Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-03 / 231. szám

12 NYUGDÍJBAN 2017. OKTOBER 3., KEDD Dr. Magyar Elemért az élet érdekli, írónak készült A védőügyvéd tollal folytatja a „harcát” A jogi pályára dr. Magyar Elemér úgy tekintett, mint egyfajta anyaggyűjtésre Fotó: Berán Dániel HÍREK Készülődnek a színjátszók EGER Csütörtökig lehet jelentkezni az október 13-14-én rendezendő orszá­gos nyugdíjas színjátszó talál­kozóra. Eddig tíz csoport jelez­te részvételét az ország min­den szegletéből. Jönnek Sza­bolcsból, Csongrádból, Vas, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből. Érkezik fellépő Ti- bolddarócról éppúgy, mint Miskolcról. Az először 2002- ben megtartott minősítő ver­seny zsűrijét ezúttal Tatár Gabriella színművész vezeti. Munkájában Sós Diána szí­nész, valamint Szőke Andrea dramaturg segíti. A kétnapos eseménynek a Bartakovics Béla Közösségi Ház ad ott­hont. S. S. Várakkal ismerkedtek Több egri nyugdíjas is dunántúli várakat, kasté­lyokat, templomokat kere­sett fel egyéni szervezésben, de az Ezüstidő Szabadidős egyesület koordinálásában a kulturális örökség napján. Veszprémben megtekinthet­ték a Gizella és Szent György kápolnákat, továbbá a pia­rista templomban rendezett Szent László-emlékév kiál­lítását. Keszthelyen mind­emellett a Festetics-kastélyt járták be. Páran eljutottak Sümegre és Sárvárra is. S. S. Készülnek a Ki mit tud?-ra VERPEL Bár még egy hó­nap hátra van, javában ké­szülnek a nyugdíjasok Ki mit tud?-jára, amelyet hagyomá­nyosan a városka művelődé­si házában rendeznek meg. A program lebonyolítójától, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségétől megtudtuk: a rendezvénynek, mint koráb­ban is, Farkas Sándor polgár- mester a fővédnöke. A szer­vezésben a művelődési ház vezetője, Prokai Laura van a rendezők segítségére. S. S. EGER Öt éve éli a nyugdíja­sok életét dr. Magyar Elemér. A nyilvánosság előtt eddig a jog embereként je­lent meg, amikor ügyész­ként dolgozott, vagy ügy­védként. Rövid időre a poli­tika is „megfertőzte”, de va­lódi énjeként ő az írói mun­kásságát jelöli meg. Most már ideje is jut az írásra. Sike Sándor sikesandor@gmail.com- Ügyvéd úr, kezdjük az írói munkásságával. Pusoma Dénes történetéből dráma és film készült. A fiaival elsőként készített Magyarországon 3D-s mozifilmet. A Cigány terroris­ták című drámájára most szer­zett forgatási jogot Hajdú Esz­ter, az ítélet Magyarországon sorozat készítője. Honnan az indíttatás?- írónak készültem mindig, fogalmam sincs, hogy miért a jogi pályát választottam. Nem nevezném magam írónak, de egész életemben készültem az­zá lenni. Az élet érdekelt, és az, miként lehetne azt megírni. Gimnazista koromban - tévé akkor még nem volt - egy or­szágos humorpályázat nyerte­se lettem. Amikor elvégeztem az egyetemet, itt volt hely Eger­ben az ügyészségen. Az első fe­leségem egri volt, így jutottam ide épp ötven éve. Evekig csak a fióknak írogattam. Szerettem azok társaságát keres­ni, akik valóban „írástudók”.- Jól tudjuk, hogy szegről-vég- ről kollégák is vagyunk?