Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-04 / 257. szám
wwv.ever.e^'harmeaye.hu iníoÖfeger.ejn'iaazmeCTe.hu NOVEMBER ÜZENETE „Az ígért örök élet megvigasztal minket" (gyászmisék prefációja). Búcsú a bazilikában Október elsején, vasárnap tartották az egri főszékesegyház búcsúját, a bazilika védőszentjének, Szent Mihály főangyalnak ünnepét. Az este fél hétkor kezdődő szentmise kezdetén Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte az egybegyűlteket és a szentmise főcelebránsát, Stanislav Stolárik rozsnyói megyéspüspököt. Stolárik püspök kiemelte: Isten tervéről értesülve - még az ember megteremtése előtt - áz angyalok egy része fellázadt, de Mihály serege legyőzte őket. A Földön azonban a gonosz azóta is azon munkálkodik, hogy éket verjen Isten és az ember közé, ezt mi is tapasztaljuk. Hogyan harcolhatunk ellene? Alázattal - ez mind a mai napig erős eszköz lelki harcainkban. Velünk is megeshet, hogy olykor nem értünk egyet Isten akaratával és szembeszegülünk vele. Ilyenkor kell eszünkbe jutnia Szent Mihály példájának, aki alázatosságáért és ren- díthetetlen bizalmáért lett a mennyei seregek vezére. Aki tud kicsi lenni, azt Isten felmagasztalja, kitünteti. Az alázatos ember eszköz Isten kezében. A püspök rámutatott: Isten volt, aki kiválasztotta a fai imái gyermekeket, hogy lelki fegyverzetet kínáljon számunkra: a rózsafüzért, az engesztelő imádságot és a bűnbánatot. Legyünk olyanok, mint ezek a gyermekek, alázatosak és nyitottak arra, amit az Isten kér tőlünk. B.A. Megáldották a miskolci templomot Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án áldotta meg a felújított miskolc-raindszenti templomot Ternyák Csaba egri érsek. Sáry Pál, az egyházközség világi elnöke a szentmise elején köszönetét fejezte ki az Egri Főegyházmegye anyagi támogatásáért, a felújítást végző szakemberek munkájáért, és megköszönte a templom plébánosainak, hogy egymás munkáját folytatva szolgálták a templom teljes felújításának ügyét, szervezték és irányították a munkálatokat. Ternyák érsek emlékeztetett rá, hogy néhány éve Berkes László akkori plébános vezetésével kívülről, most pedig belülről újult meg az épület. A közösség feladata azonban megmarad: életüket újítsák meg napról napra Krisztusban. Az ünnepi szentmisén részt vett Seregély István nyugalma zott egri érsek, aki gyermekkora óta kötődik ehhez a templomhoz és Palánk! Ferenc debrecen- nyíregyházi megyéspüspök, a szentmise szónoka, aki még egri segédpüspökként és mindszenti plébánosként maga kezdte el a belső felújítási munkálatok irányítását, valamint Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök. A szentmise végén Lipcsák János plébániai kormányzó megköszönte mindazok munkáját és segítségét, akik részt vettek a két év, egy hónap és.nyolc napig tartó munkálatokban. Kitüntették Ternyák Csaba egri érseket A Heves Megyei Közgyűlés Heves megyéért kitüntető díjat adományozott az érseknek. A főpásztor méltatása során elmondták: „Egri érseki működése éppen tíz esztendeje tart, amely alatt térségünk kiemelkedő egyházi beruházásai kötődnek munkásságához. Ternyák Csaba egri érsek nagyformátumú főpap, aki az egyház szívéből, Rómából olyan tágas szemlélettel érkezett térségünkbe és Eger városába, mint legnagyobb elődei. Jelenléte nemcsak a hitben élőket gazdagítja, hanem a társadalom minden szintjét is. Munkásságát - a megye szinte összes településén - az egyházi épületek korszerűsítésében, megszépítésében, meghatározó arculatuk kialakításában elismerés illeti. Ugyancsak köszönettel és elismeréssel tartozunk azért a fáradozásáért, amit az oktatásban, a kultúra pártolásában, a közösségek identitásának megerősítésében és az emberi kapcsolatok ápolása terén végez. Évente emberek tízezreit érinti meg tanításával és útmutatásával: akár Egerben, a Bazilikában meghirdetett rendezvények során, akár a megye településein tett látogatásai alkalmával. Szívügyének tekinti az egyházi iskolák elindítását és magas szintű működtetését...” Jubileumi ministránstalálkozó Egerben Életre szóló barátság Jézussal sük Krisztus közelségét az imádOktóber 7-én tartották az egri bazilikában a 10. egyházmegyei ministránstalálkozót. A jubileumi összejövetelre, Ternyák Csaba érsek meghívására közel ezer ministráns érkezett plébánosaikkal, hitoktatóikkal, szüleikkel együtt. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek volt. Az idei évbenaz immáron évtizedes hagyománnyal bíró találkozó mottójául a következőt választották a szervezők: „Tegyetek meg mindent, amit kér!” (Jn 2,5). A szentmise kezdetén Ternyák Csaba érsek köszöntötte a vendégeket. Közöttük azokat, akik tizedszer, illetve először jöttek el a találkozóra. Mint elmondta, október 7 e Rózsafüzér Királynője emléknapja, a Szűzanya ünnepe. Az idén ünnepeljük 100. évfordulóját annak, bogy 1917-ben Fatimában a Szűzanya megjelent a három gyermeknek, kérve őket, imádkozzék a rózsafüzért. Erre emlékezve imádkozzuk azt október hónapban a katolikus templomokban. Az egri érsek köszöntötte Erdő Péter bíborost, aki a megjelent papokkal közösen mutatta be a szentmisét. Erdő Péter szentbeszédében elmondta, hogy ő maga - ikertestvérével együtt - hat éves korában kezdett el ministrálni. Örömmel jártak minden nap ministrálni, megtanulták, mik a teendők az oltár körül. Sokan voltak. Akkoriban, különösen a ministráns próbákon valami fontosat is megtanultak azáltal, hogy a plébánosuk beszélt nekik a szentmiséről. Ez pedig az volt, hogy' a szentmisében valami nagyon fontos dolog történik. Hogy Erdő Péter bíboros Jézus Krisztus van jelen titokzatos módon a szentostyában. S ez az áldozat a legfontosabb a világon. Arról is szólt, hogy minist- ráláskor érezte meg, hogy egész életében az oltár körül lesz a he lye. A bíboros a ministrálás lényegét megfogalmazva hangsúlyozta: mindennek a közepén az életre szóló barátság áll jézus Krisztussal. Sokan mondják a mai világban, hogy minden meg változott, a mai világban minden más. Ue lézus Krisztus ugyanaz mindig.- lézus a ti korotokban rajtatok keresztül akar szólni - emelte ki Erdő Péter a ministránsok- hoz fordulva. - Ahogy ti szoktatok beszélni egymással. A kereszténység alapkérdése nem el vont filozófiai probléma, hanem a személyes kapcsolat a Názáreti Jézussal. Amikor a rózsafüzért imádkozzuk, a Szűzanya vezetésével újra meg újra Jézussal találkozunk. A rózsafüzért imádkozva találjuk meg magunkat! A szónok hangsúlyozta: keresságban, a szentmisében, a liturgikus szolgálatban, főleg pedig a szentáldozásban. Az ünnepi szentmisét követően a főszékesegyház lépcsőin a hagyományos közös fotó készítésére került sor, majd a délutáni foglalkozásokhoz csoportok alakultak a részvevőkből. Közben a papok és a hitoktatók találkozhattak és megoszthatták gondolataikat Erdő Péter bíborossal és Ternyák Csaba egri érsekkel. Délután a találkozó résztvevői az érseki palota udvarán élő rózsafüzért alkotva együtt imádkoztak, majd a ministransok a székesegyházban beszélgethettek Erdő Péter bíborossal. A találkozó litániával zárult. Homa János JEGYZET 71 Tövemberben legalább egyI \l szer kimegyünk a teme- JL y tőbe. Virágot teszünk elhunytszeretteink sírjára, gyertyát gyújtunk, imádkozunk, és emlékezünk elhunyt szüléinkre, testvéreinkre, barátainkra, és mindazokra az ismerősökre, akik már eltávoztak az élők sorából. Közben mindaz, amit látunk, még a szép vagy kevésbé szép síremlékek is, az élet múlandóságára és végességére emlékeztetnek bennünket. A csendes temetőben sokféle érzés és gondolat jelenik meg a lelkűnkben, de főként a félelem és a fájdalom. Félelem az előbb- utóbb minket is kivédhetetlenül elérő haláltól, és fájdalom az elvesztett szeretteink miatt. A temetőlátogatás elgondolkodtat, felzaklathat bennünket, különösen akkor, ha a közelmúltban elhunyt közvetlen hozzátartozóink sírját látogatjuk. A halállal kapcsolatos kérdéseinkre, miértjeinkre nem nagyon találjuk a választ. Nem nyugtat meg bennünket az, ami ilyenkor, sokszor elhangzó, szokásos sztereotípia: ez az emberi élet rendje, előbb vagy utóbb mi is mindnyájan sorra kerülünk. Mint istenfélő, vallásos emberek, több és komolyabb válaszra és vigasztalásra vágyunk. Ezt a vigasztalást csak a Szentlélek, a Vigasztaló tudja megadni nekünk, aki ismételten eszünkbe juttatja a gyászmise hitből fakadó bátorító gondolatát: „bár megszórnodt bennünket a halál kényszere, az ígért örök élet azonban megvigasztal minket”. Sajnos, a feltámadásba és az örök életbe veteti hit nagyon sok ember lelkében meggyengült, annak ellenére, hogy a feltámadásba vetett hit kereszténységünk lényegéhez tartozik. Ezért van az, hogy nehezen tudnak azonosulni Gárdonyi Géza szemléletmód jóval és megfogalmazásával. Az Útkészítés című versében a halál és a feltámadás elválaszthatatlan kapcsolatáról így tanít bennünket: „Miatyánk Isten, mindenek Atyja, kihez hajiunk, mint fű a nap felé. Az én szívem kétség nem szorongatja, midőn indulok a végórám felé: a halál nékem nem fekete börtön, nem fázlaló, nem is rút semmiképpen: egy ajtó bezárul itt-lenn a földön, s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, - ez a hálái”. Nyilvánvaló, a valóságban ez a folyamat nem olyan egyszerű. Csak akkor érthető és elfogadható, ha hiszünk a megváltó Jézusban és az ő ígéretében: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hiszénbennem, mégha meghal is, élni fog” (Jn 6,24). jézus tanítása és feltámadása alapján bízhatunk abban, hogy ha követni tudjuk Jézust életünkben és halálunkban, akkor követhetjük őt a feltámadásban is. Keresztény hitünk szerint várjuk a test feltámadását is, de azt is tartjuk, hogy az emberi lélek a halát után nem szűnik meg, hanem tovább él. így érthető Gárdonyi végakarata, amely azt kérte, hogy a következő mondatot írják a fejfájára: „Csak a teste”. Hiszünk abban, hogy a szent és igaz emberek már a haláluk után a mennyországba jutnak, és a boldog örök élet részesei. Bízunk abban is, hogy nekünk, akik itta földön élünk, segíteni tudnak abban, hogy egykor majd mi is eljussunk a mennyei hazába. De mi magunk sem hiába imádkozunk a megholtakért, mert a Szentírás szerint „szent és üdvös dolog imádkozni a halottakért, hogy feláldozást nyerjenek bűneikből* (2 Makk 12,45). Valljuk tehát a szentek közösségét, mely a földön élő hívőket, a megdicsőült szenteket és a purgatóriumban szenvedő, tisztuló lelkeket egybekapcsolja. temetőket járva, halotta- inkért imádkozva, mondjuk el gyakran egyházunk ősi fohászát: „Adj, Uram örök nyugodalmat nekik”. A temető- látogatás közben imádkozhatunk, illetve imádkozzunk saját magunkért is, a következő imádsággal: Adj, Uram lelki nyugalmat, békességet nekünk, akik olyan nehezen tudunk megbarátkozni a halál és a múlandóság gondolatával. Dolhai Lajos Halál és feltámadás » Közel ezer ministráns érkezett plébánosaikkal, hitoktatóikkal, szüleikkel együtt • Fotó: Balogh Ferenc
