Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-31 / 254. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTOBER 31., KEDD Mielőbb új funkciót kellene találni az épületnek Utoljára húsz éve volt mise a templomban Egy zárt vaskapu állja útját annak, aki be szeretne menni, de a kőkerítés már leomlott Fotó: Czímer Tamás HÍREK Legközelebb csütörtökön HEVES MEGYE Felhívjuk ked­ves olvasóink figyelmét, hogy a halottak napja kö­zeledte miatt legközelebb november 2-án, csütörtö­kön vehetik kezükbe a He­ves Megyei Hírlapot. Addig is a megyénkben történt, időszerű eseményekről a heol.hu internetes felületün­kön tájékozódhatnak. V. M. Segítettek a választásban OLDO< Megyénk több tele­pülésén is szervetek az el­múlt napokban pályaválasz­tással kapcsolatos szakmai napot az általános iskolák­ban. A Berecz Antal Általá­nos Iskolában a hamarosan végző nyolcadikosoknak is rendeztek pályaorientációs napot. A résztvevők tesztet töltöttek ki, játékos feladatok segítségével kerestek szak­mákat, azokhoz eszközöket, tevékenységeket. Kedvcsi­nálóként rövidfilmeket te­kintettek meg, amelyekben egy-egy fiatal saját foglalko­zását mutatta be. A rendez­vényen két szülő is mesélt a fiataloknak saját hivatása szépségeiről. B. K. Egri is szerepel a műsorban EGER Tizenöt produkció jutott be a szarvasi és a fővárosi területi válogatókból a Föl­szállott a páva című népze­nei és néptánc tehetségku­tató 5. évadának elődöntő­jébe. Köztük az egri Fekete Borbála énekes is. Ha követ­ni szeretné a megyeszékhe­lyi lány műsorbeli pályafutá­sát, az élőben sugárzott elő­döntőket november 17-től láthatja, a középdöntőket de­cember 15-én és 22-én, a döntőt december 29-én ren­dezik, ahol a 4 kategória­győztes mellett a közönség is kiválasztja 2017 legjobb produkcióját. V. M. A mátraaljai városnak az egyik legkarakteresebb temploma volt a XVIII. szá­zad elején épült Kálvária templom - így fogalmazott Juhász Ferenc plébános-ka­nonok. A Gyöngyös-Felsővá­rosi Szent Bertalan főplébá­nia vezetőjének szavai sze­rint az egyházközség már hosszú évtizedek óta küzd a templom fenntartásával. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu GYÖNGYÖS A város szélén, egy­kor a településen kívül álló dombon épült sokak által is­mert Kálvária templom kálvá­riája nem új keletű. Évtizedek óta áll elhagyatottan, sokszor a hajléktalanok átmeneti szál­lásaként egyre romosabb és piszkosabb állapotban. Kőke­rítés védi az épületegyüttest, szemből pedig egy hatalmas fekete zárt kapu állja útját annak, aki be szeretne men­ni. Szomorú látványt nyújt az egykor patinás épületcsoport és búcsújáróhely. Jezsuiták építhették a XVIII. század elején- Valamikor jezsuiták mű­ködtek erre, mert tudniillik, ahol a jezsuiták megteleped­tek ott mindjárt megépítették Jézus kálváriáját a település szélén, vagy valamilyen ma­gaslaton a lakóházaktól távo­labb - magyarázza Juhász Fe­renc. A plébános-kanonok sze­rint rossz helyre építkeztek.- Egy olyan dagadó anyag­földre építették a templomot, amely eső idején megduzzad, szárazság idején pedig ösz- szement és ez a fajta pulzálás megviselte az épületet. A XIX. században a városi tanács úgy döntött, lebontják, mert már annyira megrepedezett és életveszélyessé vált. Akkor úgy határoztak, építenek egy stabilabbat, erősebbet és biz­tonságosabbat. Aztán ismét el­telt százötven év és az épület­tel újra ugyanaz történt. Hasz­nálhatatlanná vált - meséli a történetét. Harminc éve teljesen leromlott az állapota A plébános hozzáteszi, hogy mintegy harminc éve ezt még tetőzte az is, hogy folyamato­sak voltak a betörések és egy­szer még fel is akarták gyújta­ni. Akkoriban még miséztek a templomban, de már nem volt állandó plébánosa. Folyama­tosan romlott az állapota, egy villámcsapás is érte a tornyot. Tíz éve a Nemzeti Kulturális Alapnál nyert pályázaton a város ötmillió forintot, abból helyreállították a kaputorony leomlott romjait. Azóta a kerí­tés is bedőlt, de amit lehetett, korábban már megmentettek.- Az egyik különlegessége volt a templomnak a Zsolnay- majolikából készült 14 stá­ciókép, amelyeket az 1990-es évek közepén megrongál­tak, ezért az elődöm, dr. Nagy Lajos apát a felsővárosi plébá­niára vitette, azóta is ott van a Kincstárban, a mai napig megtekinthető. A feladat túlnő az egyház- község kapacitásán- Mindenképpen valami­lyen közösségi, kulturális hasznosításban kellene gon­dolkodni, mert a városban nyolc templom működik és azokat sem töltik meg a hívek. Tehát új funkcióval kellene el­látni, amely a műemlék épület méltóságát nem sérti - közli Juhász atya. Megtudjuk, fel­merült a kulturális játszótér, koncertterem, történelmi sza­badidőközpont, vagy galéria, kiállítóterem gondolata is.- Van egyfajta reménysugár most - teszi hozzá - mert az egyházmegyék időnként kap­nak támogatást, pont azért, mert ezeket az épületeket fenn kell tartani és ezt a hívek már nem bírják. A kormány támogatásával talán megújul­hatna az épület, mert a felújí­tandó épületek listájára felvet­te az érsekség ezt a templomot is, talán ezzel a támogatással a jövőben megoldódhatna a templom kálváriája. Lakópark épült a kegyhely mellé Czibolya Györgyné tíz éve él a templom szomszédságában. Azt mondja elkeserítő látni, hogy évről évre egyre romosabb az épület. Hozzáteszi: tavaly té­len a hátsó fal is kidőlt, akkor szólt is az önkormányzatnak és Juhász atyának, érdeklődött is az épület további sorsáról, de nem tudtak semmi megnyugta­tót mondani. Van a kertben egy sír, amely egy valamikori papé volt - meséli az asszony. Guba Pál, piarista lelkész sírja a Kál­vária templom mellett nyugszik. Ő.1921-ben felvállalta a temp­lom gondnokságát, 1923-ban hivatalosan is megbízták ezzel a feladattal. Számos javítást, szé­pítést kezdeményezett, a ker­tet rendbe hozatta, fákat ülte­tett. A Kálvária épületegyüt­tesét az 1935-1938 közötti években kívül-belül tatarozták. 1938-ban Guba Pál a Kálvária keresztútjának 14 stációképét Zsolnay-majolikából készültek­re cseréltette át. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Dr. Stefán Zoltán, a Dobó István Vármúzeum fejlesztéséért és működéséért felelős önkormány­zati biztos- Miért volt szükség erre az új feladatkörre?- A közgyűlés kilenc pont­ban foglalta össze a felada­taimat, de három fő célról beszélhetünk, amit nekem elő kell segítenem. Az első, hogy a vármúzeum mielőbb megkapja az országos minő­sítést, ezáltal országos gyűj­tőkörrel rendelkezhessen. A második, hogy a fejleszté­si projektek időben, problé­ma nélkül befejeződjenek, a végső cél pedig, hogy az in­tézmény egy európai szintű, élő közösségi térré váljon.- Mi lesz a feladata?- Jogi végzettséggel rendelke­zem, azaz nincs megfelelő ké­pesítésem, hogy a várban fo­lyó szakmai munkába bele­szóljak, és nem is szeretnék. Remek szakemberek dolgoz­nak az intézményben, akik odaadással végzik a mun­kájukat, nem tisztem ebbe beleszólni, véleményezési, tanácsadói, kommunikációs feladataim lesznek.- Ez mit jelent a gyakor­latban?- Negyedévente be fogok számolni a közgyűlés, ezen keresztül pedig a nagykö­zönség számára a várban zajló fejlesztések menetéről, és egyéb, jelentősebb tör­ténésekről. Véleményezési jogköröm is lesz a vármúze­umban zajló napi munkával kapcsolatban, tanácsadói, segítő feladatot látok majd el. Fontos leszögezni, hogy ez nem egy klasszikus fe­gyelmi jogkör, a cél a fenn­tartó és a vármúzeum kö­zötti együttműködés segíté­se, erősítése. Süli K. Az év alapítványi iskolája lett az Egri IQ-PONT Középiskola Az országos lista élére kerültek Kortársaikon segítenek az ifjak EGER Az Év Iskolája címet nyerte el az Egri IQ-PONT Kö­zépiskola, miután az alapítvá­nyi intézmények szakközépis­kolai kategóriájában az orszá­gos ranglista élén végzett. Néhány esztendeje a Nők Lapja című hetilap évente je­lentet meg kiadványt, amely­ben az adott év oktatási ered­ményeiről készít összeállí­tást. Gimnáziumokat, szak­gimnáziumokat, szakközépis­kolákat vizsgálnak, figyelve a tanulók teljesítményét, fejlődé­sét, vagyis a hozzáadott értéket és a kompetenciamérések ered­ményeit. A szakemberek bírá­lata nyomán került az alapítvá­nyi szakközépiskolák között - egyedüli Heves megyei okta­tási intézményként - az Egri IQ-PONT dobogóra, mégpedig annak a legelőkelőbb fokára. Ez a kiemelkedő jelentőségű siker méltó zárása egyúttal annak az ünnepségsorozat­nak, amelyet a tanintézmény fennállásának huszadik év­fordulója alkalmából ren­deztek az idén. Az eredmé­nyes szereplés méltó vissza­igazolása a szakközépiskolá­ban folyó rendszeresen ma­gas színvonalon végzett okta­tó-nevelő munkának, komoly elismerése a pedagógusok te­vékenységének. Sz. Z. Méltán nagy az öröm az év iskolájában Fotó: beküldött EGER Ifjúságvédelmi oktatást tartanak a napokban a megye- székhelyen, közel százhar­minc hazai vöröskeresztes fia­tal számára. Az október 27. és november 1. között zajló ese­ményen különböző ifjúságot érintő témákkal kapcsolatban tájékozódnak a résztvevők.- A rendezvényünkön hat té­makörben képezzük az önkén­teseinket, drogprevenció, első­segélynyújtás, szexedukáció, véradásszervezés, csoport­vezetés, valamint alapkép­zés terén - részletezte Karsa Patrik, a Magyar Ifjúsági Vö­röskereszt önkéntese, a Vér­adásszervezési szakmai cso­port vezetője. - A résztvevő­ink tizennégy és huszonhat év közöttiek, mindenki maga választhatta ki, melyik téma iránt érdeklődik, és foglalkoz­na vele szívesen. Elsősorban élménypedagógiai módsze­rekkel igyekszünk bővíteni a tudásukat, de több neves elő­adót is meghívtunk, valamint játékos, gyakorlati feladatokat is tettünk a programba. Kiemelte, a felkészítés végén a fiatalok már kellő tudással fognak rendelkezni ahhoz, hogy önállóan előadásokat tarthassanak, programokat szervezzenek kortársaik számára. Süli K. i f

Next

/
Thumbnails
Contents