- Szerettem azoknak a tár­saságát keresni - például új­ságírókkal mindig jóban vol­tam -, akik „írástudók”. Ma­gam is írtam a Beszélőbe, a rendszerváltozás után a mis­kolci kiadású Heti Hírnökbe és az Északi Extrába. Volt egy írásom, amit Gyurkó Géza, a Népújság legendás főszerkesz- tője le is közölt volna, ha aka­rom. Már az is a cigányságról szólt, mert én arról írtam.- Negyven évet töltött el vádlói, majd védői szerepkör­ben. Ez mellékvágány lenne?- Azt azért nem mon­dom. A jogi pályán lévő ér­dekes ügyeket úgy tekintet­tem, hogy ez nem más, mint anyaggyűjtés. Az írás nem más, mint „lopás”: az em­ber figyeli az életet és ellop­ja a történeteket. Ilyen volt a Pusoma-ügy, amikor azt érez­tem, valami különleges törté­net, amiben benne van min­den, ami egyedi is, meg álta­lános is. Attól fura ez az eset, hogy megtörtént.- A történetből előbb dráma született Fekete fehér címmel, ami eredetileg A cigány Krisztus címet kapta. Mi lett a sorsa?- Az akkori Index - Facebook és hasonlók még nem voltak- rakta ki, megnézték vagy hatvanezren. Akkor éreztem, hogy ebből lesz még valami. A Ragályi Elemér rendezte film­nek végül Nincs kegyelem lett a címe. A film úgy jött össze, hogy a rendező keresett meg, szeretne ebből filmet csinálni. Suha néven a drámát még nap­jainkban is előadták többször a fővárosi MU Színházban. Az írás lopás: az ember figyeli az életet és ellopja a történeteket.- Az írásra nyugdíjasként több ideje jut. Vannak új művek a láthatáron?- Az Egy talicska pogácsa cí­mű darabomat be is mutatták Zircen, Zsámbékon fogják jövő­re. Ez abszurd krimi-vígjáték, miközben a darab félreérthetet­lenül a mai magyar valóságról szól az egyik színikritika sze­rint. De előre nézve: jó lenne pél­dául a közmunka ellentmondá­saival is foglalkozni. Úgy, mint Moldova tette a masinisztákkal.- Ügyvédként az Ön nevéhez a kezdetektől a cigányok védel­me társult. Érte ezért vád?- Igen, hogyne. Azt is fel­hozták például: miért nem vé­dem én a szegény magyaro­kat, akiket a cigányok agyon­vernek. De a szegény magya­rokat nem általában hatszáz­ezer cigány veri agyon, hanem egy konkrét személy. Az pe­dig már egy másik eset, ami­kor hatszázezer cigányt vet­nek meg azért, mert köztük vannak kisebb és komolyabb bűnözők.- Ön az SZDSZ küldöttjeként részt vett a rendszerváltozást előkészítő kerékasztal-tárgya­lásokon. Maradt emlék erről?- Büszkén vállalom. Az erő­szak kiküszöböléséről tár­gyaló albizottság tagja vol­tam. Jancsó Miklóssal, Kő­szeg Ferenccel, Dragon Pállal, Rockenbauer Zoltánnal, Bozó- ki Andrással, a későbbi alkot­mánybíró Holló Andrással vol­tam együtt. Érdekes volt, ki­csit belelesni ebbe az egész fo­lyamatba. Bejárták Szabolcs református emlékhelyeit EGER A 450 éves Magyaror­szági Református Egyház Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei református emlékhelyeit jár­ták be nemrég az Ezüstidő Szabadidős Egyesület nyug­díjasai. Az Egri Végvár Polgá­ri Körök Egyesülete szervezé­sében tartott kiránduláson a résztvevők előbb megtekintet­ték a penyigei Lekváriumot, majd megemlékeztek kétszáz éve született Tompa Mihályról, a református lelkész költőről - tudtuk meg Fűrész Jánostól. Az egri Ezüstidő Szabad­idős Egyesület elnöke elmond­ta: tisztelegtek a 65 esztendeje elhunyt Móricz Zsigmond em­léktáblájánál Túristvándiban, majd a ma ismét működő ví- zimalortlnál időztek. Szatmár- csekén megnézték a reformá­tus templomot, s a hajdani Kölcsey-kúria helyén épült emlékszobák kiállításait.- A falu csónakos református temetőjében fejet hajtottunk a Himnusz költőjének fe­hér-márvány síremléke előtt. Esze Tamás falujában, Tarpán a Rákóczi szabadságharcra emlékező műalkotásokat néz­tük meg - idézte fel a csoport útját az egyesületi elnök, aki elmondta, jártak a csarodai templomban is, ahol megnéz­ték a „mosolygós szenteket”. Ezzel persze, még nem ért vé­get az élmények sora: a tákosi - mezítlábas Notre Dame-nak is nevezett - templom patics falú festett famennyezetének megtekintése következett a sorban. Itt tudták meg: a ko­rábbi kirándulásukon útba ej­tett Csetfalva és a most meg­nézett tákosi templom meny- nyezeti kazettáit egyazon sze­mély, Asztalos Lánder Ferenc készítette. S. S. A penyigei Lekvárium Fotó: M. W. Nemes versenyben harmadszor is győzve, végleg elnyerték a vándorserleget a gyöngynagyik Demjénben sportoltak a megyei nyugdíjasok HEVES MEGYE A hónap elején rendezte hagyományos sport­napját a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége. A résztve­vők, mint a korábbi sportna­pok alkalmával mindig, ezen a szeptemberi napon is nagy izgalommal hallgatták a rá­dió hajnali időjárás-jelenté­sét. Az idén szeptember 4-én szerencséjük volt, mert míg tavaly egész nap zuhogott az eső, most nagyszerű időjárást fogtak ki a résztvevők. Bujdosó Sándorné, a szö­vetség elnöke elmondta: ez már a tizenötödik nyugdíjas­sportnap volt a szervezésük­ben. Demjénben, a közösségi ház udvarán Fodor Géza, a fa­lu polgármestere köszöntötte a háromszázhúsz résztvevőt. A szépkorúaknak arra is ju­tott idejük, hogy megcsodálják a művelődési házban berende­zett hímzőkiállítást, a negy­venöt éves jubileumát ünnep­lő helyi kézimunkaszakkör tagjainak a munkáját. A közösségi házból elindul­va tízezer lépés következett a Tóth Péter tulajdonában lévő barlangfürdőig, ahol megkez­dődtek a programok Marmoly György, Farkas Attila alelnö- kök és az elnökség tagjainak irányításával. Nagy volt a tét, mert annak a nyugdíjasklub­Déltől a nap is ragyogott a nyugdíjasokra Fotó: beküldött nak a serleg végleg a tulajdo­nába kerülne, amely harmad­szor is elnyeri a kupát. A sportnapon száznál is többen jógáztak, a Kossuth Zsuzsa Szakiskola igazgató- helyettese vezetésével a diá­kok bábun tanították az újjá­élesztés tudományát a nyugdí­jasoknak. Hangos volt az úszó­medence környéke is, ahol minden úszásnemben indul­tak versenyzők. Aki nem tu­dott úszni, annak a szervezők vízben gázolásos versenyt ren­deztek. Húszán a Hegyes-kő­höz túráztak. Az asztaliteni­szezők órákig versenyeztek a jó helyezésekért. S. S. Eredmények Az eredményhirdetésen öt nyugdíjasklub arany minő­sítést, hat ezüst, nyolc bron- zos eredmény ért el. Az első helyezettek: az egri Dobó Katica Egyesület, a gyöngyösi Gyöngynagyi Klub, a lőrin­ci Őszirózsák, az Abasárért Egyesület, és a Nagyrédei Nyugdíjas Klub. Az összesített versenyben a nagy létszám­mal és minden sportágban jól szereplő Gyöngynagyi Klub győzött óriási pontfölénnyel. Boldogan vették át a kupát, immár véglegesen.

Next

/
Thumbnails
Contents