Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-27 / 251. szám

2017. OKTÓBER 27., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 0 Drágább a selyemvirág, ám az élőt jobban szeretjük Krizantém, mécses, koszorú halmokban Mindenszentekkor sokféle koszorú is kapható. Megyénk piacain óriási a választék Fotó: Berán Dániel A kantin illata Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu É rdekes helyen próbált belőlem embert gyúrni a Jóisten: gyárak árnyékában megbúvó hosszú faluban, ahol a munkások is a földet túrták. Nem volt ez tudathasadá­sos állapot; mifelénk nem a vas és az acél Jelentette az ipart, hanem a cukorrépa. Konszolidált világ volt az már a hatva­nas években, még ha a hardcore bolsevizmus bojtos farokvé­ge időnként meglegyintette is az arcunkat. Ám ez egyre ritkábban történt meg, legfeljebb onnan vet­tük észre, hogy a sokat látott öregek elkezdték talicskával hordani a boltból a lisztet. Nekünk már más szelek fújtak, a boldog gyerekkor lenge hullámai. E szelek falunk minden szegletéből más és más illa­Mindig tudtuk, me­lyik végen történ­nek nagy dolgok. tot hoztak, és mi mindig tud­tuk, éppen melyik végen tör­ténnek nagy dolgok. Az északi szél fehér port hozott, a déli áramlat fekete pernyét. A bomlasztómeder­ből - keletről - erjedés érkezett, a déli istállókból trágyaszag áradt. Csukott szemmel kitaláltuk volna, mikor haladunk a hentes előtt, mikor a népboltnál, mikor a terménykiadónál vagy a suszter üzleténél. Számomra a legvarázslatosabb a gyári kantin miliője volt. Bádogpult, kassza, szögre felfűzött blokkok. Talponálló asz­talai mellett a fájrontnak örvendő munkásokkal, merítő­edénnyel mért fröccsel, nagy szódás ballonnal. Az illatát meg se próbálom leírni, lehetetlen. Talán akkor járok hoz­zá a legközelebb, ha azt mondom: Selyp-illata volt. Imádtam. Azóta is hiába keresem. Városmarketing: kérdéses stratégia A közelgő halottak napja al­kalmából már az elmúlt hét­végén is sokan kilátogat­tak szeretteik sírjaihoz, ám az igazi nagy roham az el­következő napokban várha­tó. A legtöbben ekkor vásá­rolják meg az ünnep fő kel­lékeit, a virágokat, koszorú­kat, mécseseket. H.É..B.K. heol@heol.hu HEVES MEGYE Az elmúlt he­tekben a nagyobb bevásárló- központok polcai már megtel­tek az ilyenkor keresett ter­mékekkel, ám a friss, vágott krizantém javarészét az utol­só napokban kezdik árusíta­ni megyénk piacain. Az ez­zel foglalkozó őstermelők hó­napok óta nevelik a virágo­kat fóliasátraikban, s a sze­déshez csak nemrég kezdtek hozzá. Az általunk megkérde­zett megyénkbeli gazdálkodó azt mondja, az elmúlt években nem sokat emelkedett a virá­gok ára, pedig a költségek fo­lyamatosan nőnek. Szűkebb hazánk piacain a választék idén is óriási. A vi­rágok és mécsesek árai nőt­tek a tavalyihoz képest, minő­ségtől és nagyságtól függően 250-től 350 forintig kínálják a szálas krizantémot. A csere­pesért fizetendő összeg a cse­rép nagyságától függ, piacokon 400-800, boltokban 300-400 forinttól indul az áruk, ám a legszebbekért akár 2000-2500 forintot is elkérhetnek. Kere­settek a művirágok is, a kü­lönböző koszorúk, ám á vevők többsége, akárcsak a vágottak esetében, itt is az élő virágból készülteket részesíti előnyben. A legkisebb koszorúk a piaco­kon már 5-600 forintért kap­hatók, az üzletekben is hasonló az áruk. A legolcsóbb gyertyá­kért 80-100, a teamécsesekért 20-40, a