Heves Megyei Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-15 / 12. szám
14 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2018. JANUÁR 15., HÉTFŐ HÍREK Fenntarthatóságot, tudásalapú gazdaságot akar a kamara Fórumot tartanak a duális képzésről EGER, GYÖNGYÖS A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tanulj tovább felsőoktatási duális képzésben! címmel interaktív egyeztető fórumot szervez Egerben január 23-án 11 órától a Bartók Béla tér 4. szám alatti konferenciateremben, illetve január 25-én 11 órától Gyöngyösön a Gyöngyök Központban. Bemutatkoznak vállalati partnerek, s felsőoktatási intézmények duális szakjai. T. B. Két megyei a friss adóslistán HEVES MEGYE Két magánszemély szerepel a nagy adótartozók legfrissebb listáján. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss nyilvántartása szerint a milliárdos tartozók után a hatvani Nagy Tibor a 37. helyen szerepel 74,7 millió adóhiánnyal és 127,3 millió forint bírsággal, pótlékkal. Közvetlenül mögötte az egri dr. Rettig Richárd következik 69,35 millió forint adótartozással és 133,3 millió forint jogkövetkezménnyel. T. B. Beruházásokban jobb volt a félév HEVES MEGYE Az első háromnegyed évben Heves a megyék közt a nyolcadik helyen állt a beruházások értékében, a 107,581 milliárd forint 17,5 milliárddal haladta meg az előző év azonos időszakit. A harmadik negyedév 39,3 milliárd forintos eredménye ugyanakkor 2,6 milliárd forinttal gyengébb volt az egy esztendővel korábbinál. Országosan 18 százalékkal javult a harmadik negyedév és 23 százalékkal az első kilenc hónap. Ez az építkezéseknek, uniós pénzeknek, céges fejlesztéseknek köszönhető. T. B. Az elnök szerint most kell fölkészülni a rosszra A magyar gazdaság jó makroadatai után a fenntarthatóságra kell törekedni, s dr. Parragh László szerint lehetőleg megtérülő beruházásra szabad hitelt fölvenni. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a Heves megyei gazdasági évnyitó vendége. Az eseményt követően kérdeztük az elnököt néhány aktuális problémáról, így az ország versenyképességéről, a szakképzésről, az uniós források helyett kínai hitelek igénybevételéről. Ne a következő iskola végezze el azt, amit az általános nem csinált meg A makrogazdasági mutatókról, illetve az ország kilátásairól Parragh László elmondta, a 2010-ben gazdasági fordulat egy átmeneti visszaesés után meghozta eredményeit. Nincsenek negatív mutatók, a GDP növekedése négy százalék körüli lesz, az eladósodottság csökkent, a költségvetés hiánya három százalék alatt marad, munkanélküliség helyett munkaerőhiány tapasztalható. A devizakitettség csökkent, a beruházás és az export is nőtt.- Amikor jól megy, akkor kell készülni a rosszra, nekünk is így kell tennünk annak érdekében, hogy fönntartható legyen a gazdasági növekedés, ha a világ folyamatai nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnénk. A gazdaság és a tudás összekapcsolását erőltetjük és munkaintenzív helyett tudásalapú gazdaságot szeretnénk. Fontos a kutatás-fejlesztés és az innováció rendszerszintű átalakítása. Lehet erőltetni a növekedést, Dr. Parragh László úgy véli, bajban lesz az Unió, ha a fejlett területek nem adnak vissza pénzt a periféria országainak Fotó: Gál Gábor beruházást, csak nem biztos, hogy szerencsés, minden területen a fenntarthatóság a cél - mondta a kamarai elnök. Szerinte több neves közgazdász azért mondja, hogy nem jó az ország versenyképessége, mert savanyú a szőlő. Úgy véli, ők a rendszerváltás után más közegben, az akkori fősodraid liberális közegben gondolkodtak és gondolkodnak most is, jó részük pedig kicsúszott a döntéshozatali folyamatból. Úgy látja, hogy elképzeléseik nem találkoznak a kormányéval, miközben a számok utóbbit igazolják. Míg régebben azt mondták, most rossz, de majd a megszorítások után jó lesz, most azt, hogy jelenleg jó, de majd rossz lesz. Parragh László szerint az utóbbi jobb verzió. A miniszterelnök minapi kijelentéséről, ha az EU nem ad pénzt, majd kérünk Kínáról, akkor még nem hallott. Szerinte viszont az Európai Unió centrumának föl kell ismernie azt, hogy az erőforrások (munkaerő, nagy hozzáadott értékű gyártás) a perifériáról oda áramlanak. Ha pedig nem adnak vissza ebből a haszonból a periféria országainak, A legjobb tanárokat jobb fizetésért elviszi a versenyszféra Egy másik probléma, hogy több szakoktatóra, mérnöktanárra volna szükség. Dr. Parragh László szerint az egyetemek is látják már, hogy a gazdaságközeli