Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-18 / 269. szám

2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Biztos: a maradék fenyvesünk is eltűnik hamarosan Drámai mértékben pusztulnak erdeink Tapi Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Í zlés, erkölcs, neveltetés kérdése, hogy ki mennyire há­borodik fel, és merül el a világméretű tapibotrányban. Az elmúlt hetekben ezernyi esetet dobott fel a háborítat­lannak tűnő mélyből a hullámzóan teljesítő média, s jöttek a kommentek is pro és kontra. Tapi volt, van és lesz, amíg tűrjük, amíg természetesnek és elfogadottnak tekintjük a hatalom e perverz megnyilvá­nulását. Nemcsak a fenéksimogatást, de a bunkó beszóláso­kat is ideértve. Jó, hogy felszínre került a fekália, az már kevésbé, hogy már-már megfertőzte életünket. Mindennap belerondít az arcunkba egy történet, ami­Nem címlaptéma a nyomortelepen élők gondja. A Mátrában, Bükkben túrázók is észlelik a klímaváltozás okozta változásokat Illusztráció Fotó: shutterstock tői úgy érezzük, köpni kell. Miközben fuldoklunk a je­lenségtől, alig vesszük ész­re, hogy ezernyi más gon­dunk meg leszorult a vezető hírek palettájáról. Egy ideje nem címlaptéma a falvak nyomortelepein élők gondja, akiknek egyetlen álma, hogy a szociális tűzifa idő­ben megérkezzen. Arról is kevés szó esik, hogy míg az ön- kormányzatok elkezdték kiszállítani a fát a rászorulókhoz, a többiek tél előtt nem jutnak hozzá, mert forgácsnyi sincs a fa­kereskedésekben. Ami készleten van, azt jó előre lekötötték, de ha ma szeretnék egy-két köbmétert venni, kikacagnának. Tudom a választ: normális ember nem ilyenkor indul be­szerezni a fát. Igaz, mint az is, hogy normális ember nem tűr el zaklatást a főnökeitől. A helyzet az, hogy fa nincs, zaklatás van. Csoda, hogy didergünk? Pro Progressio díj két pedagógusnak Drámai hangvételű tanul­mányt hozott nyilvánosság­ra a Greenpeace hazai er­deink faállományának pusz­tulásáról. Megkérdeztük, hogy megyénkben milyen károkat szenvedtek el erde­ink. A kép nagyon borús. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Feltartóztatha­tatlannak tűnik megyénk er­deiben a fák pusztulása. Vi­lágméretű jelenségről van szó, amire a Greenpeace hívta fel legutóbb a figyelmet egy friss tanulmányában. Ebben egye­bek között az olvasható, hogy egy szúfajta az elmúlt húsz év­ben több mint harmincmillió hektáron - Magyarország te­rületének több mint a három­szorosán - pusztított el fenyő­erdőket az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén. Az egyik leglátványosabb ha­zai példa erre a Zala megyei bükkösök tömeges pusztulása volt a 2000-es évek első felé­ben. A szárazság miatt legyen­gült fákat két, robbanásszerű­en szaporodó rovarfaj támadta meg. „A bükkösök gyakorlati­lag lábon elszáradtak. Előbb az ágaik törtek le, majd a ko­rona leesett, végül a törzs ket­tétört. Egy-két év alatt két-há- romszázezer darab fát kel­lett kivágni” - mondta el Hor­váth Iván, a Pro Silva nevű erdészeti szövetség elnöke a Greenpeace-nek. A téma kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy megyénkben mi a helyzet. Kérdéseinkre Dudás Béla, az Egererdő Zrt. erdészeti vezetője válaszolt. Lapunkat arról tájékoztatta, hogy a cikk valóban borús ké­pet fest, de sajnos kénytelen megerősíteni az abban leírta­kat. így fogalmazott:- Az általunk gondozott er­dőállományok fafajai hosz- szú életűek. Ez több mint száz évet jelent. Amikor egy új er­dő létrehozásáról döntünk, kö­telességünk figyelembe venni azokat a várható környezeti változásokat, amelyek befo­lyással lesznek annak életére. A klíma a legfontosabb termő­helyi tényező; annak globális változása - a felmelegedés - számunkra már nem kérdés. Hosszú távú döntéseink meg­hozatalánál azt már figyelem­be vesszük. Erdészetünk te­rületén közel hat éve észlel­tük először a fenyőállomá­nyok gyors, kiterjedt pusztu­lását. Lucfenyő esetében a be­tűző szú, a feketefenyőnél pe­A károsodott bükkösök és a fenyvesek helyén több fafaj­ból álló, elegyes erdőket hoz­nak létre, mert ezek jobban el­lenállnak az egyre szélsősége­sebb körülményeknek. A meg­oldandó gondok sora itt még nem ér véget. A szárazságot jobban elviselő cseres-tölgyes erdeink sem bírják ki a fent említett körülményeket, már látható jelei vannak ezen er­dők felnyílásának, ami ki- sebb-nagyobb fa nélküli terű­dig egy rejtett életmódú mik­roszkopikus gomba okozta a fák halálát. Közös tényező vi­szont, hogy mindkettő ese­tében a szélsőséges időjárási körülmények - tartós száraz­ság - miatt az erdőállomá­nyok meggyengültek, sérülé­kenyebbé váltak. Az biztosra vehető, hogy a maradék feny­vesünk is eltűnik egy-két évti­zeden belül. A szakember azt is elmond­ta, hogy sajnos a globális klí­maváltozás az őshonos fafaja­iét kialakulását jelenti az erdő- állományaikban. E foltokon a legtöbbször sikertelen az újra­erdősítés. - Jól látszik, a klí­maváltozást mi már a saját bő­rünkön érezzük. Ezért öröm­mel adtunk otthont kétszer is a Magyar Tudományos Akadé­mia Erdészeti Bizottsága ülé­sének, ahol a klímaváltozás helyi problémáit megosztottuk a téma legkiválóbb szakem­bereivel - mondta az általunk megkérdezett szakember. inkra is jelentős hatással van. A veszélyességi sorban a hű­vös, hegyvidéki klímát ked­velő bükk az első. Fiatal bük­köseinkben is egyre gyakrab­ban tapasztalnak pusztulást, ez esetben a hiányt már szá- razságtűrőbb fafajokkal pó­tolják. Arra is figyelmet for­dítanak, hogy az erdősítése­inkben felhasznált mag vagy csemete honnan származik, ugyanis nagy hiba lenne a helyi klímánknál hűvösebb, csapadékosabb területen meg­termett szaporítóanyagot fel­használni. Dudás Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárási körülmények mér­téke és gyakorisága is megfi­gyelhető, természetesen ez is összefüggésben van a globá­lis felmelegedéssel. Elég csak a 2014. december eleji jege- sedésre, vagy az idei április végi hóesésre utalni. Ezek a pár napig fennálló rendkívüli körülmények több évtizedes nyomot hagytak erdeinkben. Ezek esetében is a bükkös ál­lományok szenvedték el a leg­nagyobb károkat. HEVES MEGYE Idén immár ki­lencedszer vehette át ünne­pélyes keretek között tíz kö­zépiskolai tanár - köztük egy hatvani és egy gyöngyösi - a Pro Progressio díjat - adta hí­rül a hatvanonline.hu. Az ala­pítvány kuratóriuma olyan kiemelkedő eredményekkel rendelkező, ötven év alatti pedagógusokat részesített el­ismerésben, akiknek vannak nemzetközi és hazai verse­nyeken sikert elért tanítvá­nyaik, tanulóik nagy szám­ban érettségiznek emelt szin­ten, vagy hátrányos körülmé­nyek között oktatva végez­nek példamutató oktató-ne­velő munkát. Maruzsiné Sevella Judit, a hatvani Bajza József Gimná­zium és Szakgimnázium ma­tematika-fizika szakos okta­tójaként kapta az elismerést. Olyan innovatív pedagógus személyiség, aki megalapítot­ta a Kísérleti Bazárt. Mesterházy Dóra a gyön­gyösi Berze Nagy János Gim­názium matematika-kémia- számítástechnika szakos ta­nára, a matematika munka- közösség vezetője. Részt vesz a Bugát Pál Országos Középis­kolai Természetismereti Mű­veltségi Vetélkedő döntőjének szervezésében. A verseny so­rán a diákok a természettudo­mányoknak a társadalomra kifejtett hatását is vizsgálják, Tanítványaik évek óta kiváló helyezéseket érnek el a versenyeken. az év közben végzett önálló kutatásaikról is beszámol­nak. Mesterházy Dóra tanít­ványai évek óta kiváló helye­zéseket érnek el országos, és nemzetközi szinten is. Az alapítvány az elmúlt kilenc évben több mint kilencven középiskolai tanárt részesített fejenként három7 százezer forintos díjban. B. K. Mit lehet tenni a megelőzésért? Céljuk volt a fiatalok megszólítása is az Aventics-nél Bepillantást adtak a világukba EGER Idén az AVENTICS Hungary Kft. is csatlakozott a Modern Gyárak Éjszakája ne­vű pénteki programhoz, mely­nek célja jobban megismertetni az emberekkel egy gyár műkö­dését. Habis László polgármes­ter köszöntőjében elmondta, egy város számára kiemelten fontos, hogy korszerű iparral rendelkezzen, az AVENTICS világszínvonalú teljesítményt nyújt. Az ilyen gyárlátogatáso­kon a fiatalabbakat is közelebb tudják hozni a termelés vilá­gához, s megmutatni, érdemes ilyen pályát választani. Gödri István, a cég egri üze­mének ügyvezető igazgatója arról szólt, nagy öröm volt szá­mukra, hogy Lepsényi István államtitkár egy korábbi láto­gatása alkalmával mintaként említette gyárukat, s meghív­ta őket, csatlakozzanak a ren­dezvényhez. Kiemelte, azt is megmutathatták, mennyit fej­lődtek az elmúlt több mint tíz évben. Prezentációkat is vetítettek tegnap a gyárlátogatóknak, akik pneumatika-szakértők révén megismerkedhettek a társaságnak az automatizált és digitalizált ipari termelés­ben elért fejlesztéseivel, azaz megvalósult Ipar 4.0 megoldá­saikkal. Berecz R. Gödri István (jobbra) Habis Lászlónak mutatja az üzemet Fotó: B. D. Bayer: Mostantól élet-halál harc van GYÖNGYÖS Fölöttébb aktuá­lisra sikerült ez a mai este, ugyanis nincs két órája, hogy az Európai Parlament elfogad­ta a korlát nélküli és automa­tikus betelepítést - fogalma­zott Bayer Zsolt a csütörtöki esti lakossági fórumon a Kolping-ház nagytermében. - Minden olyan érv, hogy ez nem probléma, ez nem a mi ügyünk, ilyen terv nincs, megszűnt létezni. Mostantól kezdve élet-halál harc van - nyomatékosította a publicista. Az est házigazdája, a gyön­gyösi térség országgyűlési képviselőjének szavai sze­rint: a határozat értelmében a derék alkotók velünk kez­denék a sort, hiszen azon or­szágok a kiszemeltjei ennek - a mondhatni erőszakos be­telepítésnek -, amelyek eddig nem vették ki a részüket eb­ből, miközben Magyarország erőn felül védte az Európai Unió érdekeit és határait - fogalmazott Horváth László.- Tehát, hogy van-e Soros­terv és folyik-e ennek a végre­hajtása, az mostantól már köl­tői kérdés - jelentette ki a honatya. A fórumon Bayer Zsolt idő­utazásra invitálta a közönsé­get az érzelmektől sem men­tes előadásmódjával. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents