Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-22 / 272. szám

12 ZÖLDÖVEZET 2017. NOVEMBER 22., SZERDA Egyre inkább elterjed a faj a megyénkben is A hétpettyesnek is ba] a harlekinkatica A harlekinkaticának nullától egészen tizenkilencig terjedhet a pettyeinek a száma. Agresszív és szapora faj Fotó: MW Főbb eltérések a két faj között HÍREK Elismerésben részesült HEVES MEGYE Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi mi­niszter az 1956-os forrada­lom emléknapja alkalmából számos elismerést adott át. Köztük Telekes Józsefnek, a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság (BNPI) munkatársának, aki földügyi-birtokügyi fel­adatait elhivatottsággal vég­zi. Munkája nélkülözhetet­len a nemzeti vagyon gyara­pítása szempontjából, több tízezer hektár védett termé­szeti terület került az állam tulajdonába, az igazgatóság vagyonkezelésébe. V. M. Madáretetőt is átadnak Madárbarát Egerért elnevezésű programokkal várják az érdeklődőket a vá­rosban. Legközelebb téli madáretetőt is átadnak az Érsekkertben, ahol ismer­kedni lehet a terület madara­ival és a téli madáretetéssel. November 25-én, szomba­ton 10 órakor lesz a találko­zó az érsekkerti tónál. V. M. Vetélkedősorozat indult az ősszel HEVES MEGYE A Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság (BNPI) Természetismereti és Oktatá­si Osztálya a 2017/2018-es tanévben természetisme­reti vetélkedősorozatot in­dít általános iskolák felső ta­gozatosainak. A megmére­tés nyolc fordulóját havon­ta, szeptembertől májusig hir­dették mega BNPI honlapján, minden alkalommal más té­mával. Júniusban teszik köz­zé az eredményeket. A legjob­bak kedvezményesen vehet­nek részt a nyári Túramanó táborban, díjmentes szállás- lehetőséget kapnak a társa­ság erdei iskolájába, ingyenes belépőket látogatóhelyeik­re, kiállításaikra. A novemberi téma: Az erdő. V. M. Az elmúlt években elszapo­rodtak a hazánkban,azon belül Heves megyében is a harlekinkaticák. A hétpety- tyesekkel ellentétben ke­vésbé hasznosak, sőt... Ráadásul még az „igazi” fajtársaikat is kiszoríthat­ják élőhelyükről. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu HEVES MEGYE Olvasóink közül többen jelezték, hogy otthona­ikban gyakran találkoznak a kárt okozó harlekinkaticával, tömegesen is előfordulnak. Korompai Tamással, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ter­mészetmegőrzési Osztályának zoológus referensével beszél­gettünk a faj jellemzőiről.- Ázsia keleti részének mér­sékelt éghajlatú területeiről - Japán, Korea, Mongólia, Kí­na, Szibéria déli része - szár­maznak a harlekinkaticák, amelyeket Észak-Ameriká- ba és Európába növényvédel­mi céllal telepítették. Levél- és pajzstetvek elleni biológiai védekezésre akarták használ­ni a fajt - mondta el a szak­ember. Megtudtuk: e példány­nak nagyon gyors a szaporo­dása. A harlekinkatica lárvái nagyon agresszív és falánk ra­gadozók, egyszerűen eleszik a táplálékot más katicáktól, sőt, gyakran az őshonos katicabo­garak lárváit is elfogyasztják. Ellenállóak, nagyon sokféle élőhelyen megélnek. S hogy mi mindenre jelente­nek veszélyt?- Zavaró a jelenlétük, mivel ősszel tömegesen mennek be telelni az épületekbe - hang­súlyozta Korompai Tamás. - Gyümölcsösök megrágásával is kellemetlenséget okoznak. A borászoknak nagy problé­mát jelentenek: a szőlőfürt­ben többedmagukkal bújnak el, préseléskor az összenyomó­dó bogarakból kellemetlen íz­anyagok, alkaloidok kerülnek a mustba. Ráadásul erőszakos terjeszkedésük révén kiszo­Mivel a harlekinkatica színben és mintázatban nagyon vál­tozékony faj, ezért néha nem könnyű az elkülönítés - tud­tuk meg a szakembertől. - Az interneten jó képanyagot ta­lálunk mindkét fajról. A harle­kinkaticának az előtorán - té­vesen sokszor fejnek nevezik - két oldalt egy-egy nagy fe­hér, kerekded folt látható, a hétpettyes katicánál ez a folt kisebb és szögletesebb. A hét­pettyes katicának a pajzsocs- kája mellett - ez egy kis há­romszög alakú rész a szárny­fedők érintkezési vonalának az előtorral való találkozási pontjánál - kétoldalt a szárny­fedőkön mindig van egy-egy fehér folt. Továbbá piros vagy narancssárgás alapon szinte mindig hét fekete pettye van sajátos elrendeződésben, míg a harlekinkaticákon 0-19 kö­zött változik a pettyek száma, és az elrendeződésük is más - tájékoztatta lapunkat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa. rítják a hazai katicabogárfa­jokat. Kevesen gondolnák, de hazánkban közel száz ősho­nos katicabogárfaj fordul elő. Az első magyarországi pél­dányt 2008-ban találták Szi- getszentmiklós határában. Azóta az ország teljes terüle­tén megtalálhatóak.- Tömeges elszaporodását szó szerint a saját bőrömön ta­pasztaltam 2012 őszén - tette hozzá a referens -, amikor a telkünkön százával rajzottak ezek a bogarak a ház körül. Ránk szálltak, megpróbáltak bebújni a ruhánk alá is, ami elég kellemetlen élmény még egy magamfajta rovarásznak is, én ugyanis lepkékkel fog­lalkozom. Annyi hozadéka ta­lán van az elterjedésüknek, hogy a jelenség felhívta a fi­gyelmünket arra, nem szabad a fajokat ide-oda telepítgetni a világban, mert sosem lehet előre tudni, hogyan fog visel­kedni a betelepített faj az új környezetben. A szakember közölte: meg­felelő szigeteléssel megaka­dályozható, hogy bejussanak a lakásba. Ha már bejutottak, célszerű porszívóval össze­gyűjteni őket.- A kertekből és a termé­szetből már nem lehet őket kiirtani - tudatta a referens. - Nem érdemes vegyszerek­kel próbálkozni, mert a harle­kinkatica ellenállóbb a rovar­ölőszerekkel szemben, mint az őshonos katicafajok. Nincs más hátra, mint bízni abban, hogy a természet megoldja, amit az ember elrontott. Lá­tok reményt a változásra, mert 2012 óta idén először a nyáron a természetben járva elég sok hétpettyes katicát láttam, har- lekint viszont alig. Továbbá ta­valy és az idén jóval kisebb számban rajzottak októberben a harlekinkaticák a már emlí­tett telkünkön, mint a koráb­bi években. Azt nem tudom, hogy ez a csökkenés tartós és országos tendencia lesz-e, s hogy pontosan mi az oka, de mindenesetre reménykeltő. Szakemberek beszélgettek a biológiai sokféleségről EGER November elején rendez­ték meg a a XI. Magyar Termé­szetvédelmi Biológiai Konfe­renciát (MTBK) az Eszterházy Károly Egyetemen, együttmű­ködve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (BNPI) és a Magyar Tudományos Aka­démia (MTA) Ökológiai Ku­tatóközpontjával. A helyszín­választást a BNPI négy évti­zedes sikeres tevékenysége is indokolta. A természeti értékeink vé­delmével foglalkozó olyan tu­dományos, államigazgatá­si és civil munkaterületeken dolgozó szakemberek, vala­mint hallgatók gyűltek össze, akik a környezeti és termé­szeti problémák megoldásán dolgoznak. A legújabb tudo­mányos eredményeket tekin­tették át, a tanácskozás célja a kutatók és gyakorlati szak­emberek együttműködésének segítése volt. Kulcsfontosságú szerepet kaptak a hosszú távú biodiver- zitást - biológiai sokszínűsé­get - érintő változások. Fajok, élőhelyek és intézményi válto­zások - a hazai természetvéde­lem sikerei és kihívásai a rend­szerváltás óta címmel Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Ku­tatóközpont munkatársa is elő­adást tartott. Kutatócsoportjuk 1989-től máig vizsgálta a bio- diverzitást. Szó esett a kutatás­ban részt vevők sikeres mun­kájáról: az élőhelypusztulás csökkenéséről védett területe­ken, a természetközeli élőhe­lyek kiterjedéséről, a javuló vízminőségről. V. M. Mihók Barbara a munkájukat tárta a közönség elé Fotó: MW Elsősorban farkasokról és hiúzokról tanácskoztak Nagyragadozók középpontban Uj kapu nyílik a Mátra kincseihez FELSOTARKÁNY Nagyragado­zók Magyarországon címmel tartott programot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Nyugati Kapu Látoga­tó- és Oktatóközpontban a na­pokban. A hazánkban előfor­duló három nagyragadozóról, a farkasról, a barnamedvéről és a hiúzról az állattartók és a szakemberek tanácskoztak. Több szakmai szervezet képviselője is indítványoz­ta, hogy a farkas és a hiúz 2004-ben elfogadott fajmegőr­zési tervét mielőbb vizsgálják felül. Szó esett arról is, hogy az utóbbi időben a gazdálko­dók jelentős károkat szenved­tek el a területükön megjelenő nagyvadaktól. A fórum részt­vevői egy programmal segí­tenék a gazdálkodókat. Vil­lanypásztorokkal és pásztor- kutyákkal is támogatnák az állattartókat. A farkasokról friss kutatási eredményt mutattak be. Kide­rült: a nagyragadozófajok élő­helyein a vadak viselkedésére sokkal nagyobb hatást gyako­rol az emberek megjelenése, mint a farkasoké. A résztve­vők terepi kiránduláson meg­ismerkedhettek a bükki nagy­ragadozók élőhelyeivel is, s a kutatásuk során alkalmazott módszerekkel. V. M. A résztevőknek bemutatták az élőhelyeket is MÁTRA Kiállítótér, oktató- és bemutatóközpont is helyet kap egyebek között abban az új látogatóközpontban, ame­lyet Mátrafüreden alakít ki a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság (BNPI). Az épülethez egy tanösvény is csatlakozik majd 2018 végén. Az igazgatóság tájékozta­tott: a Mátra természetvédel­mi szempontból legértéke­sebb része a Mátrai Tájvédel­mi Körzet, amely a Kelet-, Kö­zépső-, s a Nyugati-Mátrában helyezkedik el. Itt természet- védelmi részek, Natura 2000 madárvédelmi és természet­megőrzési területek is talál­hatóak. A BNPI tudatta: a Mát­ra a túrázók kedvelt célpontja, épp ezért a nagy érdeklődést erősítheti majd az új központ. A nemzetipark-igazgatóság a mátrafüredi irodáját bőví­ti ki úgy, hogy az oktatóköz­pontként is működhessen. Az interaktív és virtuális eleme­ket is tartalmazó állandó ki­állítás a vulkanikus felépíté­sű Mátra természeti és kul­túrtörténeti értékeit mutatja be természetvédelmi kezelési szempontból. A központ udva­ráról induló tanösvényen a lá­togatók a Sás-tó és a Kozmáry- kilátó érintésével térnek visz- sza Mátrafüredre. V. M. * t 4 9 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents