Heves Megyei Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-12 / 239. szám

^2 A tárgyalótermek birodalmában 2017. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Ülnököknek nyújtottak új, aktuális ismereteket EGER Ülnöki értekezletet tar­tott október 3-án az Egri Tör­vényszék - tudatta Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Tör­vényszék sajtószóviVője. Hoz­zátette: a kimondottan szak­mai jellegű megbeszélésen az Egri Közigazgatási és Munka­ügyi Bíróság, valamint a tör­vényszék ülnökei vettek részt. Az eseményen jelenlévőket dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabri­ella Erzsébet, az Egri Törvény­szék elnökhelyettese köszön­tötte és megköszönte az előző tanácskozás óta eltelt időszak­ban végzett, a hozzáállásuk­kal a bíróságoknak sok segít­séget nyújtó munkájukat. Hasznos infor­mációkkal szolgált a törvényszéki ülnöki fórum. A továbbiakban dr. Paulik Andrea, az Egri Közigazgatá­si és Munkaügyi Bíróság elnö­ke vázolta az ülnökök számá­ra a következő esztendő legel­ső napján hatályba lépő új köz- igazgatási perrendtartásnak a leginkább rájuk vonatkozó lé­nyeges szabályait. Ezt követő­en dr. Schmidt Péter, az Egri Törvényszék büntető kollégiu­mának vezetője a jövő év júliu­sában hatályba lépő új bünte­tőeljárásról szóló törvény alap­vető elveiről, alkalmazásának főbb ismérveiről, s azon ren­delkezéseinek a változásáról adott részletes tájékoztatást, amelyek az ülnököket is min­denképpen érintik az igazság­szolgáltatásban végzendő te­endőik során. A hasznos információkkal szolgáló törvényszéki fórum végén az elnökhelyettes asz- szony röviden vázolta a bíró­ságok országos programjait. Beszélt a gyermekközpontú igazságszolgáltatásról, a Nyi­tott Bíróság programról, a ta­núgondozásról és az áldozat- védelemről. Tájékoztatta az ül­nököket arról is, hogy ameny- nyiben az ülnökök gyermekei, unokái iskolájában, vagy akár a nyugdíjasklubokban arra igény van, a törvényszék dol­gozói szívesen tartanak elő­adást a Nyitott Bíróság prog­ram keretében. Sz. Z. Közlekedési büntetőügyekben döntőek a szakértői vélemények (2/2.) Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Hiába mondják a baleset ré­szesei, hogy ők milyen gyor­san, vagy lassan hajtottak...- Szakértői módszerekkel pontosan meghatározható a járművek haladási és ütközési sebessége, ha azoktól értékel­hető útoldali nyomok, sodró­dási- és féknyomok maradtak vissza, s nem módosították a helyszínt. A szakértő számí­tásokat végez a kirendelésben feltett kérdések alapján, hogy a járművezetők terhére észle­lési és/vagy cselekvési kése­delem róható-e, a baleset elke­rülhető lett volna-e a hatóság által meghatározott veszély- helyzet kezdeti pozíciót ala­pul véve. A szakértő az objek­tív észlelhetőséget is elemzi. Az így nyert megállapítások alkalmasak bármilyen vádlot- ti védekezés megcáfolására, vagy megerősítésére.- Mik voltak a legkülönlege­sebb vádlotti hivatkozások balesetek kapcsán?- A fent említettek alapján volt cáfolható az a vádlotti vé­dekezés is, hogy azért tért át a menetiránya szerinti bal ol­dali forgalmi sávba és ütkö­zött össze a szemből szabályo­san jövő járművel, mert előt­te a bal oldalról behaladó kö­zepes testű állat észlelésére hirtelen jobbra rántotta a kor­mányt. Majd ahogy korrigál­ni próbált, sebessége folytán a jármű irányíthatatlanná vált. Ez az álláspont nem volt élet­szerű. Az, hogy valaki az állat behaladási irányával azonos kormánymozdulatot tegyen. A járműtől visszamaradt nyo­mok alapján a szakértő meg­állapította, a jármű irányítha- tatlan sodródása nem az úttes­- Találkozott már azzal, hogy valaki bosszúból okozott bale­setet?- Az már az élet és testi ép­ség elleni valamely bűncse­lekmény, ami akár törvény- széki hatáskör is lehet. Ilyen­kor az elkövető szándéka az eredményre - testi sértés oko­zására, vagy a halál előidézé­sére - is kiterjed. A közúti ve­szélyeztetés szándékos közle­kedési bűncselekmény, vagy­is, ha a sofőr a másik jármű vezetőjét hirtelen irányváltoz­tatásra, fékezésre kényszeríti, leszorítja. A gyalogos ijesztge­tése is az. Ám a sérüléssel já­ró eredményre e bűncselek­ménynél is csak a gondatlan­sága terjedhet ki. Ha a szándé­ka a sérülésokozásra is kiter­jed, akkor már súlyosabb bűn­tény valósul meg. Ragaszkodom ah­hoz, hogy a terhelt megfelelő stílusban védekezzen.- Mi volt a legsúlyosabb szankció, amit meghozott közlekedési bűncselekmény ügyében?- A legsúlyosabb ítéletek természetesen a halált okozó ittas járművezetés bűntette esetében születnek, amelynek a büntetési tétele 2-8 év sza­badságvesztés, ám 5-10 évig terjedhet szankció, ha a jár­művezető ittas állapotban ket­tőnél több ember halálát okoz­za, vagy halálos tömegszeren­csétlenséget idéz elő. Emlé­kezetem szerint közlekedési büntetőügyben négy év sza­badságvesztés volt a legsúlyo­sabb büntetés. Indulatok a tárgyaláson HEVES MEGYE A másodperc törtrésze alatt következik be egy közlekedési baleset. A bíróságnak a helyszíni szemle adatain, rendőri je­lentésen, tanúvallomáson túl nagyban kell a szakértői véleményre támaszkodnia. Az előző heti interjúnkat folytatjuk Nyikesné dr. Lázár Erzsébettel, az Egri Járás- bíróság bírójával, címzetes törvényszéki bíróval. gelése alapján állapítom meg a történeti tényállást. Mindez lehet, hogy a tárgyalás hallga­tóságából indulatokat vált ki, de ez a mi munkánkat nem akadályozza, nem is befolyá­solja. Ahhoz bíróként ragasz­kodom, hogy a terhelt megfele­lő hangnemben, stílusban ad­ja elő a védekezését. Nálam ki­rívó eset nem fordult elő, sőt, inkább az ellenkezője, amikor a vádlott elsírta magát, s bo­csánatot kért a sértetti hozzá­tartozóktól. Nyikesné dr. Lázár Erzsébet legsúlyosabb ítélete négy év szabadságvesztés volt Fotó: Huszár Márk ten, s a váratlan jobbra kor­mányzás folytán alakult ki, hanem a vádlott lehaladt az út­padkára és vezetéstechnikai hibája miatt az úttestre törté­nő hirtelen visszakormányzá- sa miatt vált irányíthatatlan­ná a járműve. A tapadási té­nyezők megváltozása és a jár­mű padkán való kifuttatásá­nak elmaradása eredményez­te a szembejövő forgalmi sáv­ba sodródását. Három ember vesztette akkor az életét. A bí­róság megállapította a terhelt büntetőjogi felelősségét.- Mennyire jellemző, hogy a vádlottak igyekeznek ma­gukról elhárítani a felelős­séget?- A balesetek a másodper­cek törtrésze alatt következ­nek be, a járművezetők sokk­hatás alá kerülnek. Emiatt nem is mindig tudnak a hely­színen a felelősség kérdésé­ben megalapozottan nyilat­kozni. Sokszor a helyszíni szemle adatai alapján sem le­het állást foglalni, ezért szük­séges az igazságügyi műsza­ki szakértői vélemény beszer­zése. Iratismertetéskor a vád­lott tanulmányozhatja a szak- véleményt. Hogy egyértelmű esetekben miért nem ismeri el a terhelt a felelősségét, arra nem tudok választ adni. Ám fi­gyelembe kell venni azt, hogy ezek gondatlan cselekmé­nyek. A nevében is benne van: A szakértők munkája hosszadalmas Az eljárások elhúzódásának leg­gyakoribb oka a szakértői bi­zonyítás szükségessége. Alap­esetben a nyomozáskor beszer­zik a szakvéleményt. De az el­járásban később új adatok me­rülhetnek fel, vitathatja a vád­lott a szakértő megállapításait. Ha ezt alaposnak ítéli meg a bí­róság, új szakértőt rendelhet ki. Ha az ellentétes a korábbival, azokat ütköztetni kell a tárgyalá­son a szakértők meghallgatásá­val. Ha az ellentmondást nem si­kerül feloldani, harmadik szak­értőt kell kirendelni. Közlekedé­si ügyekben igazságügyi orvos szakértő bevonása is szükséges a sértett sebeinek, azok gyógy- tartamának meghatározására. Gyakori, hogy a sérülések mara- dandóságáról csak egy év után tud véleményt adni. A vádlottak, sértettek, tanúk viszont az ese­tek zömében az első tárgyaláson megjelennek a bíróság előtt. közúti baleset gondatlan oko­zásának vétsége. A KRESZ- szabályszegés lehet gondatlan- pillanatnyi figyelmetlenség, félrenézés, közlekedési szituá­ció, rossz felmérése -, de szán­dékos is. Ám az eredmény­re csak a vádlott gondatlan­sága terjedhet ki. Azt, hogy a KRESZ-szabályszegés gon­datlan vagy szándékos volt-e, a büntetés kiszabásánál érté­keljük.- Előfordul, hogy valaki túl ve­hemensen vitatja a szakvéle­ményt?- Én nem emlékszem ilyen esetre. Ha valaki nagyon ra­gaszkodik a saját igazához, tu­domásul veszem, hogy neki ez az álláspontja. Nem is biztos, hogy a felelősségét akarja el­hárítani. Előfordulhat, hogy a sértettnek is van közrehatása. Az már a jogi értékelés körébe tartozik, hogy utóbbi szabály­szegése a balesettel ok-okozati összefüggésben áll-e, s megál­lapítható-e a kettős felelősség, vagy az csak közreható ténye­ző. A vádlott a saját szempont­jából értelmezheti úgy, hogy a sértett volt a balesetért a fe­lelős. Ez belefér a védekezés szabadságába. Bíróként min­dig vizsgálom az egyéb bizo­nyítékokat is, s azok mérle­Az új polgári perrendtartásra készülnek fel az ítélethozók Képzést kapnak a megye bírái Nem lesz panasznap jövő hét pénteken HEVES MEGYE Az új polgári perrendtartás (Pp.) gyakor­lati alkalmazására felkészí­tő, kétszer négynapos képzés kezdődött el október 3-án az Egri Törvényszéken. Az okta­tásnak a törvényház felújítása miatt a megyei kereskedelmi és iparkamara épülete adott otthont. Az első napon dr. Nyiri Beáta elnök köszöntötte az előadás-sorozat első részének résztvevőit. A bírák, titkárok és fogalmazók az új polgári eljárásjogi törvény alapelvei­vel, alkalmazásának feltétele­ivel ismerkedtek, dr. Pribula László, a Debreceni ítélőtábla polgári kollégiumának vezető­je a törvény hatályáról, a bíró­ság hatásköréről, illetékessé­géről, a pertárgy értékéről be­szélt. Ezt követően dr. Dzsula Marianna, az ítélőtábla bírá­ja a bírák és bíróságok kizá­rására, a kézbesítésre vonat­kozó szabályozást mutatta be. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit, az ítélőtábla tanácselnöke az előadásában a képviselet, az ideiglenes intézkedés előírá­sait tekintette át. A szakmai tanácskozást dr. Németh Terézia tanácsel­nök, az Egri Törvényszék civi- lisztikai kollégiumvezető-he­lyettese moderálta. Sz. Z. Oktatáson a bírák, titkárok, fogalmazók Fotó: beküldött HEVES MEGYE Ideiglenes, s egyúttal csupán átmenetinek számító változás következik a panasznapi ügyintézésben szűkebb hazánk bíróságain október 20-án - tájékoztatta a Hírlapot csütörtökön rö­vid közleményben Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Tör­vényszék sajtószóvivője. Hoz­zátette: a következő hét pén­tekén Heves megyében kizá­rólag a Füzesabonyi Járásbíró­ságon tartják meg a szokásos ügyeletet, amelyen az állam­polgárok felkereshetik kérése­ikkel, észfevételeikkel az igaz­ságszolgáltatási szerveket. A többi szervezetnél - így az Egri, a Gyöngyösi, a Hatvani és a Hevesi Járásbíróságokon - ezen a napon nem tartják meg a hagyományossá vált panasz­napot. Hatvanban viszont jövő hétfőn, azaz október ló-án pót­lólag várják az ügyfeleket.- A panasznapok sorában az egy napra szóló változta­tásnak az oka az - árulta el la­punknak a törvényszéki szak­ember -, hogy október 17. és 20. között rendezik meg az új polgári perrendtartásról szóló szakmai képzés második ré­szét. Az oktatáson valameny- nyi Heves megyei fogalmazó és szinte az összes bírósági titkár is részt vesz. Sz. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents