Heves Megyei Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
A csalók jól bevált módszerekkel dolgoznak 2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Rafinált faárusok verik át a vevőket A mennyiséggel és a minőséggel is trükköznek a csalók Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock A fűtési szezon beköszönté- vel megjelennek azok a faárusok is, akik gyors profit reményében átverik vásárlóikat. A célpontok általában az idős, kiszolgáltatott emberek, akik esetleg nem jártasak a tüzelőanyag vásárlásában, s ezt a csalók ki is használják. A nemrég történt sarudi esetek után azonban érdemes még inkább körültekintőnek lenni, mert a szélhámosok nem adják fel könnyedén. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Sarudon már profitáltak a trükkös faárusok. Tilcsik István polgármester lapunk érdeklődésére elmondta, kétszer is sikerrel jártak a csalók, akikre az esetek után a település közösségi oldalán és a hangosbemondón keresztül is felhívta a figyelmet. Kéri a lakosságot, körültekintően járjanak el a tűzifavásárláskor, hogy másokkal ilyen ne fordulhasson elő. A hirdetésben jó áron, jó minőség szerepelt Az érintettek készséggel elmesélték a történteket, hogy óva intsenek másokat az ilyenektől, nevük közléséhez azonban nem járultak hozzá. Elmondták, hirdetés útján találták meg az árusítókat, akiktől telefonon keresztül rendelték meg a - szöveg alapján - jó árú és jó minőségű tüzelőt. A leírtakat a telefonban garantálta az eladó, akinek neve azonban még ekkor sem derült ki. Mikor azonban megérkezett a szállítmány a házuk elé egy kék kisteherautón, a vevőknek már feltűnt, hogy kevesebbet hoztak a megrendeltnél. A kiszállítók azonban rutinos válaszokat adva megmagyarázták miért tűnik kevesebbnek, s biztosították őket, annyit hoztak, amennyit kértek. Amikor vitába keveredtek, olcsóbb lett a tűzifa Az „eladók” nem sokat teketóriáztak, gyorsan el is kezdték lepakolni a fát, s ekkor a vásárlók észrevették, hogy a szállítmány között bizonyjócskán van olyan, mely nem tüzelőnek való. A rakomány tetejére került ugyanis a kemény-, alá pedig a gondosan elrejtett puhafa. A károsultak elmondása alapján megtudtuk: az eset során mindkét vásárló szóA rendőrség néhány jó tanácscsal is szolgál azoknak, akik még terveznek tűzifát vásárolni. Kérik, kizárólag ellenőrzött helyről, ismert kereskedőtől szerezzék be a tüzelőanyagot. Ha a kereskedelmi ártól jóval alacsonyabban kínálják az árut, mindenképpen tájékozódjanak a minőségéről. Fontos, amennyiben előleget kérnek, legyenek körültekintőek, ha nem ismerik az eladót, ne utaljanak, s ne adváltásba keveredett a szállítókkal, akik így már egyre olcsóbban és olcsóbban kínálták az árut. Az egyik vevő lapunknak elmondta, később feljelentést is szeretett volna tenni, de az autó rendszámát nem jegyezte fel. Ahogy fogalmazott, végül inkább nem akart bajt, s nagyobb ügyet kerekíteni a történtekből. így a kifizetett fa maradt, a csalók pedig távoztak. Sarudon kétszer is. janak át pénzt. Felhívják még a figyelmet, kiszállításkor ne engedjék be házukba a fuvarozókat, mert ez más bűncselekmények veszélyét is rejtheti. Csak akkor fizessék ki az árut, ha meggyőződtek annak minőségéről, s jelenlétükben mérték le. Ha gyanús körülményeket észlelnek, haladéktalanul tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 112-es segélyhívón. Feltehetően lopott árut terítenek Természetesen megkerestük a Heves Megyei Rendőr- főkapitányságot is a történtek miatt, s Kovács Nikolett sajtóreferenstől azt a tájékoztatást kaptuk, sajnos több esetben is előfordult már, hogy a gyanútlan vásárlókat becsapták, megkárosították, hiszen nem a megbeszélt mennyiséget és minőséget szállították le részükre. Ráadásul - tette hozzá - ilyen esetekben feltehetően bűncselekményből származó fát kínálnak megvételre. Úgy fogalmazott, a csalók jellemzően a megrendelt famennyiség mérésekor csapják be a gyanútlan áldozatukat, s mire a sértett rájön erre, az árusítók már bizony messze járnak. A beszélgetés során Kovács Nikolett másik trük- ként említette, hogy végül nem a megrendelt minőségű fát kapják a vevők. Kiemelte: a rendőrség mindezek miatt fokozott óvatosságra inti a tűzifavásárlókat. Ne hagyjuk átverni magunkat! Ki nevet...? Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu E mbertársaink között jócskán akadnak olyanok, akikben erősebben munkálkodik a pénz utáni vágy, s ennek eléréséért sok mindenre képesek. Olyan rafinált terveket szövögetnek, mely - ha jobban belegondolunk - azt mutatja, van ám ott ész! Csak a szív nincs a helyén... A csalók olyan jól kitervelt módszerek alapján dolgoznak, hogy rögtön észre sem lehet venni: kihasználták figyelmetlenségünket, jóhiszeműségünket. Csak később eszmélünk rá tettükre. Dühösek leszünk, mérgelődünk, legfőképpen azért, mert tudjuk, ha kicsit figyelmesebbek, gyanakvóbbak vagyunk, talán nem történik meg. Jó, nem lehetünk mindig Ha nem teszünk semmit, a csaló nevet a végén. nyugalommal, a megszokott módján folytatja tovább, s károsít meg másokat is. Ha merünk lépni, talán még magunknak is megbocsátunk, hogy hagytuk magunkat rászedni. A szélhámos nem sajnálatra méltó. Akkor sem, ha a megélhetése miatt cselekszik úgy, ahogy. Aki hasznot húz más kárán, csak szánalomra érdemes. Szánom, mert ha csavaros eszét másra használná, nem csak ő, más is jól járna. Valószínűleg bele sem gondol, hogy a sütnivalója megvan hozzá, csak épp rossz irányt választott, s lehetne belőle valami más. Én azért még hiszek abban, hogy őket hamarabb utolérik mint azt a szegény sánta kutyát. ilyenek, s a világ nem is olyan ronda, tudom. De ha már átejtettek, legalább tegyünk valamit, kérjünk segítséget. Mert ha nem, akkor bizony a csaló nevet a végén, s mivel senki nem tesz semmit, teljes Már elkezdték az ünnepi díszítést EGER Egy hete kezdte meg a Városgondozás Eger Kft. a megyeszékhely ünnepi fényeinek kihelyezését. Forgó János az önkormányzati cég ügyvezetője a Hírlap kérdésére elmondta: a munkákat a belvárosban, a Széchenyi, illetve az Érsek utcában kezdték. A Városgondozás a technikai kivitelezője a díszkivilágítás elhelyezésének, viszont azt, hogy milyen új díszek lesznek és azokat hová helyezik el, a Média Eger Kft. koordinálja. Antal Anettől, a médiacég vezetőjétől megtudtuk: a Gárdonyi Géza téren egy látványos, nagy méretű, egyedi fénydekorációt helyeznek ki EGER felirattal. A kilenc méter széles és 2,5 méter magas dekoráció a város hivatalos betűtípusával készül, s az adventi időszaknak megfelelően arany színt kap.- Új elemként egy üzenőfalat helyezünk ki a térre. Ez egyszerre szolgál látványelemként és interaktív felületként is - fogalmazott a cégvezető, aki elmondta: a Centrum falára állandó fényfestéseket terveznek. Rajzpályázatot hirdetnek óvodások és kisiskolások körében, a legszebb pályaműveket digitalizálják és kivetítik egy hónapon keresztül. „Csillagút” vezet majd a Kis-Dobó térről a várhoz. Megtudtuk: idén is 240 méter fényfüzérből kap kontúr-díszkivilágítást a vár bástyája. A belváros jelentős forgalmú utcáit fényfüzérekkel, a Dobó utcát csillagokkal díszítik, „csillagutat” mutatva a Kis-Dobó tértől a várig. Két további fényattrakcióval gazdagodik az Eger Advent rendezvény: egy EGER feliratot helyeznek ki a Végvári vitézek terére, a Dobó tér fáinak organikus díszei pedig további ötven elemmel bővülnek. S. S. TARCA Engem csak szórjatok! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Engem csak szórjatok, ha eljön az ideje! - mondja minden év október 31-én a bátyám. - Ott a Tiszában, a Feketénél, ahová annyit jártunk gyerekkoromban - teszi hozzá. A „Fekete” a közeli gátőrházról, annak is megbecsült, egykori gátőréről kapta nevét. Egy kilométernyire volt a lakóhelyünktől, s nyaranta rendre lebicikliztünk, lesétáltunk a helyre, ahonnan lebaktatva a folyópartra, mindig ugyanaz a látvány tárult elénk. A sárgászöldes Tisza, amely hol hatalmasra duzzadva sodorta az uszadékot, hol sekélyen, szelíden csábított, hogy belegázoljunk, pancsoljunk, vagy átússzunk a túlsó partra. A Tisza közelsége összekötötte a partján élőket. lói ismertük azokat a családokat, akik szabadságukat egy csónakban töltötték, pecázással, bográcsozással, éjszaka sátrakban megpihenve, épp, ahol kikötöttek. Egy közösséget alkottunk velük, egy lakótelepen éltük a hétköznapjainkat, szinte minden felnőtt a közeli cipőgyárban dolgozott, s ránk, gyerekekre, mindenki a sajátjaként tekintett. A mi családunkból senki nem pe- cázott, ezért az akkor kamaszodó bátyám legszebb emlékei közé tartozik, amikor a szomszéd rászólt egy napon: - Na, fiam, holnap hajnali háromkor indulunk halat fogni. Ébren légy, mert nem várok rád! - fejezte be az invitálást, s aznap éjszaka nem sokat aludt a testvérem, mert semmiképp nem szerette volna elmulasztani a kalandot. A kis motor valóban ott berregett az ablakunk alatt hajnalban, s a bátyám ugrott és indult. Dél körül értek haza zsákmánnyal, sugárzó arccal. Lajos bácsi odaintette alkalmi pecatársát, s megtanította halat pikkelyezni, belezni, konyhakészre előkészíteni. A gyerek pedig figyelt és tanult. Természetesen ekkorra már körülvette a tizenkét családos társasház apraja-nagyja a hajnali hősöket, így nem volt meglepő, hogy Lajos bácsi kiadta az ukázt: délután négyre mindenki legyen a hátsó kertben tányérral, kanállal. Felesége fél szavakból is értette: nekikezdett a halászléhezvalókhoz, hagymát aprított, friss tésztát gyúrt. Háromkor elkészült a pirosán csillogó lé, benne szép szelet pontyokkal. Az egész ház népe ott sorakozott a kondér körül. Snitt... Vissza a Tiszához, ami gyerekkorunk természetes közegeként kínálkozott kalandra, szerelmekre... Tiszta, egyszerűen élhető napokra emlékszem. Sok napsütésre, a nyári zápor utáni, lapuleveleken előbukkanó éticsiga-tengerre, s érzelmekre, amiket először és ott éltem meg. A napokra, amikor a kamaszfiúk a szülők aggódó intelme ellenére rendszeresen átúszták a Tiszát, hogy a túlpartról győzedelmesen átintegessenek. - Sok a kiszámíthatatlan örvény, erős a sodrás. Óvakodjatok a Tiszától! - hagyták meg a szülők gyerekeiknek, mielőtt a kora reggeli műszakba elindultak dolgozni. S bár erős volt a sodrás, s kiszámíthatatlanok az örvények, mi minden nap lemerészkedtünk a Tiszához, mert sehol annyi szabadság, szépség nem áradt ránk, mint e helyen. Emlékszem még egy epizódra. Fiatal lány voltam. Egy szomszéd faluban lévő strand úszómestere kezdett udvarolni, ami imponált, de nagy érzelmeket nem váltott ki belőlem. Történt, hogy egy késő nyári délután egy nagyobb társaságban a parton üldögéltünk, majd megéhezve vadszedret keresgéltünk. Éretlen, zöld kis bogyók kandikáltak az ágas-bogas cserjéken. Az én lovagom akkor átúszott a túlpartra, és szedett egy maréknyi, érett szedret, amit lábtengózva áthozott az örvénylő folyón, és szerelme jeléül a vizes tenyerében felkínált nekem. Amikor mindenszentekkor eszembe jutnak ezek az emléktöredékek, pontosan értem a bátyám végrendeletét. Szórjatok! Engem is csak szórjatok a Tiszába, ha eljön az ideje! 4 V