Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-18 / 244. szám
12 ZÖLDÖVEZET 2017. OKTÓBER 18., SZERDA Egyes madarak Afrika helyett nálunk telelnek Az út megterhelő, számos vészéi vtrejt Egyes fajok egyes példányai, például a gólyák, szívesen maradnak hazánkban télire is Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Állati nyomozás a világnapon EGER Az állatok világnapja alkalmából a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által rendezett természetismereti programokra a Felsőtárkányi Általános Iskola és az Egersza- lóki Horizont Magántanuló Közösség csaknem nyolcvan tanulója látogatott el október elején. A gyerekek színes programon vehettek részt, mint „állati nyomozás", s madárfészket, rágásnyomokat, agancsokat, bagolyköpetet, gubacsokat tanulmányozhattak. Mikroszkóp alatt ismerkedtek hazánk változatos csigafaunájával. A tanösvényen emellett madárhangokat is azonosíthattak, továbbá a hálóba belerepült széncinegét és ökörszemet is gyűrűzhettek. V. M. Tudományosan a teáról EGER A Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának hallgatója, Pénzes Petra szakmai gyakorlatot töltött az Eszterházy Károly Egyetemen. Október elején eredményeit összefoglalva a tea hatóanyagairól tartott előadást. Ismertette a tea általános tulajdonságait, termesztését, felhasználását, feldolgozását és az annak során végbemenő biokémiai folyamatokat. Tájékoztatást adott a főbb alkotóiról, flavonoidokról, alkaloidokról, proteinekről, ami- nő- és karbonsavakról. V. M. Lógó készült a parknak EGER A Bükki Csillagoség- bolt-park logópályázat eredményét kihirdette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Lógót tervezhettek az érdeklődők a park számára. A beérkezett munkák közül a zsűri mérlegelés után Sajó Zsan- na alkotásait találta a legjobbnak. V. M. Ősszel aktuális téma a madárvonulás. Dr. Solti Béla ornitológust kérdeztük a folyamatról, valamint arról, mely madarak maradnak nálunk. Kitértünk arra is, mi a helyzet madárfronton most a megyében. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu HEVES MEGYE - Most, ősszel aktuális a madárvonulás kérdése. Két csoportra oszthatjuk a vonuló madarakat. Megkülönböztetünk Magyarországról dél felé vonulókat, északról, északkeletről hazánkba érkezőket - mondja el dr. Solti Béla ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Heves Megyei Csoportjának elnöke. - A nálunk költő, majd elvonuló madarak nagy része Afrikába tart. A tőlünk távozók három csoportba sorolhatóak. A hosszú távú költözők Közép- és Dél-Afrikáig utaznak. Ilyen a fehér gólya, a füsti fecske, a sárgarigó. A rövid távra repülők a Földközi-tenger környékére vagy Észak-Afrikába vándorolnak, mint a nagy kócsag, a szürke gém, a récefélék, a mezei pacsirta. A kóborló madarak rövidebb távókra szállnak csak, így telelnek át. Ilyenek egyes ragadozók vagy a varjúfélék. A nálunk telelők közé ragadozók - az egerészölyv, a gatyás ölyv, a kis sólyom, a liba- és récefélék - tartoznak, de ekkor jelennek meg nálunk a nagy őrgébicsek, a fenyőrigók csapatai, az örvös rigók, a csonttollúak, a süvöltők, csízek, fenyőpintyek, hósármányok. Egyes madárfajok csak átvonulnak Magyar- országon. Ilyen például több liba- és récefaj, a parti madarak (limikólák) nagy része, de a halászsas vagy a daru is. Az ornitológus még elárulja: egyes fajok egyes példányai igyekeznek nem elvonulni, mert az megterhelő nekik, és számos veszéllyel jár. Ha megfelelőek számukra a körülmények, inkább azt a megoldást választják, hogy maradnak.- Ha enyhébb a tél, netán ha több a táplálék, maradnak egyes, egyébként nem nálunk telelő fajok példányai - tudatja a szakember. - Sokszor jellemző, ami szerint azt a lehetőséget, tulajdonságot, hogy nem muszáj elvonulniuk, a fiókák is öröklik. Ma a fehér gólyák között is előfordul ilyesmi, noha a 99 százalékuk délre megy. Heves megyében is megfigyelhető telelő gólya, de nagy kócsagból még több itt marad. Még a szürke gémeknél is előfordulhat ez a jelenség. Táplálékuk télen is akad, hiszen a gémek és a kócsagok is szeretik a pockokat. S mi a helyzet, ha a tél kemény, mint tavalyi?- Nem számít, hogy milyen hideg van - tájékoztat dr. Solti Béla -, a madarak a kemény mínuszt is kibírják, inkább a táplálékkínálaton van a hangsúly. Ha tudnak mit enni, maradnak. Az utóbbi időben általában sok a pocok. További érdekesség egyébként az is, hogy a fekete rigók eddig elvonultak, de mostanában a 30 százalékuk áttelel a városokban, mivel ott könnyebben jut élelemhez. Összefogtak a kincseik népszerűbbé tételéért PÁRÁD A napokban kerül a postaládákba a Tegyünk Párád Kincseiért! helyi civil szerveződés tevékenységével kapcsolatos kiadvány, amelyben arról olvashatnak a pa- rádiak, milyen célokkal alakult meg az egyesület, s mi mindent tettek az elmúlt időszakban a község természeti és kulturális értékeinek megőrzéséért. Béres Magditól, az ötletgazdától megtudtuk, a kezdeményezés idén nyáron hét alapító taggal alakult a községben informális közösségként, amely nem kis célt tűzött zászlajára. Szeretnének összefogni annak érdekében, hogy a lakosság jobban kötődjön Párádhoz, s erősödjön a lokálpatrióta tudatosság, javuljon a közösség aktivitásának növelésével a helyben élők életminősége. |í Az llona-völgyben szervezték meg első akciójukat. A helység épített és természeti környezetének védelme, tárgyi és szellemi kultúrájának megismertetése, vonzóbbá tétele is a terveik között szerepel. Vállalkoznak kulturális, idegenforgalmi és sport- rendezvények szervezésére, lebonyolítására, s összefognának a környékbeli falvak idegenforgalmi, kulturális és civil szervezeteivel. A Párádon élőkkel készített interjúk alapján az derült ki, hogy a legtöbben a természeti adottságok nem megfelelő kihasználását tartják a legnagyobb problémának. Éppen ezért a közösség az Ilo- na-völgyben szervezte meg első akcióját, ahol önkéntesekkel tisztították meg a területet. Jó hír, hogy a szervezet sikeresen vette a Tesco „Ön választ, mi segítünk” pályázatának első fordulóját, amely október 3. és október 31. között zajlik. A gyöngyösi Tesco áruházban lehet majd szavazni a szervezet projektjére. Ha nyernének, akkor az összegből az llona-völgyben lévő információs táblákat szeretnék lecserélni. Várják a támogatók szavazatait. B. K. Gyűrűzéssel figyelik meg az útjukat Európából három útvonalon vonulnak a madarak délre - tudjuk meg dr. Solti Bélától. Az egyik a Boszporuszon át vezet, Izraelen, a Vörös-tengeren át Afrikába, a másik az Appen- niní-félszigeten keresztül, a harmadik a Gibraltári-szoroson át visz. Ezen irányok kutatásában sokat segít a madargyüruzés, amit elsőként a dán tanár és ornitológus, Hans Christian Mor- tensen alkalmazott 1896-ban, seregélyekkel kísérletezve. Később ezekhez a vizsgálatokhoz a németek is csatlakoztak 1903-ban, a magyarok pedig harmadikként 1908-ban. A védett állatnak számító madár már felépülőben van Uhut mentettek a parkban Egri tanárok előadást tartottak Prágában HEVES MEGYE A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) őrszolgálata még szeptemberben bejelentést kapott arról, hogy a Mátra északi lábánál uhut találtak. A madár egy fácánnevelő telepre tévedt, felületi sérüléseket szenvedett, valamint a jobb szeme károsodott. Az őrszolgálat a helyszínre sietett, és a BNPI mentőhelyére vitte a jószágot. A szakemberek a hortobágyi Madárkórház Alapítványnyal is egyeztettek az állat meggyógyítása érdekében. Elszállították a beteg szárnyast, • amely remélhetőleg hamarosan felépül. Az uhu a legnagyobb termetű bagoly. Hazai állománya jelenleg növekszik. Néhány évtizeddel ezelőtt alig volt néhány költőpár, s több, korábban ismert klasszikus költőhelyéről is eltűnt. Mára a legtöbb régi helyén ismét megjelent. A tápláléka nagyon sokrétű, de az emlősök közül ma már a vándorpatkány vált a leggyakoribb zsákmányállatává. Változatos költőhelyeket használ, de leggyakrabban működő vagy elhagyott kőbányákban, sziklafalakon, ritkábban ragadozó madarak és a fekete gólya elhagyott fészkében költ. V. M. Az uhu természetvédelmi értéke félmillió forint Fotó: MW EGER Az Eszterházy Károly Egyetem oktatói, professzor Kertész Ádám, a Földrajz- és Környezettudományi Intézet, valamint Pénzesné dr. Kónya Erika, a Biológiai Intézet munkatársa képviselte hazánkat a FAO Erdészeti Bizottsága hegyvidéki vízgyűjtő területekkel foglalkozó munkabizottságának 31. alkalommal rendezett találkozóján szeptemberben Prágában. A rendezvény témája a hegyvidékek vízkezelésének és az erdei ökoszisztémák állapotának összefüggése volt, s a szélsőséges folyó- és állóvízi jelenségek. Tizenöt ország kutatói tartottak előadást az eseményen. A munkacsoport tevékenységi köre kiterjed a környezeti nevelés, oktatás jelentőségének, hatékonyságának elemzésére. Ezért a több éve a munkacsoportban szakemberként dolgozó, delegációvezető Kertész Ádámon túl Pénzesné dr. Kónya Erikát is meghívták. Utóbbi bemutatta a környezeti nevelés szerkezeti jellemzőit, megjelenési pontjait és az egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának környezeti nevelésről és tudatformálásról szóló programjának kutatási témáit is. V. M. « * 1 « r 4 <
