Heves Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-02 / 281. szám

www.eger.egyhimnegYe.hu info@eger.egyharmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK DECEMBER ÜZENETE Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel „Szállást keres a Szent Család. De senki sincs, ki helyet ád. Nincsen, aki befogadja Őt, ki égnek s földnek ura...” (adventi népének) A Magyarok kenyere az Egri Főegyházmegyében Harmadik éve adományozzák a hevesi gazdák a Magyarok ke­nyere mozgalom felhívására az összegyűjtött búzát, az abból ké­szített lisztet, az Egri Főegyház­megyei Karitász Központnak, amelyet a szervezet eljuttat a rászorulóknak. Az ünnepélyes adomány átadáson Árvái Ferenc egyházmegyei karitász-igazga- tó köszöntötte a megjelent gazdá­kat, és ismertette a szervezet te­vékenységét. Mint mondta, no­vember végén Árpádházi Szent Erzsébet ünnepét követően „Tár­játok ki a szíveteket!” jelmondat­tal indul a Katolikus Karitász té­li adományozó akciója. Az akció keretében jut majd el az egyház­megye különböző pontjaira kari­tász csoportjainkon keresztül a rászorulókhoz ez a 19 tonna liszt adomány, amiért hála és köszö­net illeti a gazdákat, és a Heves Megyei Agrárkamarát, hogy im­már harmadik alkalommal a Ka­tolikus Karitászt választották ki adományaik célba juttatására. Ez a felajánlás jól illeszkedik a se­gélyszervezet egyéb programjá­hoz, mint például a tartós élelmi­szer-adományok kiosztása, vagy a kályha és rezsi támogatás a ne­héz helyzetbe jutottak számára. Székely Zoltán a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara Heves Me­gyei Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a megyében évről évre nő az adományozók száma, és a felajánlott búza mennyisé­ge is. A Magyarok kenyere moz­galom elindítója, Körinek László professzor elmondta, három év­vel ezelőtt az első felhívására 9 tonna, idén pedig már 600 ton­na liszt gyűlt össze hazánkban a gazdák jóvoltából, amellyel ma­gyar gyermekeket segítő szerve­zeteket támogatnak - nem csak határon innen, de szerte a Kár­pát-medencében. Ternyák Csaba egri érsek, amikor köszönetét mondott az adakozóknak, a Szentírást idéz­te: „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag ki­csírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan” (Mk 4,26-27). Mint mondta, ez a „maga sem tudja hogyan”, egy csoda, amely az embert hálaadásra készteti, hiszen a gazdák munkáján, erő­feszítésén rajta van Isten áldá­sa, ők pedig meglátták, meghal­lották a felhívást, és évről évre nyitott szívvel a kezdeményezés mellé állnak. A főpásztor az ünnepség végén oklevelet adott át köszönetkép­pen az adományozó gazdáknak. Kateketikai Konferencia November 9-én kezdődött Eger­ben a háromnapos Főegyházme- gyei Kateketikai Konferencia. A Nagyboldogasszony templom­ban tartott nyitó szentmise ho- míliájában Udvardy György pé­csi megyéspüspök a hitoktatók személyes elkötelezettségét és a jó példa fontosságát hangsú­lyozta a hitélet gyakorlásában, amely a hitoktatás egyik fontos célkitűzése. A Hotel Flórában tartott ren­dezvény csaknem háromszáz katekétája számára az első elő­adást Ternyák Csaba egri érsek tartotta, majd meglepetésként Piero Marini érsek, a Nemzet­közi Eucharisztikus Kongresz- szusok Pápai Tanácsának elnö­ke köszöntötte őket. Felszólalá­sában a szentmise központi sze­repéről beszélt. A hitoktatásban felmerülő kommunikációs problémákról Balázs Tamás teológiai tanár, a Győri Egyházmegye Kateketikai Irodájának vezetője szólt. Bányai Sándor irányításával bib­liai élménypedagógiai módsze­reket, Sipos Edit vezetésével az úgynevezett Kett - módszer alap­ján szervezett hittanórák „prak­tikáit”, Csépe Ágnessel a konflik­tuskezelési technikák gyakorlat­ba való átültetését, Psenyeczky- Nagy Klárával pedig a koopera­tív tanulásszervezési techniká­kat sajátíthatták el a hitoktatók és lelkipásztorok. B. F. Örömet vinni mások életébe Fotó: Balogh Ferenc Krisztus Király ünnepén, november 26-án ért véget az egyházi év, mely az idén is gaz­dag volt programokban, színvo­nalas rendezvényekben. Ezek között említhetjük a Teremtés­védelmi Napot, a rózsafüzér- társulati tagok egyházmegyei találkozóját, a pünkösdhétfői sárospataki Szent Erzsébet za­rándoklatot, a 34. Egerszaló- ki Ifjúsági Találkozót és Lelki- gyakorlatot, a ministráns talál­kozót, melyen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, továbbá az októberi Pyrker emlékkon­ferenciát, melyet az egri bazili­kát építő elődjének tiszteleté­re tartottak jeles tudósok rész­vételével. Nehéz lenne felsorol­ni valamennyi jeles programot és eseményt...- Érsek úr! A rendezvények közül melyekre emlékszik vissza leg­szívesebben?- Természetesen mindegyik kedves és fontos nekem. Ezek­nek a rendezvényeknek az a cél­ja, hogy a résztvevőket közelebb vigyük Istenhez és egyúttal kö­zösségi élményt adjunk. Sze­retnénk, hogy ezáltal megerő­södjék bennük az együvé tarto­zás, egyházmegyei identitás tu­data és a főszékesegyházhoz va­ló kötődés.- Az összejövetelek egy jelentős részére a fiatalokat hívták meg...- Kétségtelenül ők a legin­kább mozgékonyak, de nem fe­lejthetjük el a május 13-i rózsa­füzér társulatok találkozóját, ahol emlékeim szerint inkább az idősebbek képviseltették ma­gukat nagyobb számban, mint ahogy pünkösdhétfőn a sáros­pataki Szent Erzsébet zarán­doklaton is. Ternyák Csaba egri érsek- Érsek úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási bi­zottságának elnökeként nagy fi­gyelmet szentel az ifjúság neve­lésére. Közel ötven nevelési-ok­tatási intézmény és annak tag- intézményei tevékenykednek az Egri Főegyházmegyében. Elége­dett ezek működésével?- Azzal vagyok elégedett, hogy elindultunk egy olyan úton, amely egyszer majd sok gyümöl­csöt fog hozni, de addig még ren­geteg munka vár ránk. Hálás va­gyok a szülőknek, hogy ránk bízzák gyermekeiket, az igazga­tóknak és elkötelezett pedagó­gusainknak éppúgy, mint a lel­kipásztoroknak és a hitoktatók­nak, akik mindent megtesznek azért, hogy iskoláinkat egyre in­kább áthassa a katolikus keresz­tény identitás.- A több száz templom és plébá­nia karbantartása, felújítása is nagy feladatot jelent a főegyház­megyének.- Állandó kihívást jelent épí­tett örökségünk méltó rendben tartása, hiszen ezek egy része nemcsak kultikus épület, ha­nem egyúttal kiemelt műemlék is, vagy egy település legrango­sabb régi épülete, olykor jelen­tős idegenforgalmi vonzerővel. Ezért is tartjuk bölcs döntés­nek, hogy ezek felújítását rész­ben uniós forrásból, részben hazai forrásokból támogatja a kormány.- Érsek úr, az idén több elismerő címet vehetett át. Augusztus 20- án Eger díszpolgára lett, majd a Heves megyéért kitüntető címet kapta meg nem sokkal később. A méltatásokban kiemelik az ön széleskörű tevékenységét, me­lyet az iskolák, az egyházi épüle­tek, a települések megújítása ér­dekében végez.- Ezekre a kitüntetésekre 'úgy tekintek, hogy azok szemé­lyemen keresztül az egész kato­likus közösségnek szólnak, elis­merve azt a szolgálatot, amelyet egyházunk az élet számos terü­leten végez az egész társadalom javára.- A következő egyházi évnek me­lyek lesznek a legfontosabb te­endői?- Fő feladatunk továbbra is az evangélium, Jézus Krisz­tus örömhírének meghirdeté­se minden ember számára. Ez a legfőbb küldetésünk. A csa­ládok, a szegények és rászoru­lók segítése is állandó feladata­ink közé tartozik, hiszen a tevé­keny szeretet gyakorlása képes hitelessé tenni szavainkat.- Közeleg a Karácsony, Jézus Krisztus születésének ünnepe. Az idei ünnep egyben jubileumot is jelent Önnek. Hogyan tekint vissza az elmúlt 25 évre?- Meghívásként tekintek rá, és Isten iránti hálával. Jó ar­ra visszagondolni, hogy mind­egyik szolgálati helyemen adott mellém olyan kiváló munkatár­sakat, akikkel megoszthattam a szolgálat gondjait, és akik segí­tettek abban is, hogy másoknak az életébe örömet tudjak vinni. Az idei Karácsony, Jézus Krisz­tus születésének mostani ün­neplése is akkor lesz a szeretet ünnepe, ha mindannyian örö­met tudunk hozni legalább né­hány ember életébe.- Köszönjük az interjút! Homa János JEGYZET A adventi időszak egyik A főszereplője a fiát i 1.JW váró édesanya, Szűz Mária, aki az embert teremtő és üdvözíteni akaró Istentől azt a hivatást kapta, hogy Ő legyen a Megváltó Jézus édesanyja. Má­ria igen-t mondott az Isten aka­ratára, és elvállalta ezt a sajátos hivatást. Valószínű, sőt biztos, hogy Mária - mint minden édes­anya - nagyon várta Jézus szüle­tését. Várjuk tehát mi is hitből fa­kadó örömmel a Karácsonyt, Jé­zus születésének ünnepét. A nagy adventi várakozók, az „ Úr útjának" előkészítői között a legszebb és legnehezebb feladat Máriának, az egyszerű názáreti lánynak jutott. Nem volt próféta, nem prédikálta Messiás eljövete­léről, nem hirdetett bűnbánatot a Jordán folyónál, mint Keresztelő János. Üdvösségtörténeti szerepe mégis nagyobb minden prófétá­nál: szíve alatt hordozta Jézust, az emberiség és az egész világ Megváltóját. Nem véletlenül állít­ja elénk egyházunk liturgiája a következő hetekben a Szűzanya alakját. A gyermekét váró Mária példája tanulságos számunkra az adventi időben. Azzal a hittel, szeretettel, imádságos és szolgá­ló lelkülettel készüljünk az ünne­pekre, amellyel Mária várta Jé­zus születését. Máriához hasonlóan fogad­juk be a Megváltó Jézust az éle­tünkbe, hogy a karácsonyunk is, és az életünk is boldogabb legyen. Erre biztat bennünket Angelus Silesius, a középko­ri latin költő is: „Ha Krisztus százszor is megszületne Betle­hemben, elvesznél, ha nem szü­letne meg a te szívedben”. A hit által Jézus „ megszülethet ”, élő valósággá válhat a mi éle­tünkben is, és ott is marad, ha az imádság által kapcsolat­ba maradunk vele, és életünk minden napján igyekszünk Is­ten törvényei és Jézus tanítása szerint élni. Jézus megszületett „test-szerint” a júdeai Betlehem­ben, de minden emberben kü­lön is meg kell születnie a hit és a kegyelem által. Az adventi és a karácsonyi idő erre is figyel­meztet bennünket. József Attila megfogalmazása szerint Mária „boldogságos kis mama” lett. A biblia szerint nem­csak az anyáság érzése, hanem a hite tette Máriát igazán boldog­gá. Az ő rokona, Erzsébet szerint Mária azért lehet igazán boldog, mert hitt mindannak beteljesedé­sében, amit az Úr mondott neki. Mária anyasága sajátos anya­ság, amit Isten akaratának és a hitének köszönhet. Találóan fo­galmazza meg mindezt az egyik beszédében Szent Ágoston, egy­házunk nagy tanítója: „Boldo­gabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Is­ten Igéjét, mint azért, hogy testé­ben hordozta őt” (Serm. 186,2). Máriát a mély hite, Istenbe ve­tett bizalma tette képessé arra, hogy igen-t mondjon az Isten akaratára. Elfogadta, amit Gábor angyal mondott, annak ellenére, hogy nem egészen értette, ezért meg is kérdezte: „hogyan lehetsé­ges mindez, hiszen férfit nem is­merek”. Hitt akkor is, amikor az angyal beszélt vele, de akkor is hitt, amikor az Isten küldötte ma­gára hagyta. Mária hite arra ta­nít bennünket, hogy mindig és minden körülmények között, jó és balsorban higgyünk, bízzunk az Istenben. Higgyünk abban, hogy életünk, a jelenünk és jövőnk az Isten kezében van. Amikor nem látunk tisztán, amikor esetleg ki­látástalannak és reménytelen­nek látjuk az életünket, akkor is mondjunk „igen”-t az Isten szavá­ra, az Isten akaratára. hitből fakadó öröm és bol­dogság úgy is megjelenik az életünkben, mint az ad­venti hitünk és biztos reményünk gyümölcse. A Karácsony előtti hetekben nemcsak az Isten igéje, hanem még az adventi koszorú rózsaszínű gyertyája is a hitből fakadó öröm fontosságára figyel­meztet bennünket, Karácsonyt váró embereket. Máraz ünnepek előtt is lehet, és kell örülni, mert Jézus Krisztusban velünk van, közel van hozzánk az Isten. Dolhai Lajos Mária adventje Tanulásszervezési technikákat is elsajátította! Fotó: Balogh Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents