Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-27 / 251. szám

2017. OKTÓBER 27., PÉNTEK fi MŰEMLÉKTÁR, HIRDETÉS Árpád-kori emlék, kazettás mennyezet díszíti a műemléket A török hadúr legendája Egészen az Árpád-korig nyúlik vissza a noszvaji református templom törté­nete, amely az évszázadok során számos viszontagsá­got túlélt már. A műemlék épület történetéről Anda Tiborral, a község reformá­tus lelkipásztorával beszél­gettünk. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu NOSZVAJ A település egyik ékessége a református temp­lom, amely több száz éves múltra tekint vissza. Az épü­let helyén már az Árpád-kor­ban is templom állt, egy, a je­lenleginél jóval kisebb, to­rony nélküli építmény, amit aztán az idők folyamán folya­matosan bővítettek. A 14. szá­zadban egy gótikus szentélyt alakítottak ki, és egy tornyot is emeltek a templom nyuga­ti végén, a 15. században pe­dig ismét bővítették. Ezt kö­vetően már csak felújítás, va­lamint díszítés valósult meg, egészen 1928-ig, amikor is le­bontották az objektumot, és megépült a jelenlegi temp­lom - mesél az előzmények­ről Anda Tibor. A lelkipász­tor hozzátette, az Árpád-kori templomból egy részt azon­ban megtartottak, a templom oldalbejáratánál egy gótikus nyílás idézi fel az egykori templom szépségét. A templom egyediségét a korábbi fakazetták másolatai adják Fotó: Berán Dániel A hadúr védelmébe vette Noszvajt A Noszvaji Református Gyüle­kezet hivatalosan 1558-ban alakult, Figedy János birtokos hozta a településre az első pro­testáns prédikátort. A legenda szerint a település törököktől való megmenekülése annak köszönhető, hogy egy török hadúr, amikor a térségben járt, megismerkedett a reformá­tus vallással, megtért, es vé­delmébe vette Noszvajt, Bükk- zsércet, valamint Cserépfalut, ahol szintén nagyon erős volt a református gyülekezet. Egé­szen a huszadik századig a re­formátus vallás volt mérvadó a településen, majd folyamato­san teret hódítottak más fele­kezetek is.- Az 1928-as újjáépítésre azért volt elsősorban szük­ség, mert a korábbi épület ál­lapota már annyira leromlott, hogy a felújítások sem segí­tettek, ezért a teljes lerom­bolás majd újjáépítés mel­lett döntöttek, így egy na­gyobb, impozánsabb temp­lommal gazdagodott a telepü­lés, amely több mint három­száz személy befogadására képes. Az épület hangulata azonban nem változott, igye­keztek megtartani a letisz­tult, hagyományos vonalat - fejtette ki Anda Tibor. Rámu­tatott, a templom egyik fő ne­vezetessége az 1600-as évek­ben készült kazettás mennye­zet, amelyet az idők folyamán többször is felújítottak, jelen­leg pedig az egri Dobó István Vármúzeumban tekinthe­tő meg, a templomban a leg­szebb darabok másolatai lát­hatók. Az épület helyén már az Árpád-kor­ban is templom magasodott.- A mennyezet összesen negyven kazettából állt, és virágmotívumok, valamint bibliai és egyháztörténeti szimbólumok láthatók raj­tuk. A kazettákat az 1928-as lebontás után először a mis­kolci Herman Ottó múze­umba szállították, majd az egri Dobó István Vármú­zeumba kerültek restaurá­lásra, és azóta is ott látha­tók. Az új templomba csak 2001-ben került néhány má­solat, Gelsei Sándor művész munkájának köszönhetően - részletezte a lelkipásztor. Hozzátette, a templomot be­jelentkezést követően bárki megtekintheti. HIRDETÉS FAGYÁLLÓ KONCENTRÁTUMOT IDÉN IS AZ EGRI AGROKER-ALKATRÉSZ KFT.-TŐL! * Többféle kiszerelésben, viszonteladóknak, nagyfelhasználóknak árengedmény, házhoz szállítási Agroker-Alkatrész Kft, 3300 Eger, Kistályai út 6. (Autóklubnál) Tel.: (36)517-753, (36)411-753 HIRDETÉS I ft'fijr; ■ H \yi (?<#&£<&/* .... w w w.|nhMsziiizerviz.hu •ZEMÍLY- Am TEHERGÉPJÁRMŰVEK javItAsa Egenizalók, Szóló út XX. Telefon: 06-36-474-XXZ - 06-30-449-7*70 j tlRDETÉS Gumiszervíz • Személy • Teher • Motor Gyor«Bzervíz • Futóműállítás • Klímaszerviz Kézi Autómosó • Autókozmetika • Polírozés Minősített Szakszerviz CnmíSSrxe www.HEOL.hu HIRDETÉS 6 ajándék magazinnal többet, változatlan áron! Előfizetése megrendeléséhez vagy további információért hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40-510-510-es telefonszámon, vagy egyeztessen kézbesítőjével. SOKKAL TÖBBET ADUNK! Az épületet szobrai teszik egye­dülállóvá Fotó: Huszár Márk A hazai műemlékek védelmének úttörője volt EGER Közel kétszáz éve, 1823 októberében született Ipolyi Arnold, születési nevén Stummer Arnold, besztercebá­nyai majd nagyváradi püspök, akihez egy igen neves épület kötődik Egerben. Az egyházfő egy ideig a mai Tárkányi Béla, valamint a Klapka György utca találkozásánál lévő Orlandini- házban lakott bérlőként, mivel néhány évig a városban mű­ködött kanonokként. Az épü­let falán egy 1969-ben elhelye­zett emléktábla hirdeti, hogy 1868-ban itt tartották az Orvo­sok és Természetvizsgálók Ré­gészeti Szakosztályának gyű­lését, amelyen Ipolyi Arnold is közreműködött, ő elnökölt, mi­vel kiváló művészettörténész és régész is volt, mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint hogy az MTA igazgató tagja, a Kis­faludy Társaság tagja, egy ide­ig pedig a Magyar Történelmi Társulat elnöke is volt. Mun­kássága során sokat tett a régi magyar hitvilág adatai­nak rendszerezése érdekében, a hazai művészettörténeti ku­tatás és örökségvédelem meg­alapozása érdekében, és tekin­télyes műgyűjteményt is fel­halmozott. Az egri gyűlés mér­földkő volt a hazai műemlékvédelem történetében. Az Egerben tartott gyűlés kiemelkedő volt a hazai mű­emlékvédelem megszervezése szempontjából, mivel Römer Flóris - aki szintén neves ré­gész és művészettörténész volt, sokan a magyar régészet atyjának tartották - itt kezde­ményezte a hazai műemlékvé­delem hatósági elindítását. Az épület telkét 1753-ban Barkóczky Ferenc püspök adta udvarmesterének, Cristoforo Orlandininek, aki a ház nyu­gatra néző, fülkékben álló szobrokkal díszített szárnyát építtette. Nem sokkal később, 1761-ben a ház Gerstocker Antal tulajdonába kerül, aki unokahúgára hagyta. A ház ezt követően többször is gaz­dát cserélt, még Braun Károly polgármester is ebben élt az 1920-as években. A neves épület az idők során folyama­tosan bővült, a középső ré­sze az 1760-as években, a ke­leti szárnya pedig az 1770-es években készült el. Az épület nevezetes a díszítő szobrairól, amelyek Szent Flóriánt, Mária Magdolnát, Nepomuki Szent Jánost és Evangelista Szent Jánost ábrázolják. A műveket Singer Mihály egri szobrász­mester készítette. Süli K. / r

Next

/
Thumbnails
Contents