Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-19 / 193. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT „Kinéztem az ablakon és azt mondtam, ha a Nap süt, akkor ez nem lehet igaz” Horthy István tragikus halála kísérője, Nemeslaki Zoltán őrmester hajnali 5 órakor emelkedtek a magasba, feladatuk egy magyar felderítőgép kísérése volt. A vadászgépek viszonylag nagy sebességgel érkeztek a felderítőgép közelébe, ezért Horthy főhadnagy éles bal fordulóba kezdett. Ettől gépe kipördült és dugóhúzóba esett, amiből sikerült ugyan kijönnie, de a kis magasság miatt már a földbe csapódást nem kerülhette el. Dugóhúzó a repülésben az a jelenség, amikor a repülőgép egyik szárnyának oly mértékű a sebességvesztése, hogy a gép zuhanó pörgésbe kezd. A baleset okairól számos elmélet született, mindmáig újra és újra felbukkan az a nézet, hogy a németekkel egyáltalán nem szimpatizáló kormányzóhelyettes merénylet áldozata lett. Ezzel kapcsolatban Horthy István özvegye ugyancsak részletesen beszélt a Nagy Magyarországnak, amikor arról kérdezték, hogy milyen volt az utolsó találkozásuk. „Két hónapi kint tartózkodásának a végén én mint ápolónő mentem Kijev- be. Egy német generális házában laktunk három napig. Az az érzésem, hogy elkerülhetetlen volt, ami történt. Végeredményben én is óvatos ember voltam, ő viszont még inkább óvatosabb kellett hogy legyen. Még a Budai Várban is vigyáztunk, nehogy a teleHorthy István, a „kiskormányzó” fon mellett beszéljünk, hiszen lehet, hogy valaki oda is betett egy lehallgatókészüléket. A német tábornok lakásában mi mindenről beszéltünk. Igaz, hogy halkan, de utólag megtudtuk, hogy a szoba be volt mikrofonozva. Valószínűleg az együttlét örömében megfeledkeztünk erről. Akkor í mindent elmondott rekem, hogy a németek menthetetlenül elvesztették a háborút, hogy Magyarországon már semmit se lehet csinálni. Az egyetlen remény, hogy kimegy Angliába vagy Amerikába, ahol sok jó kapcsolata volt, és onnan remélt az országun- kon segíteni. Részié Deveies eiuu tesen elmondta neFotók: MW archív kém a tervét. Augusztus 15- 16-án mindezt lehallgatták.” A baleset után Edelsheim Gyulai Ilonát az elsők között értesítették a szörnyű tragédiáról. „Augusztus 20-án reggel egy magyar katonai otthon fölavatásán vettem részt, és onnan mentem vissza a kórházba. Félórára lepihentem, de bejött a főápolónő és meglepően furcsán mondta nekem, hogy »...remélem, nem fogsz rám megharagudni. Meg kell mondanom neked, hogy a férjedet repülőszerencsétlenség érte és meghalt.« így tudtam meg. Hát ez nemcsak hogy váratlan, de teljességgel hihetetlen is volt, hogy ez egyáltalán előfordulhatott. Emlékszem, kinéztem az ablakon, és azt mondtam, hogy ha a Nap süt, akkor ez nem lehet igaz. 75 évvel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án vesztette életét repülőszerencsétlenségben Horthy Miklós idősebbik fia és helyettese. Horthy István halála sokaknak érdekében állott, mindmáig újra és újra felvetődik, hogy a németekkel nem szimpatizáló politikus merénylet áldozata lett. Köő Artúr kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BALESET Horthy István, a „kiskormányzó” saját maga döntött úgy, hogy a 2. magyar hadsereggel a keleti frontra megy, ugyanis osztozni akart a magyar katonák sorsában. Fontos politikai funkciója miatt csak tartalékos szolgálatra osztották be, de Horthy így is 24 bevetésen vett részt. „Érthetően sokan ellenezték István frontszolgálatát, többek között Kállay Miklós miniszterelnök, de apósom nem tiltotta meg. Azt mondta, hogy a fia helyében ő ugyanezt tenné. Ami viszont érthetetlen, hogy mint egyszerű tiszt repült bevetésekre, holott kormányzóhelyettes volt. Ráadásul egy kétes hírű repülőgéptípuson, hiszen mindenki tudta, hogy a Héja repülőknek meglehetősen rossz tulajdonságaik vannak. Kétségkívül ezt a férjem is tudta” - mondta a Nagy Magyarország történelmi magazinnak 2010-ben Horthy István özvegye, gróf Edelsheim Gyulai Ilona. A 25. akció augusztus 20-ára esett, és végzetesnek bizonyult. Ezen a napon, tekintettel arra, hogy már előző nap megérkezett a visszahívó parancsa, fel sem kellett volna szállnia, ő azonban feletteseit erről nem értesítette. Horthy István főhadnagy és [...] Alig vártam, hogy láthassam apósomékat. Amikor fölszaladtam a Budai Vár főlépcsőjén, kétségbeesve egymás nyakába borultunk. Ezek nehéz pillanatok voltak” - mondta a már említett interjúban az özvegy. A holttestet néhány nap múlva hazaszállították, az ország mérhetetlen gyászba borult. A ferences rend közlönye a következőképpen számol be erről: „Mindannyian az első magyar szülők lelkén csüngtünk, s könnyük a mi szívünket is gyászba vonta. A Főméltóságú Kormányzóhelyettesné Asszony pedig a sok ezer özvegyen maradt hitves keresztjét vette a vállára férjének hősi halálában. Horthy István kormányzóhelyettes és főhadnagy koporsója pedig a nagy magyar temetőbe vezet, amelynek néma lakója a küzdelmes magyar múlt minden hőse, s ennek a háborúnak is több ezer vértanúja.” A gyászvonat Kosztolánynál érte el a magyar határt és Kassán állt meg először, ahol a magyar kormány küldöttsége átvette a koporsót. Ezt követően rövid ima után indult a küldöttség a holttesttel Budapestre. A Déli pályaudvar csarnokában ideiglenes ravatalt állítottak föl, s már itt lerótta kegyeletét a vonat megérkezése után a kormány valamennyi tagja. Az ágyútalpon elhelyezett koporsót nagy gyászmenet kíséretében a Parlament kupolacsarnoka elé szállították, hogy ott ravatalozzák fel az elhunyt kormányzóhelyettest. Másnap reggel nyolc órakor megnyitotta kapuit a Parlament, hogy bárki leróhassa kegyeletét. A gyászszertartást a kupola- csarnokban Ravasz László református püspök tartotta. Ezt követően szállították a koporsót az elhunyt bajtársai - a menet élén Horthy Miklóssal - a Nyugati pályaudvarra. Vitéz nagybányai Horthy István földi maradványait Kenderesen, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Augusztus 28-án valameny- nyi berlini lap első oldalon tudósított a temetésről, amelyről egységesen azt írják, hogy méltó kifejezése volt a magyar nemzet osztatlan együttérzésének. A Völkischer Beobachter hasábjain az volt olvasható, hogy a százezrek részvétele a temetésen beszédesen mutatta, mennyire szíven ütötte az egész magyar népet a kormányzóhelyettes halála. A bécsi rádió a szokásos hírek helyett „gyászünnepet” tartott, Wagner Az istenek alkonya zárójelenetének zenéjét közvetítette. Horthy Miklós emlékiratában ez áll: „Tíz év telt el azóta, de sem szülei fájdalma, akik vele harmadik gyermeküket vesztették el, sem felesége gyásza, aki másfél éves fiacskájával özvegy maradt, nem talált máig enyhülést.” Az utolsó találkozás a feleségével, aki filmezi a férjét az egyik felszállás előtt a fronton Varga Endre László: Egyetlen igazi barátunk volt, van és lesz, ez pedig Lengyelország Ha nincs magyar lőszer, Berlint is elfoglalják Varga Endre László Lengyelország-szakértő Fotók: Havran Zoltán Csak a magyarokra számíthattak a lengyelek a bolsevikok elleni küzdelemben - mondja Varga Endre László történész. Zalaegerszegen él, és noha nyugdíjas, nem hagyta abba a levéltári kutatást. Andrzej Duda lengyel államelnök nemrég a Lengyel Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki tudományos munkásságáért, amit itthon alig ismernek. A magyar-lengyel kapcsolatok kitűnő szakértője szerint egyetlen igazi barátunk volt, van és lesz, ez pedig Lengyel- ország.