Heves Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT LEGYEN SZÓ RÓLA! Nem tud nem odafigyelni a kicsikre Nem „baba” a ,,-ba/-be-zés” EGER - A közösségi oldalakon még a laikusok közül is egyre többen hívják fel a figyelmet nyilvános üzenetekben, hogy a -ba/-be és a -ban/-ben nem keverendő össze egymással... Tanár úr, mit tapasztal, tényleg ilyen sokan nem érzik a különbséget?- Nem új jelenség, hogy a kevésbé igényes beszélt nyelvben a -ba/-be kezdi kiszorítani a -ban/-ben ragunkat. Például: „a mai újságba olvastam”, „Egerbe tanulok”, „az jár az eszembe” és így tovább. A közvetlen, mindennapi trécse- lésben nem hibáztatjuk a -ban, -ben n-jé- nek az elhagyását, de nem is helyeselhető a két ragpár egybemosá- sa. Az igényes köznyelvi beszédben kerüljük az ilyen „egyszerűsítéseket”, tehát helyesen: a mai újságban olvastam, Egerben tanulok, az jár az eszemben.- Előző cikkünkben utalt rá tanár úr: óvatosan kell bánni a hibává minősítéssel. Úgy gondolom azonban, hogy nem nyelvérzék kérdése a „minden rendbe van”, „a színházba találkozunk”, „bajba van a csapat”. Ha ilyen ... hibák (?) jelennének meg a sajtóban, az újságírók kapnának néhány telefont...- Az írás mindig konzervatívabb és ellenőrizhetőbb, ott durva hibának számít a „babezés”. A sajtóban kiváltképp, hiszen az minta, amit ott lát az olvasó, az számára követendő példa. A tárgyalt jelenség egyébként nem nyelvhelyességi, hanem nyelvtani kérdés. Nem a használó dönti el, hogy melyiket mikor használja, hanem a nyelvtani szabály írja Lapunk nyelvi szakértője, H. Varga Gyula Fotó: Huszár M. elő számára, hogy hová? kérdésre -ba/-be, hol? kérdésre -ban/-ben.- Annak idején németórán mindig hangsúlyozták: „hová?” kérdésre tárgyeset, „hol?” kérdésre részes. A magyarban is hasonló a szabály: Egerbe (hová?) - Egerben (hol?).- Másfelől viszont a nyelvtani szabályok sem örök életűek, ha azok lennének, ma is úgy beszélnénk, ahogyan Árpád vezér a honfoglaláskor. Végső soron a nyelvtant is a nyelv használói alakítják. Ahogyan kiveszett a jövő idő jele (követendi = követni fogja) vagy az elbeszélő múlt (mondá, teremté), ki tudja, lehet, hogy száz év múlva azt írják a nyelvtankönyvek, hogy a -ban/-ben régies, vagy hogy csak írásban használatos. No, ne így legyen! V. M. Prokaj Kiara íjász ismét világrekorder Kiara és Mónus László Utah államban, az idei siker után Fotó: beküldött UTAH, EGER Az egri Prokaj Kiara két USA Arche- ry-világrekordot és egy World Archery-csúcsot lőtt, továbbá két Harry Drake-aranyérmet nyert a Utah állambeli Wen- doverben rendezett távlövő világranglista-versenyen. A többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász, Mónus József csapatának tagja az Unlimited Modern Amerikai Longbow kategóriában 355 métert, az 50 fontos Modern Ázsiai íjak kategóriájában 398 métert teljesített. Az egyesült államokbeli viadalon a piros-fehér-zöid zászló tíz helyen került fel az 1940 óta jegyzett világranglista élére. A huszonnégyszeres világrekorder Mónus József szerint nincs még egy ember a világon, aki ezekben a kategóriákban Kiaránál nagyobbat lőne. V. M. Román Gáborné Maját, a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház egykori igazgatóhelyettesét kértük meg, hogy mesélje el, milyen volt a gyermekkora. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu EGER Ő az, aki 2017-ben viseli a Felsőváros Csillaga címet, s kulturális-gyermekközművelő- dési tevékenysége miatt - amit még nyugdíjba vonulása után is folytat - nincs, aki ne ismerné.- Elégedett emberré cseperedtem, amiért a szüleimnek, önmagámnak, s a környezetemnek egyaránt hálás vagyok - kezdte Román Gáborné Maja, aki 40 évig volt a Forrás munkatársa. - Mikulás reggelén, 1949-ben, láttam meg a napvilágot. Egyke voltam. Egyszerű, de nagyszerű emberek voltak a szüleim. Édesapám pék volt, édesanyám pedig az úttörőházban, a mai Forrásban dolgozott. Apukámhoz a friss kenyér illatát társítom elsőként. Engedékeny, szelíd ember volt, inkább édesanyámra volt jellemző a szigor és a következetesség - fűzi hozzá. Maja jól nevelt, kíváncsi, tettre kész, szorgalmas gyermek volt, aki sosem unatkozott. Szeretett óvodába járni - az Arany János úti intézménybe - , s ottani társai közül akad, aki most is barátja. Később az akkori 5. számú általános iskola tanulója volt, ez közel volt az úttörőházhoz, ahol az anyukája dolgozott. Sok időt töltött ott a kislány.- Anyukám nagy történetmesélő volt, de ha valami nem tetszett neki, nem kezdett prédikálni, inkább versekkel, idézetekkel, jó humorral vezetett rá az igazságra. Bizalommal kezelte a gyerekcsínyeket. Melegszívű családban nőttem fel, a szülői ház, a rokonság igazán meghatározó volt mindig is az életemben. Büszkén meséli, hogy már úttörőként is vetélkedőket szervezett, sőt idővel közösségek vezetője lett. Gyermekként kezdte el későbbi hivatását. Jó tanuló volt. Román Gáborné Maja ma is kötődik munkahelyéhez Fotó: Huszár Márk- Emlékszem, az iskolában mindenhez kedvet csináltak a pedagógusok, a vetélkedőkhöz, a sportversenyekhez, mindenhez! A tanulás mellett rengeteget játszottunk, színdarabokra készültünk. Én nem is választanám el a tanulást a játéktól, az a jó, ha e kettő összefügg egymással. Ugyanezt az elvet vallhatta a számtantanárom az első osztályban, aki a terem egyik sarkából a másikba vezetett minket, ha jól válaszoltunk a kérdéseire. Nagyon élveztük! Kamaszkoromban sok zenét hallgattunk közösen a barátaimmal, illetve kirándultunk, bringával indultunk útnak. Sok időt töltöttünk együtt. Sok élményt adott a mozgalom is. A kultúra jelentős szerepet játszott az életünkben, verseket, novellákat is írtunk, de a belvárosban számháborúztunk is. Beugrik az a kép is, amikor a stadionnál lévő boltban kértük a kedvencünket, a Játék nevű nápolyi szeletet. A trafikos Stadler bácsi kérdezett, és meg is hallgatott minket. Örömmel emlékszem gyermekkorom pillanataira - idézte fel. A gyermekkora boldog volt, és ahogyan fogalmaz, ha gyerekek közelében lehet, „kattan a lelke”, nem tud nem odafigyelni rájuk. Játszik a más gyerekével A kicsi Maja Fotó: beküldött Már gyermekkorában is vonzalmat érzett a pedagógusi pálya iránt. Az egri főiskolán történelem-orosz szakon végzett, majd kulturális menedzseri végzettséget szerzett. Tíz évig a főiskolán művelő- désszervezés-hallgatóknak program- és rendezvényszervezést, ifjúságsegítőknek pedig szociokulturális animációt tanított. A civil munkából is kivette a részét, alapítványokban, egyesületekben is tevékenykedett. Végül ugyanazon állásból ment nyugdíjba: közel 40 esztendeig volt a Forrás munkatársa. Ebből 15 évig igazgatóhelyettes volt. Egyetlen lánya, Mónika, amikor gyermekkorában megkérdezték tőle, mit csinál az anyukája, így fogalmazott: „játszik a más gyerekével”. Már iskolásként elültette a magot ÉPÍTETT EMLÉKEINK A hét épülete: a Csank-Jetléry-ház EGER - A Knézich Károly utca 30. szám alatt található a Csank-Jeltéry-ház -osztotta meg dr. Nemes Lajos történész. - Késő középkori kanonokház falainak felhasználásával épült, utcavonalban álló, kora barokk emeletes lakóház. Kapukeretébe az 1707-es évszámot vésték, jelezvén, hogy akkor épült. A XVIII. század első felében a Csank család tulajdonában volt. Ők 1753-ban eladták Heidlperger Lipót serfőzőnek, aki a házat átépíttette. Lánya hozzáment Jetléry Józsefhez, aki 1805-ig birtokolta a házat. Az épület lábazata alacsony, a bal oldalon falsáv A kanonokház falainak felhasználásával épült Fotó: Huszár M. fut az eresz alatt húzódó párkányhoz. A földszinten két szalagkeretes, könyöklőpárkányos ablaka van, jobbra tőlük kosáríves, kőkeretes kapu, kerékvetőkkel, vállkövekkel. A kapualj fiókboltozatos. Az emeleten a földszintiekkel megegyező három ablak található, amelyek közé két szoborfülkét alakítottak ki. Az épület udvari homlokzata „L” alakú. A földszinten dongás és fiókboltozatos helyiségek vannak - tájékoztatott dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár egykori igazgatója. v. M.
