Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-04 / 282. szám
2017. DECEMBER 4., HÉTFŐ A fertálymester ezentúl is főz szegényeknek Lehet-e, vagy sem közterületen meleg ételt osztani? Ez a kérdés foglalkoztatja napok óta a közvéleményt annak kapcsán, hogy sajtó- értesülések szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rendelettel szigorítaná az ételosztások jogi szabályozását. Miközben a jótékonysági akcióikról is ismert civil szervezetek megdöbbentek a hírek hallatán, a tárca honlapján már az az állítás szerepel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem szűkíti, hanem bővíti az ételosztások lehetőségét. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Bennünket az érdekelt a leginkább, hogy megyénkben magánszemélyek, civilek mit gondolnak az ételosztás körüli huzavonáról, illetve hogy a télre tervezeti ilyen jellegű akcióikat megszervezik-e. A Királyi Főszakács címmel kitüntetett egri Dósa Tibor immár öt éve szervez rendszeresen melegétel-osz- tást a megyeszékhelyen. Ő általában január, február végére időzíti akcióit, amikor is a karácsonykor fellángoló jótékonykodás alábbhagy. Lapunk érdeklődésére elmondta, ő is csak a sajtóhírekből értesült a korlátozásról, de ezekből lehetetlen eldönteni, hogy mennyire vehető komolyan a tiltás.- Ha komoly, ha nem, engem senki nem tántoríthat el attól, hogy továbbra is megfőzzem és szétosszam a 150- 200 adag gulyást az éhezőknek. Idén decemberben 16-án már biztos, hogy Egerbakta főterén kétszáz adag meleg ételt osztok az önkormányzattal közös szervezésben. Egerben jövő január és február végén tervezem a kabátgyűjtéssel és osztással egybekötött, szokásos akcióimat. Az a helyzet, hogy Felnémet fertálymestereként nekem nemcsak lehetőségem, hanem kötelességem is az elesettek támogatása, hiDósa Tibor, Felnémet fertálymestere, királyi főszakács mindenképpen megszervezi szokásos ételosztó Fotó: Berán Dániel akcióit idén és jövőre is szén erre esküdtem fel, amikor megválasztottak. Az a véleményem, ha a politikusok a kampányuk részeként ingyen almát, krumplit oszthatnak, akkor én magánemberként is megtehetem ezt. Nehezen tudom elképzelni, hogy ezért bárki is megbüntetne, ám ha ez mégis megtörténne, állok elébe - fogalmazott Dósa Tibor. Megkérdeztük a Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének koordinátorát is, hogy az általuk tervezett, karácsony előtti, hagyományos meleg ételosztást megszervezik-e idén. Megtudtuk, nem látják ennek akadályát, hiszen a város polgármestere is támogatja az ügyet. Tavaly a Máltai Szeretetszolgálat egri csoportja is segített meleg étellel a rászorulókon. Akkor a Macok bisztró vezetése állt a jótékony ügy mellé és azt ígérték, hogy lesz folytatása az akciónak. Kékesi Györgyné, a szervezet vezetője érdeklődésünkre elmondta, idén abban állapodtak meg, hogy december 19-én szervezik meg közös akciójukat, amelyhez csatlakozott a Fúzió Pincészet is adományozóként. Az is biztos, hogy december 21-én kapják meg az adományból gyűjtött élelmiszercsomagokat a listájukon szereplő szegény családok. A minisztérium cáfolja a szigorítást A kormany.hu-n a napokban jelent meg, hogy „tévesek azok a sajtóértesülések, amelyek szerint az EMMI rendelettel szigorítaná az ételosztások jogi szabályozását. Ezzel szemben korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak ételcsomagokat. Ennek az első eleme volt a tavaly decemberben kezdődött, négymilliárd forint ösz- szegű, a hajléktalanok meleg ételhez jutását segítő projekt. Négy éven át négyezer hajléktalan ember kap egy tál meleg ételt hétköznaponként. Ezenkívül a hajléktalanok az országban összesen ma már nyolcvanhat helyen biztosított népkonyhái szolgáltatást is igénybe vehetik. Rászoruló idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok számára a tartós élelmiszereket és higiénés cikkeket tartalmazó csomagok osztása Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében indult el eddig, de az év végére az ösz- szes hátrányos helyzetű járásban folytatódik.” - áll a közleményben. MEGYEI KÖRKÉP g Mi lenne, ha? Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu M i lenne, ha nem lenne tévénk, internet-elérhetőségünk, okostelefonunk, GPS az autónkban, ami minden utcasarkon eligazít, hogy merre tovább? Mi lenne, ha egy reggel úgy ébrednénk, nincsenek óriásplakátok az út mentén, se reklámok, és senki nem szabna irányt a gondolatainknak, érzéseinknek? Mi lenne, ha nem befolyásolna senki és semmi, s egy nap úgy virradna ránk, hogy nincs kötelező feladat, csak a nap 24 órája, amit kedvünk szerint tölthetünk el? Mi lenne, ha nem kellene őrlődnünk azon a kérdésen, mi lesz holnap? Mi lenne, ha egy kicsit befelé figyelnénk, arra, hogy mi történik éppen most körülöttünk, bennünk? Vajon tudnánk-e élni a lehetőséggel, a pillanattal? Üresnek hitt perceinkben megtalálnánk-e magunkat, s végiggondolnánk-e, hogy az emberekkel, akik éppen most vesznek körül bennünket, vajon mi dolgunk van? Gondolnánk-e arra, hogy mit mulasztottunk el? Ráébrednénk-e végre, miért is születtünk éppen ide, éppen ekkor? Hónapok óta foglalkoztatnak ezek a kérdések. A válasz egyszerű: amíg kívülről, másoktól várjuk a megváltást, tévúton járunk. Nem változik semmi, amíg mi nem változunk. Kereshetünk és találhatunk nap mint nap ellenséget, a szembesülés vége mindig ugyanaz: magunkkal nézünk szembe. A hiányainkkal, a gyarlóságainkkal, az előítéleteinkkel. Vajon képesek vagyunk-e változni, s plakátok, reklámok nélkül is megtalálni a helyes utat magunkhoz, egymáshoz? Nem változik semmi, amíg mi nem változunk. A bányászmúltat idézték az ünnepen RECSK A bányászati hagyományokat idéző vasárnapi recski ünnepségen a 10 órai szentmisét követően egy régi csillét gurítottak a helyszínre a templomtól az emlékműig, ahol egy daruval emelték a már korábban elkészült talapzatra a speciális szállítóeszközt, amelyet a bányászhimnusz elhangzását követően szenteltek fel. Ezt követően a Recski Hely és Bányásztörténeti Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülést tartott, amelyen a jövő évi tervekről is egyeztettek. Megállapodtak abban, hogy február 8-án nagyszabású, egész napos konferenciát rendeznek, amelyen a szakma legkiválóbb képviselői tartanak előadásokat a helyi érckincs múltjáról, annak jelentőségéről, lehetséges jövőjéről. A településen 1852-ben kezdődtek meg a bányászati munkák, miután a közelben felszíni kutatáskor termésréz került elő. Különböző gazdasági problémák miatt a recski bányászat ideje korán hanyatlani kezdett. 1900-tól némi fellendülés volt tapasztalható, miuÚjabb, a bányászmúltat őrző emlékművel gazdagodtak a recskiek. tán aranyban gazdag pirites érctesteket fedeztek fel. Az 1970-es években közel 1300 ember dolgozott a recski bányában, ám az akkor hatalmas lendülettel megindult mélyszinti ércesedés nagyobb léptékű fejlesztése nem valósult meg. Az ezredfordulón a bányát elárasztásos technológiával ideiglenesen lezárták. Azóta az újraindítására több privatizációs kísérlet is kudarcba fulladt. B.K. Adventi ünneplés az ország tetején Tizedszer nyitották az adventét Makláron a Röf if észt i vá Hal Hurka, kolbász, jó hangulat KÉKESTETŐ, EGER Már reggeltől érkeztek a tél szerelmesei a hegyre, hisz a havas időjárás sokakat csalt ki a hétvégi ünnepi programra is. Délelőt- től karácsonyi kézművesvásár portékái közül válogathattak az ide érkezők, de az ilyenkor elmaradhatatlan forralt borból és meleg teából sem volt hiány.- Az első adventi gyertya meggyújtásával egy kegyelmi időszak veszi kezdetét, az úr eljövetelére készülünk - kezdte köszöntőjét a térség országgyűlési képviselője. - Ez a várakozás nemcsak az anyagi világban gyújt fényt, hanem a lelkűnkben is. Az igazi boldogságot és békét nem a tárgyak és az anyagi javak nyújtják, hanem a lélek csendje, az úr felé fordulás és szeretteink közelsége - tette hozzá Horváth László. Az első adventi gyertyát ezúttal Holló Gábor káplán atya áldását követően gyújtották meg az ország tetején, ahol hagyományosan örömtüzet is raknak ilyenkor. Az egri adventi koszorú első gyertyáján is fellobbant a láng vasárnap. Rázsi Botond alpolgármester gyújtotta meg, a Dobó téri adventi programok részeként. H. É. MAKLÁR A makiáriakat és a környéken élőket csábító programok ugyan csak délután kezdődtek, de ahhoz, hogy az esti Röfi-kóstoló elkészülhessen, hajnalban disznóvágással indult a program.- Idén is népszerű volt a, most már nyugodtan mondhatjuk, hagyományos decemberi programunk, a Röfifeszti- vál. Összesen ezerötszáz adag, hurka, illetve kolbászkóstolóért állhatták sorba a vendégek, s el is fogyott valamennyi - foglalta össze a Hírlapnak Hanu- szik Csaba polgármester. A településen minden ünnepi fénybe öltözött december A falu civil szervezetei kínálták a vendégeket Fotó: Korsós Viktor elejére. Az utcák díszkivilágítása mellett az idén világító rénszarvascsalád is várja a karácsonyt a templom előtt. A Röfifesztiválon most is a falu civil szervezetei kínálták a forralt bort, forró teát a tizenegy sátorban, ahol maguk készítette süteménnyel is hívogattak. A forró adventi italok mellé pedig program is dukált: délután a katolikus templomban a kicsiknek szóló Varázsvirgács mesejátékkal nyitottak. Az első adventi gyertyát a polgármester gyújtotta meg. Énekelt a Melódia Kamarakórus, később a Búzavirág Népdalkor is, de felléptek tűzzsonglőrök is. G. R.