képzések lehetnek sikeresek, ezért lemozdultak a gyakorlat, a duális képzés irányába és van is ez iránt nagy érdeklődés, hogy ez mennyire lesz sikeres, azt 3-5 év múlva tudják mérni. A tanulás legalább másfél évtizedes folyamat, minden iskolának megvan benne a maga szerepe, hogy megszerettesse, megalapozza, felépítse a tudást. Meg kell találni az arany középutat a mennyiség és a minőség között a felvételiben. A jó mérnöktanárok jobb ajánlatokat kapnak a cégektől, mint az iskoláktól a merev, de szükséges életpályamodell miatt. Parragh szerint a pedagógusok folyamatos képzésére, ellenőrzésére szükség van. abba az Unió belerokkan. Ennek meg kell találni a módját, de 2020 után is lesz szerinte uniós pénz, fenn kell tartani és erősíteni a konvergenciát. A magyar gazdaság már megtanulhatta, hogy hitelből nem szabad élni, csak fejleszteni, főleg, ha megtérül. Az elmúlt hónapokban az is kiderült egy tanulmányból, hogy a szakképzés átalakítása ellenére sem csökkent a lemorzsolódó fiatalok száma. Úgy véli, ez egy rendkívül össze-A magyar oktatási rendszer és a valós piac eltávolodott egymástól tett probléma és kiragadták az egyik pontot. A gondot abban látja részben, hogy a különböző iskolatípusok nem végzik el saját feladatukat. Nem a középiskolában kell megtanítani a gyerekeket írni, olvasni és számolni, hanem az általános iskolában. Ezt nem szabad följebb tolni, hogy a következő iskola végezze el azt, amit az általános nem csinált meg. Az elnök szerint a magyar oktatási rendszer és a valós piac eltávolodott egymástól, a diákok nem azt tanulják még, amit az életben hasznosítani tudnak. Elöregedett a pedagógusok közössége, a szakképzésben különösen. Ezeket próbálják feloldani. jelentős források mennek a szakképzési centrumokhoz, hogy modernizálják az iskolákat. A tananyagot a vállalatok bevonásával próbálják elkészíteni, igaz, ezt össze kell hangolni, hiszen a cégek azt a tudást akarják látni, ami nekik kell, az iskolának pedig a szakmát kell megtanítania. Ősszel ágazati készségtanács jött létre hogy a rokon szakmák alaptudása egyforma legyen. Továbbra is sokan mennek gimnáziumba, bár látszik egyfajta fordulat, de nehéz a folyamatot megmozdítani. A járműgyártás gyengélkedett, az elektronika bővült Tovább erősödött a megyei ipar Állásokat hozhat a pályázat a cégeknek HEVES MEGYE Novemberben bő nyolc, az év első tizenegy hónapjában nyolc és fél százalékkal bővült a megye ipara, derül ki a KSH adataiból. Tavaly novemberben az ipari vállalkozások 121,305 milliárd forintnyi terméket állítottak elő, ami rekord- és 8,2 százalékos bővülést jelent. A 2016. első tizenegy havi 1106,6 milliárd után 2017 januárja és novembere között 1215 milliárd forintra emelkedett a cégek termelésének értéke. Országos szinten 2017 novemberében az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, áll a KSH gyorstájékoztatójában. Az első tizenegy hónapban 5,2 százalékos volt az emelkedés. Majdnem négyszázalékos volt az export, s kétszázalékos a belföldi értékesítés növekedése. A járműgyártás rosszabb, az elektronikai ipar jobb időszakot zárt novemberben. Az energiaipar és a bányászat is erősebb hónapot zárt. Az élelmiszeriparon belül is csökkenést mértek, főként a húsiparnak és a zöldségfeldolgozásnak köszönhetően, viszont nagyobb kereslet mutatkozott a dohánytermékekre. T. B. Novemberben új rekordon a megyei ipar Fotó: Berán Dániel HEVES MEGYE A Nemzetgazdasági Minisztérium 2018. január 6-ától újabb, 5 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett meg a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő és -megőrző beruházásainak elősegítésére. Az MTI szerint ebből a pénzből 600 cégnél több ezer új munkahely jöhet létre és még több őrizhető meg. A pénzből a kkv-k egyebek között új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, de a támogatási összeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják. Új munkahelyenként 1,5 millió forintot, de akár 2,7 millió forintot is kaphatnak a cégek, függően az álláskeresőtől és a beruházás helyszínétől. A pályázat február 9-én zárul. Tavaly nyolc megyei cég - Coop Kápolna Zrt., Magyar Norma Kft., Pemac Kábeltechnika Kft., a Re-Ni Út Kft., Rózsa Térkő Kft., Szaktudás kiadó Ház Zrt., Tobroco Machniery Kft., Tripla-M-Lak Kft. - összesen 169 millió forintot kapott a hasonló pályázaton 82 új álláshelyre és 302 megőrzésére. A legnagyobb támogatást akkor a felsőtárkányi Pemac kapta, 45,7 millió forintot. T. B.