díszes, mintás, nagy méretű lámpásokért 1500 fo­rintot is elkérhetnek. A családok öt-hatezer forin­tot szánnak vágott és csere­pes krizantémra, mécsesek­re, gyertyákra. A legközeleb­bi hozzátartozók sírjait a leg­többen halottak napján kere­sik fel, s ide a legszebb, nagy­fejű vágott krizantémot viszik. Az árusok azt mondják, évről évre csökken a forgalmuk az október végi napokon. Az em­berek kevesebb pénzt költe­nek virágra, koszorúra. Aki­nek kertje van, az otthon, ma­ga nevelgeti a sírokra szánt vi­rágokat, s a koszorúkat is egy­re többen otthon állítják össze. Szálanként a több virágú kri­zantémok akár az ezernyolc­száz forintot is elérhetik. A leg­drágább a kétezer forintért kí­nált, öt virágzatú góliát fejű kri­zantém. A legtöbben a közép árfekvésűeket választják, de jól fogynak a csokrok is. Aki közeli hozzátartozójához viszi a selyemvirágot, az a drágáb­bikat választja koszorúban is, amelyekből szintén bőséges a választék. A legolcsóbb a kis tobozos koszorú, amit ezer fo­A selyemvirágokból készült kompozíciókat már hetekkel korábban is be lehetett szerez­ni. Sokan viszik ezeket is, ám még mindig többen választják az élő virágot.- A selyemvirág ellenérté­ke ugyan emelkedett, mert idén januártól 27 százalékos áfa terheli ezt is. De nekünk, kiskereskedőknek ezt le kell nyelnünk, mert nem emelhe­tünk árat, hiszen nagy a kon­kurencia - meséli a gyöngyö­si piacon Molnár Imréné. A vi­rint körül árulnak. Ezeket in­kább urnás helyekre viszik. Na­gyon divatosak lettek az aszta­li dísz jellegűek is. Az igazi vásárlói dömping az elkövetkező napokban várha­tó - tudtuk meg Veres Sándor- né gyöngyösi virágkötőtől. Azt is elárulta továbbá egy heve­si őstermelő, nála a törzsvásár­lók már hetekkel korábban fel­íratták, hogy biztosan megle­gyen a temetőbe szánt csok­ruk, viráguk. rágkötő régi vásáros családból származik, azt mondja, már a nagymamája is a piacon volt kofa. Most azonban nem vala­mi fényes a helyzet.- Képzelheti, hogy a ko­szorúkat ebben az időszak­ban mindenfelé árulják már, még a százforintos boltokban is, meg azok a zöldségesek is, akik amúgy nefci is ezzel foglalkoznak. Olyanok áru­sítják ezeket, akiknek a vilá­gon semmi közük nincs hoz­zá. Ezt nem tartom valami sze­rencsésnek - közli felháboro­dottan Molnár Imréné. Megtudjuk, több szempont szerint válogatnak a vevők. Vannak, akik a minőséget, a tartósságot nézik, sokan a hely szűke miatt viszik a ki­sebbeket, de akad olyan is, aki azért viszi ezeket a művirágo­kat, mert nincs ideje gyakran kijárni a temetőbe.- Százötven forintért áru­lom a kisebb egy szálú krizan­témokat, háromszázért a góli­át fejűeket, kétszázötvenért a pókhálós virágzatúakat, ame­lyeknek visszaforog a szirma - magyarázza a virágkötő. GYÖNGYÖS A városmarketing stratégiájának javaslatát tár­gyalták meg a képviselő-tes­tület tagjai csütörtök délelőt­ti ülésükön. Ennek a megvaló­sítását a grémium korábban a Várostérség Fejlesztő Kft.-nek adta ki, a cég egy szakember­csapatot bízott meg a terv el­készítésével. Lőrincz Katalin, a straté­gia egyik kidolgozója teg­nap ismertette a tervezetet. Végh Attila (MSZP) és Bús Árpád Zsolt (Jobbik) is fel­tette a kérdést: miért az ülés előtt egy héttel kapták meg az anyagot? Lőrincz Katalin elmondta, júniusban már át­adták a stratégiát a Várostér­ség Fejlesztő Kft.