Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-06 / 284. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 6., SZERDA Vakon született, mégis teljes életet él az egyetemista fotós íjászatot tanult, az egri egyetemre jár, s egyik kedvenc hobbija a fotózás a nógrádi születésű Bertyák Bencének, akiről három hónapos korában azt mondták az orvosok, nincs retinája, látóidege sérült, teljesen vak - amelyen később szemüveg sem fog segíteni -, s az agysejtjeinek hetven százaléka elhalt, a maradék harminc elmeszese- dett. Szerencsére tévedtek. Mellik Alexandra alexandra.mellik@mediaworks.hu EGER - Születésem óta látássérült vagyok - mesélte Bence. - Édesanyám a terhessége alatt elkapott egy fertőzést, ami roncsolta a szemem retináját, ezért szemüveg segítségével sem lehet rajta javítani. Szüleimnek a diagnózist akkoriban úgy tálalták, hogy egyedül öltözködni, sőt még enni sem fogok tudni. Bencénél a puskázás alapból ki volt „lőve” Bence érdeklődésünkre elárulta, akkoriban erre még nem volt úgynevezett „gyógymód”. Szülei a háziorvosuk javaslatára úgy döntöttek, hogy meg kell nézni, mi hozható ki a gyerekből. Az orvos ekkor ajánlotta nekik luditot, a természetgyógyászt, akiről úgy hallották: előfordul, hogy a reménytelennek tűnő helyzetekben is tud segíteni.- Judit nagyon sokat foglalkozott velem, számos speFotó: Huszár Márk ciális készségfejlesztői gyakorlatot alkalmazott nálam. Ilyen volt, amikor például babok között kellett megkeresnem a kártyákat. Rávezetett a figyelem összpontosítására. Általános iskolásként a hagyományos mellett egy budapesti speciális iskolába is jártam, ahol a hozzám hasonló látássérült gyerekekkel foglalkoznak. A szüleimmel úgy gondoltuk, ez egy burok, ami a későbbi életem során hátrányos is lehet, hiszen így nem tudom megtanulni azokat a dolgokat, amik a későbbiekben is érhetnek. A fiatal fiú elárulta, az első negatív dolog ekkoriban érte, a társainak ugyanis furcsa volt, hogy közelebbről kell néznie a táblát, mint nekik. A későbbiekben azonban elBertyák Bence, ha jól látna, legszívesebben kamionos lenne Bence egyik fotója. Sokan rácsodálkoznak hobbijára HIRDETÉS 3 hónapos előfizetés okosóra VAGY gőzölős vasaló Fizessen elő 3 hónapra a Heves Megyei Hírlapra egy rokona, barátja, ismerőse számára és mi megajándékozzuk Önt. Válasszon okosórát VAGY egy gőzölős vasalót, amelyet akár megtarthat magának vagy tovább is ajándékozhat. További információ 06-40/510-510 Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Akciós ajánlatunkat csak érvényes megyei napilap előfizetéssel rendelkező előfizetőink vehetik igénybe Az új előfizetés csak olyan névre és címre kérhető, ahol a megrendelést megelőző 3 hónapban nem volt érvényes megyei napilap előfizetés. fogadták. Érdeklődésünkre elárulta, a tanárok többsége nagyon segítő volt, és mindig figyeltek arra, hogy gyengébben lát, mint a többiek. Bence egyébként szívesen beszél a látásáról, hiszen nem érzi úgy, hogy emiatt szégyenkeznie kellene.- A középiskolát Vácon folytattam, ami szintén mérföldkő volt az életemben, hiszen egyedül kellett vonatoznom, ezért teljesen magamra voltam utalva - emlékezett vissza. A matematikán kívül szerencsére semmiből nem kellett felmentést kérnem, a mértani ábrák azonban nagy kihívást jelentettek. Tanulmányaim során a földrajz volt az egyik legmeghatározóbb tantárgy, s így kerültem ide Egerbe, az Eszterházy Károly Egyetemre. Itt is nagyon sokan segítettek, az oktatók és a csoporttársak is. Bence viccesen azt is megjegyezte, a tanárok szerencséjére nála a puskázás alapból ki volt „lőve”, mivel túl közelről kell néznie a lapot, biztosan lebukott volna, jelenleg mesterképzésen tanul földrajz szakon.- A fotózás is egy különleges pont a hobbijaim közül. Általános iskolában íjász- kodni kezdtem édesapán segítségével, majd kaptam tőle egy csillagászati távcsövet. Ezek szintén nem olyan elfoglaltságok, amelyeket látássérültként egyszerű lenne csinálni. A szüleim rengeteget támogattak a tanulmányaim alatt is: édesapám például megrajzolta nekem a vaktérképeket, édesanyám pedig az államvizsgatételeket felolvasta. Volt otthon egy családi fényképezőgépünk, s kíváncsi voltam, mennyire látom, ezért kipróbáltam. Először egy kezdő géppel tanultam, majd az ösztöndíjakból spóroltam a további eszközökre. Miután befejezem a geográfus szakot, nem tartom kizártnak, hogy a fotózással komolyabban is foglalkozzak. Bence elárulta, sokan furcsán tekintenek rá azért, mert gyengénlátóként fotózik, s kíváncsi arra, hogy egy fotósképzésen - ami nagy vágya - miként viszonyulnak majd hozzá. Az emberek nem értik, hogy csinálja, pedig a válasz szerinte nagyon egyszerű: ő egész életében így látott, s ebből próbálja meg kihozni a legtöbbet. A fotózás egy különlegesség a gyengén látó fiú hobbijai között- Erre mindig azt szoktam válaszolni, csinálom úgy, ahogy tudom. Sokan azt hiszik, speciális géppel fotózom, pedig ez nem így van. Minden csak a technikán és a kitapasztaláson múlik. De ezzel mindenki így van. Ha lenne rá lehetőségem, szívesen segédkeznék egy hivatásos fotós mellett is, ugyanis így biztos rengeteget tudnék fejlődni. Ami azonban nagyon hiányzik, az a vezetés. A vezetésnél sok mindenre kell egyszerre figyelni, s ez sajnos már nem megy. Ha jól látnék, valószínűleg az iskola után kimennék kamionoz- ni, nekem ez jelenleg nagy álmom, amit valószínűleg a vezetés hiánya is befolyásol. I 1
