Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-05 / 181. szám
vvwv.eger.egyharmegye.hu info@eger.egyharmegye.hu • j VIII. évfolyam, 8. szám f-; f Vy 2017. augusztus Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK AUGUSZTUS ÜZENETE „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk! Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!,, (Ünnepi ének a Magyarok Nagyasszonyához, 1774.) Szent István-napi érseki szentmise Ternyák Csaba egri érsek az egri bazilikában mutat be ünnepi szentmisét augusztus 20-án 17 órakor. A szentmise után az érsekség díszudvarán kerül sor Szent István király szobrának megáldására. Az új szobor Kovács Jenő szobrászművész alkotása. Szintén az ő műve a díszudvarban található Szent Erzsébet szobor is. Szent Erzsébet egyházmegyénk területén, Sárospatakon született, Szent István király pedig egyházmegyénk alapítója volt. A szentmisére és a szobor- megáldásra szeretettel várják a híveket. Seregély István érsek jubileuma Seregély István nyugalmazott egri érsek püspökké szentelésének 30. évfordulóján hálaadó szentmisét mutatott be július 25-én az egri bazilikában. A ju- bilálót Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte az egyházmegye papsága és hívei nevében. Seregély Istvánt II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri érsekké, és július 25- én szentelték püspökké az egri bazilikában. Püspöki jelmondata: „Christus est via, veritas et vita.” (Magyarul: „Krisztus az út, az igazság és az élet”). 1990- től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt, 1993-tól 2001-ig pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának alelnöki tisztét is betöltötte. Húszéves püspöki szolgálatát mindig a megújulás jellemezte, többek között templomok épültek, oktatási, nevelési intézmények kezdték meg működésüket, nevéhez köthető a Szent István Rádió alapítása. Meghatározó szerepet játszott a rendszerváltás utáni hitélet megerősítésében, az egyházigazgatás újjászervezésében, a szentszéki kapcsolatok helyre- állításában. 2007. június 9-étől nyugalmazott érsek. H. J. Páratlan dokumentum Elveszettnek hitt alkotás került elő az Egri Főegyházmegyei Levéltárból, mely az Egri Érseki Palota magánkápolnájának elpusztult mennyezet- freskóját ábrázolja. A különleges művet sajtótájékoztatón mutatták be. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora a főpásztori mecenatúra történetét ismertette. A Köves-Kárai Petra, a palota művészettörténésze és az Urbán Márta egyházmegyei levéltáros által fellelt dokumentum kapcsán elmondta: a püspöki palota magánkápolnájának freskóját Kracker János Lukács készítette, ez volt az első egri munkája. Az 1764- re elkészült alkotás néhány évtized után tűzvészben elpusztult. A freskó másolatát, melyet Franz Hauptmann ké- s z í t e 11 1816-ban, utoljára Szmrecsányi Miklós láthatta, a múlt század harmincas éveiben írt művében említi. Az ábrázolás stílusa, alakjainak megformálása jól illik a Kracker-életműbe, így kétségtelen, hogy az eredetiről készült másolat került elő. B. A. „Kaptunk jelet” 34. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat Sok településről érkeztek résztvevők, hogy a lelkigyakorlaton lélekben megerősödjenek Fotó: Balogh Ferenc Szerdán a déli óráktól élettel telt meg az egerszalóki plébánia környéke: sátrak emelkedtek a színpad és a helyszínek környékén, sárga sapkás önkéntesek sürgölődtek, helyükre kerültek a tájékoztató táblák. A találkozóra az ország minden részéből érkeztek fiatalok, hogy az ötnapos lelki- gyakorlaton lélekben megerősödjenek. Kaptunk jelet! - ezt a mottót választották az idei programra, utalva a 100 évvel ezelőtti csodálatos eseményre, a fatimai jelenésekre. Idén is többszáz fiatal vett részt az előadásokon, koncerteken, elmélkedéseken, kiscsoportos beszélgetéseken. Galo Gábor főegyházmegyei ifjúsági referens köszöntőjével kezdődött a találkozó. A vasmisés lelkipásztor, Kerényi Lajos piarista szerzetes, plébános tevékenységét méltatva úgy fogalmazott: Lajos atya a kezdetektől mindent megtett azért, hogy ez a találkozó létrejöjjön és fennmaradjon. Kerényi Lajos előadásában a nyolcvanas években indult program emlékeit idézte. Kiemelte: az akkori zavaros világban szükségét érezték annak, hogy a fiatalság számára legyen találkozási, feltöltődési lehetőség a nyári időszakban. A nyitó szentmisében Kerényi Lajos atya a találkozó központi gondolata kapcsán elmondta: a jel adása Fatimában égi üzenet volt, mellyel a Szűzanya szólt hozzánk, s életünkben számos olyan jel van, amit értelmeznünk kell, és jól kell értelmeznünk. Csütörtökön Galo Gábor főegyházmegyei ifjúsági referens előadásában a találkozás öröméről, Isten gondoskodásáról és az ehhez vezető jelekről beszélt. Hodász András káplán saját életében tapasztalt jelekről, a papság felé vezető útjáról szólt. Pénteken rövid hegyi zarándoklat után Fedor Péter görögkatolikus lelkipásztor a jelek értelmezéséből, élete során megélt tapasztalatairól szólt előadásában. Elmondta: a döntéseket is segítik a jelek, figyelni kell rá, hogy helyesen, okosan értelmezzük ezeket. Az esti szentmisét Czibere Zsolt, az Egri Bazilika káplánja mutatta be. Szombaton Zimonyi Géza számítógépes grafikus a kreatív szakember nézőpontjából szólt a jelek jelentőségéről. A szombat esti szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. A jelek körülvesznek bennünket, ilyen jel az is - mint mondta a főpásztor hogy Kakuk Ferenc titkár atya javaslatára abban a miseruhában van jelen, amiben tavaly, a krakkói Világifjúsági Találkozón mutatott be szentmisét. S ez az egyszerű jel összekapcsol bennünket a Szentatyával, a világ katolikus ifjúságával. Az evangéliumra, a magvetőről szóló példabeszédre utalva kiemelte: a mi hivatásunk is az, hogy jelek legyünk az evangélium hirdetésében. Olvasnunk kell a jeleket, melyekből tudhatjuk, hogy van Isten, szeret bennünket. Vannak különösen hatékony jelek, ezek a szentségek, melyek nem csak jeleznek valamit, hanem meg is valósítják azt, amit jelentenek. A szombat esti szentmisét körmenet zárta. Vasárnap Kerényi Lajos atya tartotta a záró elmélkedést, az ezt követő elmélkedés és kiscsoportos beszélgetés után Palán- ki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét. Szentbeszédében úgy fogalmazott: Jézus Krisztus életében nagyon sok jel szerepelt, melyekből tanulhatunk. Isten a jelekkel beszélni, szólni akar hozzánk, mert szeretné, hogy boldogok legyünk, mert erre teremtett bennünket. Jézus születésekor mindenki a maga környezetében kapta a jelet: pásztoroknak a jászol, a bölcseknek a csillag volt a jel. Jézus életében volt egy másik jel, amit minden nap sokszor magunkra rajzolunk, a kereszt ez a jel. S ez nem a kivégzőeszköz jele, hanem a végtelen szeretet jele, a jel, melyben győzni fogunk. Ugyanilyen fontos jel volt az üres sír: János „látta és hitt”. Mi vajon meglátjuk-e a tartalmat, az üzenetet? Földi valóságokat nézve mennyei valóságokat láthatunk, ha olyan a látásunk. A 34. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat résztvevői megismerhették számos közösség, köztük az egri szeminárium kispapjainak életét, s véradásra is volt lehetőség. A programon koncertet, zenei szolgálatot adott az egri Jézus Szíve Plébánia Ifjúsági Ének- és Zenekara, a Szalók Band, a Képmás zenekar, a Quo Vadis együttes, Sillye Jenő és barátai, az Egri Bazilika Ének- és Zenekara. Bérczessy András JEGYZET nyárra sokszor úgy tekintünk, mint a pihenés és a lelki feltöltődés időszakára. Nemcsak a diákok, hanem a munkában megfáradt emberek számára is - a rohanó és túlhajszolt életforma miatt - egyre fontosabb. A németek például olyan nagyra tartják, hogy szívesen emlegetik úgy, mint a „nyolcadik szentséget”. Mint istenfélő, vallásos emberek gondoljunk arra, hogy mára Teremtő is fontosnak tartotta a pihenést. Ezért írja elő már a Tíz- parancsolat is, hogy a hatnapi tevékenység után legyen egy olyan nap, amikor semmilyen munkát ne végezzen az ember! Az Isten által teremtett élet ritmusához hozzátartozik, hogy a munka és a pihenés váltogatják egymást. Tudta és tudja azt a Teremtő, hogy az embernek mennyire szüksége van a pihenésre, hiszen Ő alkotta az embert. Ha azonban valaki nem veszi komolyan az Isten törvényét, tehát a munkának és a pihenésnek, nem ebben az Istentől megszabott ritmusában él, annak súlyos következményei lehetnek. A sokféle testi-lelki betegség nagyon sokszor annak következménye, hogy nem szenteljük meg az Úr napját. Nemcsak hétköznapokon, hanem még vasárnap is dolgozunk, és nem látjuk azt be, hogy testünknek és lelkűnknek egyaránt szüksége van a pihenésre. János apostol evangéliumában az egyik helyen (2,25) megjegyzi, hogy Jézus „nem szorult rá, hogy bárki is fölvilágosítsa az emberről; Ő tudta, mi lakik az emberben”. Jézus tudta és tudja, hogy mi lakik az emberben. Tudja például azt, hogy az ember, az ősbűn következtében nem tökéletes. Tudja, hogy nagyon sok diszharmónia van az emberi természetben. Például látjuk a jót és mégis a rosszat tesszük. Jézus szavai nyomán világos az is, hogy a „lélek ugyan kész, de a test gyönge” (Mt 26, 41). Észrevette azt is, hogy az apostolok elfáradtak igehirdető kőrútjuk során. Ezért így szólt hozzájuk: Jöjjetek félre, egy magányos helyre és pihenjétek ki magatokat egy kicsit!” (Mk 6,31). Tanulságos és sokatmondó számunkra, hogy a megváltó Jézus pihenni hívja az övéit, tehát a pihenés is benne van a Krisztust követő keresztényéletben, a pihenni tudás is hozzátartozik a keresztény életformához. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ha az Úr Jézus napjainkban, a mai életmódot látva fogalmazta volna meg tanítását, akkor a következőket mondta volna: - Most hagyjatok abba mindent, tegyétek le a munkát, kapcsolódjatok ki mindabból, amit eddig csináltatok. Ne sajnáljátok az időt a pihenésre, a kikapcsolódásra. „Pihenjétek ki magatokat egy kissé!” Érdekes és figyelemre méltó az is, hogy Jézus nem azt mondja az apostoloknak, hogy menjetek el magatok, és pihenjetek egy kicsit. Jézus nem elküldi, hanem magához hívja a tanítványait pihenésre: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve, és felüdítelek titeket!” (Mt 11,28). Ezért, és saját tapasztalatunk alapján is hittel valljuk, hogy gondjaink, bajaink közepette lelki békességet, megnyugvást csak nála találunk. A nyaralásnak, a nyári pihenésnek sokféle formája van. Vannak olyanok, akik számára egy külföldi utazás jelenti a pihenést. Vannak olyanok, akik a tengerparton vagy pedig egy tó melletti nyaralóházban szoktak pihenni. A szülők számára például nagy öröm, ha a vakációban együtt lehetnek gyermekeikkel a nagyszülők vidéki házában. séták, az erdei kirándulások, a természet szépségeiben való gyönyörködés is sokak számára pihentető kikapcsolódást jelentenek. Ne feledjük azonban, hogy a lélek megnyugvásához, megújulásához a Jézussal való együttlét is fontos. Ez pedig csak a csöndben lehetséges. A modem élet egyik legnagyobb nyomorúsága a csend hiánya! Keressük tehát nyáron a csendet is, mert a csönd magányában lehet a legjobban Jézussal találkozni, és lelkileg megújulni. Dolhai Lajos Nyári pihenés I t