-nek. Eperje­si László, a társaság ügyveze­tője közölte, amíg nem érezték késznek, nem szerették volna társadalmasítani. Tóth Sza­bolcs (MSZP) a költségbecslé­sek összegét is firtatta. Dom- jánné dr. Nyizsalovszki Rita (Fidesz) szakmai szempontból elégedett volt az anyaggal.- Ha turizmust akarunk, akkor arra költünk, ha járdá­kat felújítani, akkor pedig ar­ra - fogalmazott. Besze Andrea (Jobbik) ki­fejtette, hogy a lakosság szá­mára a legfontosabb a közvet­len környezetének rendbetéte­le, így a stratégia megvalósí­tása nem mehet ennek terhé­re. A városi képviselők egyet­A legoptimálisabb lenne, ha támoga­tással valósulna meg a terv. értettek abban is, hogy pályá­zatokból, vagy kormányzati támogatással valósítható meg a terv, ám annak módosítása, kiegészítése és további javas­lat is szükséges. Hiesz György polgármester kérte, csak a módosított anyagot hozzák a nyilvánosság elé. December­ben az átdolgozott tervet újra­tárgyalják. H. É. Két ezres egy szál különlegességért A Didergő királyt mutatták be a Gárdonyi Géza Színházban A melegség a szívben lakik Legyen élményszerű a hazai oktatás! EGER Móra Ferenc klasszikus­nak számító meséjét, a Dider­gő király című alkotást mutat­ták be csütörtökön a Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán a Babszem Jankó Gyermek­színház és a kőszínház kö­zös produkciójaként. A gyer­mekeknek szánt színdarabot ezúttal is Szőke Andrea írta színpadra, s az ő szövegei vi­szik még közelebb a művet a célközönséghez.- A bűbájos történet való­jában ízig-vérig mese, még­is megkapóan emberi - fogal­mazott lapunknak Baráth Zol­tán rendező a bemutatóról. - Az igazán fontos dolgokat ku­tatja, s eközben rálel az őszin­teség, a bizalom, a megbánás és az újrakezdés varázslatos világára. S ettől melegség tá­mad mindenki szívében. Mert a melegséget nem kívül kell keresni, hanem legbelül. Bent, a szívben. A produkció főbb szerepei­ben Sata Árpádot, Szél Anikót, Nagy Andrást, Káli Gergelyt, Nagy Adriennt, Tunyogi Pétert, Dér Gabit, Balogh Andrást, Kardos Kristófot, Tóth Leven­tét, Bányai Mírát és Kovács Ol­gát láthatja a közönség. Az elő­adás díszleteit Dósa Csilla, a jel­mezeket pedig Kovács Tímea tervezte. G. R. Sata Árpád és Tunyogi Péter, azaz Bánjamár király és Sutyimutty főtanácsnok egy jelenetben Fotó: Gál Gábor EGER - Ma az egyik legna­gyobb elvárás az élménysze­rű oktatás - fogalmazott Hor- nyákné Csörgő Ágnes, a Dobó István Gimnázium igazgató- helyettese a csütörtöki, Isko­lán kívüli programok az ok­tatás szolgálatában című ren­dezvényük megnyitóján. A programon részt vett dr. Ve­res Gábor, a Múzeumi Oktatá­si és Módszertani Központ ko­ordinátora is. Elmondta: egy­re többen vonják be a múzeu­mok kínálatait az oktatásba, ám még van mit tenni az ügy érdekében, hiszen még mindig vannak, akik nem tudják, ho­gyan lehet a kettőt összekötni.- Megújulóban van a muze- ológia és a múzeumpedagógia, új módszereket dolgozunk ki - tudatta dr. Veres Gábor. A tegnap délutáni esemé­nyen a Dobó István Vármú­zeum képviseletében Szala- iné Király Júlia osztályveze­tő és Kiss János, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum igaz­gatója is részt vett, s ismerte­tőjében megosztotta az okta­tókkal, diákokkal a tapaszta­latait. Aranyi Fruzsina a deb­receni Déri Múzeum kínálatát mutatta be, így a Rejtő-kiállí­tást, amely november 8-9-én az Eszterházy Károly Egyete­men lesz látható. J. H.

Next

/
Thumbnails
Contents