Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-21 / 271. szám

2017. NOVEMBER 21., KEDD Kiszolgáltatottak a gazdálkodók Nagy szelekkor repülhet a sátor Heves megyei gazdáknak is okozott bosszúságot a szeles idő. A fóliára nem köthető biztosítás, az esetleges károkat a gazdálkodók kénytelenek „lenyelni" Fotó: H. Szabó Sándor Megyénk „fóliás” telepü­lésein is jelentős károkat okozott a szeles idő. Volt, aki emiatt abba is hagyta a növénytermesztést. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu BOLDOG, CSÁNY Az október vé­gi, szokatlanul szeles időjárás nagy károkat okozott a fólia­sátras gazdaságokban. A vesz­teség mértéke területenként változó, a megrongált fóliasát­rak 70-80 százaléka Bács-Kis- kunban, Csongrádban és Bé­késben, valamint Pest megye déli részén található. De akad­nak ilyenek szűkebb hazánk­ban is. A régebbi sátrakban a kis szél is kárt tehet Megyénk legnagyobb „fóliás” települései Pest me­gye és a Jászság mellett talál­hatók: Boldogon főként papri­kát, Csányban pedig uborkát termesztenek meglehetősen költséges körülmények köze­pette. Tevékenységüket nehe­zíti, hogy a fóliára nem köthe­tő biztosítás, az esetleges ká­Ledó Ferenc, a Magyar Zöld­ség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács el­nöke a Magyar Idők című lap­nak nyilatkozva elmondta: a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb fóliasátras családi vál­lalkozó nem rendelkezett biz­tosítással, az egyébként kivá­lóan működő hazai Káreny­hítési Alapból pedig az uniós szabályok értelmében ingó­ságokra nem adható támoga­tás. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara ezért jelezte, hogy a viharkárok miatt a kormány­rokat a gazdálkodók kénytele­nek „lenyelni”. Nem kis pénz­ről van szó: egy 12 méter szé­les, hatvan méter hosszú fólia ára 120-140 ezer forint; a ga­rancia általában három évre szól, a hosszabb időtartamért pluszárat kell fizetni. Termé­szetesen a sátor három éven túl is használható - a többség használja is, esetenként nyolc, sőt, akár 12 esztendeig is -, ám ilyenkor már fennáll a ve­szély, hogy a kisebb széllöké­sek is kárt tehetnek benne. Ri­zikót jelent a csőváz falvastag­sága is: az általunk megkérde­zett szakember szerint a két milliméteresnél vékonyabb falú cső könnyebben össze­roppan, s odalesz a verejtékes munka eredménye. Óriási ösz- szegről van szó, hiszen akad­nak olyan gazdák, akik 25-40 ezer tő uborkát termesztenek birtokukon. Az épületek megóvják a gazdaságokat Boldogon közismerten a pap­rika az elsődleges fóliás nö­vény. Zsíros István alpolgár­mester - aki maga is gazdál­kodik - elmondta: községük­től kér segítséget a fóliasátras termelők számára. Az október végi vihar országszerte súlyos károkat okozott a fóliasátrak­ban, ezzel csődközeli helyzetbe sodorva számos kistermelőt - jelezte a köztestület. Az agrár­kamara vállalja, hogy az oko­zott károkat a falugazdászok felmérik. Ennek és a kormány­zati segítségnek köszönhetően a károsult gazdák akár néhány héten belül hozzájuthatnának a fóliasátrak újjáépítését, be­szerzését célzó egyösszegű tá­mogatáshoz. ben évente két-három szélvi­harral számolnak, ám ezek az idén nem voltak túl jelentő­sek, miként a zivatarok idején tapasztalható lokális széllöké­sek sem. Károkat inkább csak ott okoztak, ahol a fóliák már egyébként is megértek a cse­rére, hiszen rég lejárt a garan­ciális idejük. A faluban egyéb­ként is javarészt zártkerti mű­velés zajlik, így a házak meg­óvják a fóliasátrakat az ele­mek pusztításától. Ha mégis megtörténne a baj, biztosítás híján saját zsebükbe kell nyúl­niuk a károsultaknak. Van, aki az időjárás miatt nem folytatja Csányban Nagy Béla idős korára tekintettel felhagyott a növénytermesztéssel, de jól ismeri a helyi viszonyokat. Fa­lujukra az északnyugati szél­járás a jellemző, amely időn­ként „sávos” hullámokban jön. Jól emlékszik arra a ki­lenc évvel ezelőtti pusztításra is, amelyről lapunkban is hírt adtunk: a szél alig pár méter­nyi szélességben több mint száz sírkövet letarolt a teme­tőben. A fóliasátrak ugyanígy megsínylik a jelenséget - je­lentette ki. Közölte: olyan gaz­dálkodóról is tud, aki a nem­régtapasztalt szélsőséges idő­járás miatt döntött úgy, hogy a továbbiakban nem foglal­kozik fóliázással. Szerinte elképzelhető, hogy hamaro­san már nem lesz jellemző a községre a tevékenység, ami­nek csak az egyik oka az idő­járás. A környék sovány víz­készlete és a munkaerőhiány sem kedvez a fóliás művelés­nek. A meleg és a párás leve­gő közepette végzett munkát a fiatalok közül is egyre keve­sebben vállalják, így az után­pótlással is gondok lehetnek - vélekedett. Az államtól várnak segítséget MEGYEI KÖRKÉP 3 Betlehemmel is készülnek az ünnepre EGER Elhangzott: a közel egy hónapos adventi rendezvény- sorozat célja, hogy minősé­gi szórakozást nyújtson min­den korosztálynak, ezért koncertekkel, gyermekprog­ramokkal és megújult lát­ványvilággal várják az ér­deklődőket. A tájékoztatón Habis László, a megyeszékhely polgármes­tere úgy fogalmazott, a tava­lyi Eger Advent igazi siker- történet volt, az egész ország­ban híre ment, most is az a cél, hogy minél szebb, színesebb programokkal okozzanak örö­met mind a városlakók, mind pedig a turisták számára. Ki­emelte, idén nagyobb figyel­met szentelnek a családok­nak, ezért is vetődött fel a jég­palota kialakításának ötlete, de minden korosztály megta­lálja majd a maga programját. Antal Anett, a Média Eger Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az újdonságokról szólt. Elmondta, a Gárdonyi téren felállítanak majd egy betlehemet, amely az ünne­pi vasárnapokon meg is ele­venedik majd, ezen felül pe­dig egy új fényattrakcióval is készülnek, egy óriási, közel három méter magas Eger fel­iratot helyeznek majd el szin­tén a Gárdonyi téren, amely az adventi időszakot követő­en is megmarad majd a város látványosságaként. A részle­tes programsorozat a www. egeradvent.hu oldalon talál­ható. Süli K. Magyarul Sike Sándor sikesandor@gmail.com T anulságos konferenciának lehettek részesei a Kár­pát-medencei magyar- és történelem szakos ta­nárok az elmúlt hét végén a megyeszékhelyen. A nemzeti összetartozás méltóságát hirdetni és erősíte­ni hivatott tanácskozáson megyénk kormánymegbízott­ja például azt mondta: a magyar nyelv nemcsak nemzet­megtartó, hanem nemzetegyesítő is. Majd arról értekezett, hogy gondoljunk csak bele, az évszá­zadok során hányféle nép érkezett ide, a Kárpátok alá, akik aztán elsajátították ezt a különösen szép és nehéz nyelvet, hogy ennek révén is részévé váljanak nemzetünknek. A Kányádi Sándorról, Egyet tudok, Kányá­di Sándor és utána hosszú szünet. napjaink élő legendájáról előadást tartó irodalomtör­ténész pedig úgy jellemez­te annak költészetét, hogy az hagyomány és újítás, tra­díció és modernség kettős­ségére épül. Ködöböcz Gábor úgy fogalmazott: esetében a hagyományhoz való ragaszkodás biztonságérzetét ta­lán egyes-egyedül csak az állandó megújulásra kész am­bíció lendítő ereje múlja fölül. Ebben az is benne van, hogy nála a kommunikáció és a korszerűség kéz a kézben jár. Úgy kommunikációképes, hogy korszerű, és úgy korszerű, hogy kommunikációképes. Ennél a szakmai kitételnél azonban még nem ért véget az előadói gondolat. Az egyetemi oktató Faludy Györgyöt, pontosabban a költő Miskolcon úgy húsz esztendővel ez­előtt - az Észak-Magyarország című újságnak - elmon­dott szavait hívta segítségül. A lap újságírója megkérdez­te ugyanis tőle, hogy tudna-e mondani egy korszakos je­lentőségű, megkerülhetetlen kortárs költőt. Erre Faludy gondolkodás nélkül azt válaszolta: „egyet tudok, Kányádi Sándor és utána hosszú szünet. És akiket ma, esetleg ér­demükön felül ajnároznak, kitüntetnek, reklámoznak, fut­tatnak, azokra lehet, hogy tizenöt-húsz év múlva senki se fog emlékezni." Mondta ezt Faludy György minden bátorságával és min­den bölcsességével - tette hozzá a konferencia előadója, és ennek a hozzátevésnek is jelentősége van. A tudomány és a művészet emberei ugyanis pontosan érzik, hogy a ké­pesség és a tudás ajándék, amire nem „ráülni”, hanem to­vábbadni kell. HIRDETÉS DECATHLON SPORT. KÖZÖSSÉG.

Next

/
Thumbnails
Contents