elsétál, mielőtt férje végezne a munkájával. Előfordul, hogy beülnek a kocsiba, s olyan helyekre kirándulnak hárman, mint például Szilvásvárad. De Szilvi szavaiból kiderül, mobilisnak neveli gyermekét, megesett már az is, hogy ketten buszra ültek, s meglátogatták egy barátnőjét Budapesten. Szilviák Hegyesi Hudik Margittal - a kórus állandó szólistájával - és családjával is sokszor találkoznak, beszélgetnek. S Réz Lórántot, az Eszterházy Károly Egyetem Egri Campusának korábbi tanárát is meglátogatják olykor. A kiváló orgonista ugyanis ma már a Jászberényi Campus oktatója, de természetesen a kapcsolat nem szakadt meg közöttük. Dr. Varga Gyula, a Hírlap nyelvi szakértője Fotó: Huszár Márk HIRDETÉS lüiisu rel saját esküvői fényképed, szerezz minél több szavazatot, hogy megnyerhesd az értékes nyeremények egyikét. Részletes játékleírás és a nyeremények awww.HEOL.hu/az-ev oldalon megtekinthetők HEOL a Heves megyei hírportáf