- Ön Krakkóban végzett történelem szakot...- Igen, 1978-ban, és azóta is az 1914-1944 közötti időszak magyar-lengyel politikai, ka-, tonai és diplomáciai kapcsolatait kutatom. A nemsokára megjelenő lengyel légiós lexikonban az általam összegyűjtött magyar nevek is olvashatók lesznek.- A Két barát - Dokumentumok és anyagok az 1918-1920 közötti lengyel-magyar kapcsolatokhoz című kötete egy válságos időszak tényeit gyűjti ösz- sze.- 1918-ban alakult újjá Lengyelország, és létének első pillanatától fegyverrel kellett harcolnia alakulófélben levő határaiért, megvédeni függetlenségét és szuverenitását Ukrajna Csehország, Litvánia, Szovjet-Oroszország és Németország ellenében. Ebben a küzdelemben Franciaország segítette, de a végső pillanatban Varsó alatt 1920 augusztusában a lengyelek csak a csepeli lőszerre számíthattak. Ezt a csehek akadályozni próbálták, az is megtörtént, hogy 1919-ben a cseh-lengyel határra szándékosan egy ócskavasat szállító szerelvény érkezett a fegyverzetet szállító magyar szerelvény helyett, hogy késleltessék a szállítmányt.- Vészhelyzet volt 1920 augusztusában, a bolsevikok tudtak a lengyelek lőszerhiányáról.- Igen. Végül megérkezett, rögtön ki is osztották. A lengyelek magyar lőszerrel győzték le a Vörös Hadsereget. Ha nincs magyar lőszer, az oroszok alkalmasint egyesültek volna a forrongó Németországgal, a Vörös Hadsereg megvalósíthatta volna az orosz cári hadsereg 1914-es célját: Berlin és Bécs elfoglalását. Ez utóbbit Magyar- ország területén át tervezték. A magyar segítség értékét az is növeli, hogy a francia kormány 1920 júliusában kijelentette: csak készpénzért vagy aranyért szállít a lengyeleknek hadianyagot. Magyarország 78 millió darab, a Weiss Manfréd gyárban gyártott gyalogsági lőszerrel segítette akkor a lengyeleket.- Hogyan látnak minket a lengyelek?- A Tátra kétoldali határa és a kárpátaljai történelmi határ a béke, a barátság, az igazi szomszédság határa volt egy évezredig. A lengyel társadalom nagyra becsüli Magyarország segítségét: 600-nál több magyar önkéntes fiatal állt be a lengyel légiókba az első vüágháború alatt, a második világháború idején befogadtunk 80-90 ezer lengyel menekültet, 1918-20-ban közösen küzdöttünk diplomáciai eszközökkel a magyar-lengyel határért. A lengyelek számon tartják a magyar politikusokat, akik fontos szerepet játszottak ezekben az eseményekben. Id. Antall Józsefnek emléktáblája van Varsóban és Tarnówban, utca őrzi Teleki Pál, Keresztes Fischer Ferenc és Baló Zoltán nevét a lengyel fővárosban.- 1938-ban Horthy öt napot töltött Lengyelországban. Hogyan sikerült a látogatása?- Az 1938-as év cezúra a nemzetközi kapcsolatok történetében. A kormányzó vezette küldöttség látogatása miatt a csehek és a románok aggódtak, hogy a két ország ellenük köt egyezséget. Ma már nem közismert, de Horthy nagyon rokonszenvezett a lengyelekkel. A lengyelek figyelmességét bizonyítja, hogy a látogatás alatt a kormányzó kíséretéhez osztották be Karol Trzaska-Durskit, aki annak idején sorhajó-had- nagyként szolgált a Novarán, 1938-ban a lengyel haditengerészeti légierők parancsnoka volt. Beszéltek a közelgő anschlussról, Csehszlovákiáról, amellyel szemben mindkét országnak területi követelése volt, és érintették a közös magyar-lengyel határ szükségességét. Konkrét megállapodás nem született, de a látogatás nagyban hozzájárult a két nép barátságához. P. T. v w * »
