Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-03 / 179. szám

12 KERTELJÜNK! 2017. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Feltétlenül gyűjtsünk komposztot! HEVES MEGYE Idén tavasszal és a nyáron az átlagosnál na­gyobb mennyiségű csapadék hatására sokkal többet kellett füvet, zöldnövényi részeket vágni és metszeni, ezért több növényi hulladékunk keletke­zett, amit célszerű volt bekom­posztálni. A komposztálás leg­fontosabb előnye, hogy a hulla­dékból értéket teremtünk és a keletkező humuszanyagok ja­vítják majd a talaj szerkezetét, ezzel javíthatjuk víz- és hőház­tartását a termőterületünknek. A komposzt teljes értékű táplá­lék a növényeknek, és a kom- posztálódás során a kiindulá­si alapanyagok teljesen lebom- lanak, ezért a környezetünket is védjük: ősszel nem kell eltü­zelnünk a megszáradt növényi hulladékunkat. A komposztálható anyagok nagyon széles körűek. A levá­gott zöldnövényi részektől a háztartásban keletkező kony­hai hulladékokig - gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (ta- sakkal is), tojáshéj (összetör­ve) - is bekerülhetnek. Ide tehetjük a lekaszált, levágott gyomnövényeket még a virág­zás előtt, ám ha már virágzik a gaz, akkor azt szedjük le ró­la, nehogy a későbbiekben a már kész humusszal a mag­jai visszakerüljenek a kert­be, virágládába. Itt érdemes megemlíteni, hogyha a gyom­növények magjai már beér­tek, felmagzottak, akkor azok a komposzt korhadása során kicsíráznak és elpusztulnak a komposztálás következté­ben fellépő hő hatására, 65- 70 Celsius-fokon! A kertész- kedők egyéb kérdéseire kész­séggel válaszol Nagy Szabolcs, Egerben, a Kertünk boltjában, vagy a 36/518-512-es telefon­számon. B. K. Célszerű komposztálni Fotó: Shutterstock A diófáinkat augusztusban javasolt megmetszeni, a nedvedzés ilyenkor a leggyengébb Fotó: Shutterstock A kalcium a téli tárolású gyümölcsöt ellenállóbbá teszi Most érdemes metszeni a diófát Augusztusban is vannak olyan kerti munkák, ame­lyek elvégzésével szebbé, életerősebbé tehetjük ker­tünket. Ilyenkor még pó­tolhatjuk a szükséges táp­anyagokat is a gyümölcs­fák esetében. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Folyamatosan érnek a gyümölcseink, azon­ban számolnunk kell azzal, hogy a betakarításig még felerősödhet a termésrotha­dás. A darazsak és a molyok mellett az esetleges viharok is megsérthetik a gyümölcs bőrszövetét és így utat nyit­hatnak a gombáknak, bakté­riumoknak, ami által az al- matermésűeknél a varaso- dás, a csonthéjasoknál pedig a különböző levélbetegségek és a gyümölcsmonília is fer­tőzhet még. A monília jelleg­zetes körkörös penészgyepe­it már hetek óta láthatjuk a fán lévő és a lehullott termé­seken, ami sajnos az idén az őszibarackban, főként a ké­sőn érő fajtákban nagyon ko­moly terméshullást okoz. Rovatunk állandó kerté­szeti tanácsadója, Nagy Sza­bolcs azt mondja, még min­dig lehet és érdemes is véde­kezni rövid várakozási idejű szerekkel. Ez azért is fontos, hogy a következő évre ne tud­jon a monília gomba áttelel­ni. A később érő szilváknál is fontos a gyümölcsrothadás ellen védekezni az előbb em­lített permetezéssel. Almatermésű gyümölcs­fáinknál (alma, körte, birs) figyeljünk oda a megfe­lelő kalciumpótlásra, amit augusztus elejétől kell per- metlé - lombtrágya - formá­jában kijuttatni a levélzet- re, gyümölcsre három alka­lommal körülbelül két-há- rom hetente a betakarításig. A megfelelő kalcium a téli tá­rolásra szánt gyümölcsöt el­lenállóbbá teszi a barnafol­tosság ellen. Tünete a gyü­mölcsön kívülről is látszik, és ha beleharapunk, belül­ről is jól látható puha, meg­bámult foltok formájában. A kalcium a gyümölcsök mi­nőségét és tárolását legjob­ban meghatározó tápelemei közé tartozik. A hosszú tá­rolási időre tervezett gyü­mölcseinknél, például téli­alma-, télikörte-fajtáknál kalciumhiány esetén számít­hatunk húsbarnulásra, ke­serűfoltosságra és Jonathan- foltosságra. Fontos még a fol- tosodásra hajla­mos fákat rend­szeresen öntözni. Fontos még a foltosodás- ra hajlamos fákat a nagyon száraz kánikulai melegben rendszeresen öntözni, fő­leg az aktív növekedési idő­szakban. A késői betakarítású alma- termésűeknél még érdemes kártevők elleni védekezést is beiktatni, mivel ilyenkor jelenik meg a fákon az ame­rikai fehér szövőlepke her­nyófészke is. A védekezéssel megakadályozhatjuk az eny­hébb tél miatti áttelelésüket. Almában még az almamoly, aknázómoly, és a sodrómoly is okozhat károkat. A diófát ebben a hónap­ban célszerű megmetszeni. A megfigyelések szerint a nedvedzés ilyenkor a leg­gyengébb. A nagyobb vágá­sokat, metszési lapokat fel­tétlenül fedjük be sebkezelő anyaggal. Gyümölcsfáink a viharkároktól, az esetleges bő terméstől és a termés be­takarításától igencsak meg­csonkultak és legyengül­tek mostanra. Szüret után a gondos gazda levágja a sé­rült ágakat, a sebeket sebke­zelő anyaggal kezeli és elvé­gezheti az ilyenkor esedékes nyári metszést is. Teendők a napsütötte, levegős tőkéért HEVES MEGYE A szőlőben is akadnak még munkák, mivel a korai csemegefajták ilyen­kor már érnek. Permetezni már nem kell, de mivel az érett bo­gyó vonzza a darazsakat és a madarakat, raschel hálóval, da­rázscsapdákkal védhetjük a ter­mést. A késői érésű borszőlők­nél figyelni kell, hogy a zsen- dülő időszakban is veszélyezte­tő szürkerothadást megakadá­lyozzuk. Lisztharmat és pero- noszpóra is megjelenhet ugyan az időjárástól függően, de ilyen­kor már csak kontaktszerekkel, például kén-, illetve réztartalmú permetezéssel védekezzünk az említett gombakórokozók ellen. A szőlőmoly harmadik nem­zedékével is meggyűlhet a ba­junk, mert ha egy tőkén há­rom-négy hernyót is találunk, bizony jelentős bogyókárosítás­sal számolhatunk. Aki elmu­lasztotta a július végén a telelő­re vonuló atkák elleni permete­zést, még augusztus elején pó­tolhatja. A zöldmunkák is fontosak augusztusban, a szőlőben. Ilyenkor kell nagyon vigyáz­ni arra, hogy a tőkék ne legye­nek a kelleténél sűrűbbek, mert akkor a levelek alatt, árnyék­ban levő fürtök bogyói nem jut­nak elegendő napfényhez, ezért nem képesek cukrot, savakat, íz-, illat- és zamatanyagokat ter­melni, és ennek következtében gyenge minőségű szőlőt, illet­ve mustot fogunk betakarítani. Ezért kell most megválogat­ni a szőlőtőke hajtásait: az egy­máshoz túlságosan közel lévő, a tőke belsejében törekvő és a für­töt nem viselő hajtásokat tőből le kell törni. A munka eredmé­nye a napsütötte, levegős tőke lesz. B. K. Figyeljünk a szőlőre MTIfotó A felszedett hagymát tíz-tizenkét napig szükséges száraz időben a napon szárítani Gyomlálni unalmas, de életfontosságú feladat HEVES MEGYE Konyhakertünk­ben, zöldségesünkben is akad teendőnk ebben a hónapban. Mire figyeljünk oda? Gyom- lálás: Unalmas, de létfontos­ságú feladat. Könnyű munka, ha rendszeresen gyomlálunk, de ha hagyjuk, hogy a gyo­mok elburjánzanak, a későb­biekben már embert próbáló megszabadulni tőlük. A gyom nemcsak rendezetlenné teszi a kertünket, de létfontosságú nedvességet von el a talajból, és növényeinktől. A gyomir­tás legkönnyebb és legcélra­vezetőbb eszköze egy horoló- kapa, mely éppen a talaj felső rétege alatt vágja le a gyomo­kat. Napos, meleg időben a fel­színen hagyott, levágott gyom elszárad, nem okozva ezzel to­vábbi gondot. Konyhakertünkben azokat a növényeket, amelyek igény­lik, gondosan öntözzük meg! Fontos, hogy csak azokat a nö­vényeket locsoljuk, amelyek kezdenek ellankadni. A túl sok víz kiáztatja a gyökérzó- nát, a száraz időjárás hatásá­ra a gyökerek felszínre kerül­nek, és ez még sebezhetőbbé teszi a növényeket. Minden­képpen kerüljük tehát a túl­zott, nagy mennyiségű egy­szeri víz kilocsolását! Meleg időben öntözéssel lehet meg­Száraz időben szárítsuk a hagymát! Fotó: Shutterstock akadályozni a spenót és a pet­rezselyem korai felmagzását. A paradicsom, paprika is gya­kori vízutánpótlást igényel, ha nem szenved csúcsrotha­dástól. A paradicsom, paprika is gyakori öntözést igényel. Konyhakertünkben folyama­tos a betakarítás a növénye­inkről, a paprika, paradicsom, uborka folyamatos szedése mel­lett már letörhetjük a cseme­gekukorica-csöveket, a tökfé­lék és a dinnyék is beérnek. Akinek fokhagymája, vörös meg lila hagymája is van, azt is felszedheti. A vöröshagymá­nál azonban érdemes odafigyel­ni, hogy a nyaki rész záródjon, a hagymaszár „száradva dől­jön meg” mert különben nem lesz tárolható hosszabb ideig. Ahhoz, hogy jól behúzódjon a nyaki résznél a levele, a többi pedig le tudjon száradni, csapa­dékmentes napokra van szük­ség. A felszedett hagymát ezért még tíz-tizenkét napig érdemes a napon szárítani vagy utóérlel­ni, hogy a buroklevek is beérje­nek, leszáradjanak, illetve meg­vastagodhassanak. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents