Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-21 / 271. szám

2017. NOVEMBER 21., KEDD 12 A Ml TELEPÜLÉSÜNK, VISONTA Karácsonyi ajándék, kamatmentes kölcsön, új utak és zöld környezet Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu Árvíz idején a la­kosság is ment se­gíteni a hatóságok embereinek. egymásta a lakók VISONTA - Most értem haza az éjszakai műszakból, de kérdezzen - mondja a helyi kocsmában egy fiatalember. Német Attila tizenöt éve él a faluban. Az erőműben dolgo­zik, a kislánya a helyi óvodá­ba jár. Szavai szerint össze­tartó itt a közösség, számíthat­nak egymásra az emberek, fő­leg, ha baj van.- Szeptemberben történt itt a falu határában egy halálos baleset, ahol egy fiatal anyu­ka két kicsi gyermekét hagy­ta itt. A családnak az óvodá­ban gyűjtést is szerveztek - meséli Attila. Elmondja azt is, volt olyan, hogy árvíz idején a polgárőrökkel és a katasztró­favédelmisekkel együtt ment a lakosság segíteni. Ám az is megtörtént, hogy a nyáron el­hagyatott házakba törtek be, akkor többen civilek a polgár­őrökkel közösen járőröztek. Matildka néni, a templom gondnoka, a falu „szupernagyija” mindenkinek mindenben segít A falu dísze a központban található gazdagon faragott híd A kocsmából Szarvas Lászlóhoz, a polgármesterhez tartunk. A hivatal virágos, rendezett park melletti épü­let, amely egyébként az ivó­val szemközt áll. Lépcső ve­zet fel a folyosóra, ahol moz­gásérzékelő üvegajtó nyílik. Teljesen felújított, patika tisz-. ta hely. Megtudjuk, hogy ide négy település közigazgatása tartozik. Visonta, Atkár, Detk és Pálosvörösmart hivata­los ügyeit intézhetik itt. Nem időzünk sokáig, első utunk a piactérre vezet, amely nincs messze a községházától és ahol szerdánként nagy piac van, mert a környékbeli tele­pülésekről is ide járnak - ma­gyarázza a falu vezetője.- Nálunk nem a templom mellett van a kocsma, mint általában faluhelyen - mond­ja Szarvas László, utalva arra, hogy a településnek két köz­pontja van. A templomhoz tar­tunk. Eközben megtudom, Vi­sonta Árpád-kori település, a legelső írásos emlékei az 1300-as évekből valók. Már akkor működött itt egy paró­kia, a többször átépített római katolikus templom 1878-ban nyerte el mai formáját. Pár éve felújították és régészeti feltárásokat is végeztek. Góti­kus kaput nyitottak a falban, a belsejét újrafestették, a pad­lózatban pedig megőrizték az egykori imahely alapraj­zát. Számos sír és kegytárgy került elő. Az önkormányzat Olaszországból tizenötmillió forintos modern elektromos orgonát is beszerzett és mél­tó helyet kapott egy hatalmas mészkőtömbből kifaragott Mária- és Szent Ritát ábrázoló szoborcsoport is. Csaknem öt­venmillióból szépült meg az épület. A templom előtt álló Nepomuki Szent János-em- lékmű 1846-ból való, amelyet szintén nemrégiben újíttatott fel az önkormányzat. Szabó Lászlóné, Matildka néni a falu „szupernagyija” és egyben a templom gondno­ka apró termetű kedves asz- szony, szeret Visontán élni.- Tudja, én itt a kis tsz-ben dolgoztam, lánykoromban minden vasárnap jártunk Fotó: Czímer Tamás a bálba, nyáron a strandra, mert akkoriban még volt az is itt. Jó a közösség, a helyi népdalkórusban is benne va­gyok, az idősek klubjába is járok. Sokat jövök-megyek, amiben tudok segítkezek. Két gyerekem van és négy uno­kám. A lányom és a gyerekek is itt élnek - tudatja a nyugdí­jas néni, aki nem dicsekszik, de kora ellenére rendkívül aktív. A templomban nem­csak takarít, hanem a májusi litániákat és az októberi felol­vasást is ő vezeti. A falu másik központjában, az iskola és a sportcsarnok mellett egy üres telek beépí­tésre vár. Ide tervezik a helyi szabadtéri strandot. A műve­lődési ház és az egészségház is irigylésre méltó. Az előző korszerű hőcserélő légtech­nikával működik, a utóbbi épület pedig teljesen automa­tizált. Az iskolán és a sport- csarnokon napelemek bizto­sítják az áramot, amelyet a szomszédságban álló temp­lomban is hasznosítanak. A. helységben a legutóbbi önerős negyvenmillió forin­tos beruházásnak köszönhe­tően a Csapás utca újult meg. Ez vezet a község óvodájá­hoz, ahová a szomszédos te­lepülésekről is több gyermek jár. A konyhából finom illato­kat érezni, ebédhez készül­A községben nagy hagyománya van a - szőlőművelésnek, a borászkodásnak. mai napig is használnak, és amik a második világhábo­rú idején óvóhelyként is szol­gáltak. Hazafelé indulunk, a fara­gott híd a község meghatá­rozó látványeleme. Az összes motívum a szőlőművelésre, borkészítésre emlékeztet. Itt nagy hagyománya van a sző­lőtermesztésnek. Ötszázhat­van hektárnyi ültetvény tar­tozik a hegyközséghez. Számíthatnak Nincs oka panaszra annak, aki a településen él, lega­lábbis ezt mondják az itt la­kók. Az ipari parkban mű­ködő Mátrai Erőműnek és a cégeknek köszönhetően a környékbeli helységek kö­zül az egyik legjelentősebb iparűzési adót tudhatja ma­gáénak Visonta. Ám nem csak ezen múlik, hogy a község rendezett, tiszta, fo­lyamatosan szépül és egyre többen költöznek ide. Fotó: Czímer Tamás Támogatások az önkormányzattól Ezer mázsa lignitet és 65 köbméter tűzifát oszt szét az önkormányzat a lakosság körében. Karácsonykor pe­dig minden egyes visontai pénzt kap. Helyi lakáscélú támogatás is elérhető, az iparűzési adó bi­zonyos százalékát visszatérí­tendő kamatmentes kölcsön­re fordítják, így a lakosok, ha megszorulnának, ötszázezer forintot vehetnek fel az önkor­mányzattól. Valamint ingye­nes hulladékszállítás műkö­dik és két és fél millió forintig az őstermelőknek sem kell itt adózniuk. nek. Csak egy legény van tal­pon, hiszen a szakács való­ban egyedüli férfiként dol­gozik itt tizenegy nővel. Azt mondja, szereti ezt a munkát és gyakran főz a falusi ren­dezvényeken is, sportesemé­nyek alkalmával. A kenyér- lángosával mindig, minden­hol sikert arat - teszi hozzá nevetve. Visontán egyébként a sportélet is jelentős és leg­alább tíz civil szervezet mű­ködik itt aktívan. Megtud­juk, az óvodának most vásá­rolnak egy biomasszakazánt. Bekukkantunk az óvodai csoportszobákba is, ahol szintén nagyon rendezett és korszerű minden. Meg is jegyzem: a faluban bármer­re nézünk, rendet találunk. Szarvas László mosolyog.- Talán amiatt is, hogy na­gyon ügyelünk a település- képre - magyarázza. - Két­fajta térkövet használunk csak. Az út mentén a korlátok is egységesek, nyáron virág­ládaként szolgálnak. Nincs sok közmunkásunk, az itt élők maguk is vigyázzák a környezetüket. A település legújabb utcája a Tündérkert, amely nem vé­letlen kapta ezt a nevet, mert a közeli park melletti most még füves területre fákat ültethetnek majd a szülők a gyermekeik számára, így minden visontainak lesz sa­ját fája.- Még 2006-ban 1080 la­kossal vettem át a telepü­lés vezetését, most már 1240 fölött van a létszám - közli büszkén Szarvas László. A helység régi központjá­ba, a régi pincesorra kanyar­gós, keskeny utcácska ve­zet. A falu fölött lévő homok­domb oldalában az 1800-as évek közepén lyukpincék so­rát alakították ki, melyeket a Tizenegy nő közt dolgozik az óvoda konyháján a szakács Fotó: Cz. T. Szarvas László több mint tíz éve a falu vezetője Fotó: Cz. T. Odafigyelnek a jövő nemzedékére az óvodában is Fotó: Cz. T. la « » *

Next

/
Thumbnails
Contents