Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-05 / 233. szám
12 CSALÁDI KINCSESTÁR 2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK LEGYEN SZÓ RÓLA! Balogh Ágnes összetartó családban cseperedett fel Helységneveink megőrzött titkai EGER - Nyilvánvaló, városunk nevének semmi köze az egérhez. Talán inkább az ager, azaz föld latin szóval rokonítható.- Mások szerint a patakról kapta a nevét, az meg a partján valaha nőtt égerfákról. Egyik sem igazolható.- És az Eger kezdetű nevek, mint -bakta, -csehi, -szalók?- Hét van. A XX. század elején került a falvak nevébe az Eger előtag, megkülönböztetve a hasonló nevűektől, mint Abádszalók, Nemesszalók. A csehi a régi Magyarországon tíznél is több helység nevében szerepelt, ma is van Csehi, Farmos, Lövő nevű község.- A térképet nézegetve érdekes, mennyi d végű helynév lé- Lapunk nyelvi szakértője, H. Var- tezik megyénkben: Boconád, ga Gyula Fotó: Huszár Márk Ecséd, Erdőkövesd, Ivád, Karácsond, Kerecsend, Párád, Sa- - Hallottam erre egy anek- rud, Szilvásvárad. Ez véletlen? dotikus és egyben humoros- S még ott a „hegyünk”, magyarázatot is. Valaha élt az Eged. Megvan a személy- ott egy pék, akinek volt két jó nevekben is: Árpád, Botond, kenyérsütő lapátja. Az egyiket Kond, a helynevekben: Arad, Á-nak, a másikat Bé-nek hív- Cegléd, Diósd, Körmend, ta. Egyszer elutazott, és a fe- A nyelvtörténészek kutatják, leségére bízta a lapátokat. Ám kicsinyítő szerepe volt-e, vagy ő figyelmetlen volt, nem vet- helyneveket alkottak vele őse- te észre, hogy az egerek szét- ink: (Erdő)köves-d, azaz kö- rágták, valósággal felfalták vés, kövecses hely. Ecsé-d az az egyiket: Amikor megjött a Öcsö-d-del rokon, Ivád egy fa- pék, az asszony kibökte: „Á la- fajtára (iva) visz vissza. pát rendben, Bé lapát falva”.- Mennyivel árulkodóbb Eszerint innen eredne a Bé-laBélapátfalva neve: a Bélkő pát-falva név. Aki nem hiszi, alatti apátságról nevezték el. járjon utána. V. M. HIRDETÉS Vidám családi hirdetés Ha örömét, jókívánságát szeretné megosztani rokonaival, ismerőseivel, megteheti a Heves Megyei Hírlapon keresztül: előfizetőinknek 500 Ft kedvezmény! Mindig is a néptánc volt a mindene Ezúttal Balogh Ágnes, a 30 éves egri Szederinda Néptáncegyüttes vezetője meséli el a Hírlap olvasóinak, milyen volt a gyermekkora. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu ANDORNAKTÁLYA - Anyukám andornaktályai, apukám mátészalkai - emlékezik Balogh Ágnes, a Szederinda vezetője. - Édesapám a Sárközhöz kötődött, ott élt a szüleivel gyermekkorában. Amikor a szüleim összeházasodtak, anyukám is a Sárközbe ment. Később Andornaktályára került a család. Volt két bátyám, az egyiküket sajnos elveszítettük. Mindkét nagypapám lovász volt. Anyukám szüleihez sokat jártunk, mindig cipót sütött a nagymamám a kemencében. Nagyon szerettük! Papám sokat mesélt, s uborkasalátával etetett minket. Azzal szórakoztatott, hogy az ujjára zsebkendőt tekerve bábszínházi előadást utánzóit. A szűk családi körben ötve- nen voltak. Összejöveteleiken Ágnes mindig énekelt. A népdalok voltak a kedvencei.- Vidám, őszinte, boldog gyermek voltam - mesél tovább. - Megesett, hogy a bátyáimmal ellógtam. Nem szóltunk senkinek. Amikor előkerültünk, a testvéreim mindent rám kentek, úgy vélték, velem elnézőbbek lesznek a szüléink. A sarokban kötöttünk ki büntetésül. A Mocsáry-kastély kertjének egykori patakjánál sokat kacsáztak, de szerették a boltos játékot is. Téglából őröltek paprikát, kőporból készítettek cukrot. A kertbeii kukoricából kukoricababát formáztak. Kamillából koszorút, almamagból láncot alkottak. A kis Ági az andornaktályai iskolába járt, második osztályban ott kezdett el néptáncolni. Egerben középiskolásként megalapították a néptáncegyüttesüket és egy főiskolásokból álló zenekart. Ebben ő volt az énekes, Agnes: „Az érzések a végtagokon át kiáramlanak néptánc közben, fantasztikus érzés, még ütőgardonon és citerán is játszott. Táncházakat tartott az együttessel, ez alapozta meg a döntését, hogy gyerekeket néptáncra tanítson. Társaival olyanok voltak, akár egy nagy család. Ági középiskolás fejjel sokat megfordult velük Erdélyben is.- Kallós Zoli bácsi, a népzene- és néptánckutató szakmai tanácsokkal látott el - mondja. - Igazi erdélyi, három-négy napos lakodalmon is részt vehettünk. Emlékszem, amikor egy boltba betévedtünk, hogy tejet vegyünk, egy nagy baj szú bácsi nyers bivalytejjel kínált minket. Nem kért érte pénzt. Azt mondta: „Jól néznénk már ki, ha a magyar magyartól pénzt kérne el!” - A mai gyerekeknek másmilyen az értékrendjük. Mi még nem lógtunk folyton a számítógépen, a mobilon. A néptánc jót tesz a gyermekeknek, értéket teremt, fegyelemre tanít. Azt gondolom, jól tálalva a mai gyerekekkel is megszerettethetőek a népi hagyományaink. Azt tanácsolnám a szülőknek, még kisgyermekkorban ismertessék meg őket a tradícióinkkal, hogy értékes felnőttekké váljanak. A néptánc és a népzene örömforrás, a test és a lélek gyógyítója - közli zárásként. Jubileumi gálájuk lesz novemberben Ágnes gyermekként Ágnes gyerekeknek kezdte el tanítani a néptáncot, s nagy öröme, hogy azt csinálja, amit szeret. Azt vallja, aki hagyományőrzéssel kezd foglalkozni, azt már nem tudja abbahagyni. Lételeme a néptánc és a népzene. A néptáncosainak ruháit az autentikus- ságot alapul véve ő maga tervezi, varrónővel varratja meg azokat. Népi gyermekjátékok; népszokások, hagyományok címmel órákat is tartott a főiskolán felnőtteknek. A Harlekin Bábszínházban bábszínészként több évig dolgozott. Az általa vezetett és alapított Szederinda Néptáncegyüttes idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. November 19-én 17 órától tartják a jubileumi gálát a Gárdonyi Géza Színházban. A jelenlegi és az alapítótagok is ott lesznek majd a rendezvényen. A mai napig csodálatos erő, derű és kiegyensúlyozottság sugárzik a lényéből Elvira nénit köszöntötték a születésnapján EGER Somfai Tibornét, az egrieknek csak Elvira nénit szerdán reggel Habis László, Eger polgármestere virágcsokorral és ajándékkosárral köszöntötte 85. születésnapja alkalmából a városházán. A bensőséges hangulatú kis ünnepségen a város vezetője meleg szavakkal méltatta Elvira néni munkásságát. Szólt arról, hogy Somfai Tiborné neve mára fogalommá vált Egerben, hiszen tevékeny élete során, kitűnő pedagógusként rengeteget tett a hagyományok megőrzéséért, a honismeret népszerűsítéséért. A mai napig olyan derű és kiegyensúlyozottság sugárzik lényéből, amely mindannyiunk számára példa lehet. Elvira nénit elkísérték a Dobó Katica Népdalkor tagjai is, akik vidám köszöntődallal kívántak az ünnepeltnek örömökben gazdag, hosszú életet. A születésnapi torta mellett baráti beszélgetéssel ért véget a köszöntő. Somfai Tiborné egészen 1989-ig Párádon tanított a férjével együtt, hosszú éveken át pedig a nyári palóc és honismereti táborok vezetőjeként varázsolta el a gyerekeket. Egerben a Dobó Katica Dalkör vezetőjeként, népművészeti Virág, ajándék, torta. így köszöntötték Elvira nénit Fotó: H. M. szakkörök vezetőjeként tisztelik a barátai. A polgári iskola után került a megyeszékhelyre az Orsolya-rend tanítóképzőjébe, majd a pedagógiai főiskolán szerzett földrajz-történelem szakos diplomát. Férjével 1953-ban költözött Párádra, ahol 1989-ig, nyugdíjazásukig tanítottak. Diákjai rajongtak a történelemóráiért, később Egerben, a Forrás Szabadidő Központban nemzedékeket tanított szövésre, fonásra, különböző kézműves mesterségekre. Mindig úgy okított, hogy az óráit szemléltetéssel próbálta színesíteni. A történelmi korokat igyekezett átélhetővé tenni, tanítványaival megtanultak egy-egy korhoz illő táncot, zenét hallgattak, korhű viseletét készítettek. Lényegesnek tartotta, hogy mindenki alaposan ismerje meg a szülőföldjét. így kezdett Párádon olyan helytörténeti munkába, amelynek keretében helyben és a környékbeli településeken gyűjtöttek régi relikviákat, megismerkedtek a palóc tájegység népszokásaival, és feldolgozták mindez. Több mint negyven évig szervezett nyári honismereti táborokat a gyerekeknek. B. K.
