Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-25 / 198. szám
2017. AUGUSZTUS 25., PENTEK fi LŐRINCI smm §g 4* M rf**4 g§ «88888888 «888888 «98^ «*** 4* m ** ** gg Jjá%, ^ $P gg gg •*>* 8® «S8* *g »« H S » Említésének 750., várossá valasanak 25. évfordulóját unneplik Méltón a településhez, méltón a lőrinciekhez A Hunyadi Mátyás Általános Iskola lőrinci telephelyén nemrég adták át a új napközi otthon épületét Fotó: T. 0. Lőrinci az idén kettős évfordulót ül. Olyan jeles dátumokat ünnepelnek, amelyekről a világ legtöbb településén álmodni sem mernek: a település első írásos említésének 750., várossá válásának pedig 25 éves jubileumát. Bőven van tehát ok arra, hogy az utókor számára is emlékezetessé tegyék a 2017-es esztendőt. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu LŐRINCI - Talán megalapozottan jelenthetjük ki, hogy városunk a Kárpát-medence legrégebben lakott helyei közé tartozik - mondja Víg Zoltán polgármester. - Ha felmondjuk a történelmi „leckét”, látható, hogy amikor Lőrinci elnevezése a hivatalos iratokban is fellelhető - ecclesia de Laurencio, 1267 -, a világ még jócskán a középkort éli. Ekkoriban adja ki IV. Béla király azon dekrétumát, melyben először ismeri el a nemesi vármegyék jogait, s csak ebben az évtizedben kezdi Kubiláj kán kiépíteni Pekinget birodalma fővárosává... A tatárjárás idején szorgos őseink már a Zagyva árterét művelték, Amerikát pedig csak évszázadokkal később fedezték fel. Uralkodóinkat ekkor még az Árpád-ház adta. De alighanem ennél jóval régebbre is visszamehetnénk az időben, hiszen most „csupán” az első írásos említésünkről beszélek, ami azt jelenti, hogy feltehetően jóval korábban is szervezett formában éltek itt elődeink. Bizonyossággal tudjuk például, hogy településünk már a bronzkorban is lakott hely volt, s errefelé is a „hatvani kultúraként” ismert műveltség volt a jellemző. A környéken előkerültek továbbá avar, népvándorlás, valamint Árpád-kori leletek is. A história része, hogy Selyp is ebben az időszakban alakult ki önálló községként. Ez a dátum tehát az egyik oka az ünneplésnek. A másikra pedig a mai lakosság jelentős hányada személyesen is emlékezhet: Lőrinci 1992. január elsejétől viselheti a városi rangot.- Többszöri próbálkozást követően kaptuk meg a státuszt - eleveníti fel a polgár- mester. - Mivel már akkor is a képviselő-testület tagja voltam, jól emlékszem, milyen eufóriával fogadta az önkormányzat vezetése, és alighanem lakosságunk túlnyomó többsége is a hírt. Jól jött ez az önbecsülésünknek, hiszen 1989-ben, illetve 1990- ben két korábbi településrész, Petőfibánya, mint új önálló község, illetve a volt társközség, Zagyvaszántó is függetlenedett Lőrincitől. Úgy gondolom, az azóta eltelt negyedszázad során bizonyítottuk, hogy rászolgáltunk a városi címre, hiszen olyan mértékű fejlődés tanúi lehetünk, amelyről a kívülállók is elismerően nyilatkoznak. A rendelkezésre álló hely aligha lenne elegendő, hogy tételesen is felsoroljuk a fejlesztéseket, de azt elmondhatom, hogy az előrelépés érinti mind az intézmény- rendszert, mint az infrastruktúrát, mind pedig az emberek mindennapi életében meghatározónak számító köz- és privát szolgáltatásokat. A munkanélküliség errefelé jószerével ismeretlen fogalom. MindLőrinci hosszú, ám meglehetősen keskeny szerkezetű település a Zagyvával párhuzamosan. Ha két, egymástól legtávolabbi pontja, az északon lévő Zagyvaszántó-tábla és a déli Erőmű tér között autóval közlekedünk, a hagyományos útvonalon csaknem méterre pontosan hat kilométert mutat az óra. Ezzel szemben az anyatelepülés legszélesebb lakott belterületi része, a Herédi úti utolsó háza, illetve a temető felé vezető út legszélső Szabadság téri épülete közötti táv is ezek alapján kijelenthetem, hogy a lőrinciek komfortérzete megfelel a várossal szemben támasztott elvárásoknak, és terveink szerint ez a közeljövőben még tovább erősödik. Víg Zoltán szerint a város sajátos adottságai - fekvése, tagoltsága és eltérő kulturális, szociális és társadalmi ösz- szetétele - lehetetlenné teszi alig haladja meg az egy kilométert. Tömbösödés (halmazoso- dás) inkább csak a „végeken” lévő lakótelepeken (Selypen és a Mátravidéki Erőműnél), valamint a Szabadság tér környékén jellemző. Mindebből adódóan meglehetősen nehéz klasszikus városközpontot kialakítani, hacsak nem három pólusban gondolkodunk. Hagyományos értelemben Selyp a Mikszáth és a Temesvári utcák vonalától északra, míg a Mátravidéki Erőmű a Gíbártól délre található. az egységes kép kialakítását, hiszen mások a Mátravidéki Erőmű, megint mások Selyp vagy az anyatelepülés, Lőrinci igényei és elvárásai, ugyanakkor ez a sokszínűség az, amely lakóhelyüket jellegzetessé teszi, s amelynek egyik erőssége is épp ebben rejlik.- Az egész éven át tartó ünneplés nem kizárólag fesztiválokban és a valamennyi réteg számára kikapcsolódást nyújtó kulturális programokban nyilvánul meg, hanem mindhárom településrészen az életminőségjavításában is - jelenti ki a városvezető. - Az idén számos olyan beruházással gyarapodunk, amelyek nemcsak látványosak lesznek, hanem hasznosságukkal mindenki javát szolgálják. Elképzeléseink megvalósítása méltó Lőrincihez, méltó a lőrinciekhez, méltó a múltunkhoz és méltó egy huszonegyedik századi városhoz is. Az oldal a kiadó és a megrendelő közös megegyezése alapján jelenik meg. A költségeket az ön- kormányzat állja. A városnapok programja LŐRINCI Az önkormányzat egész évben változatos programokkal kedveskedik az ünnepelni vágyóknak. A rendezvénysorozat fénypontja a Városnapok, amelyekre az idén augusztus 26-án és 27-én - pénteken és szombaton - kerül sor. A menetrend: Augusztus 26., szombat 15. óra: Hivatalos program megnyitója óvodások műsora iskolások műsora kitüntetések átadása eredményhirdetés Pitypang néptánc 750 db. lufi elengedése 17. óra: Tompeti - gyerek- program 18. óra: Grácia 18 óra 40: Városfilmvetítés, ölelem a városom 20 óra: Republic-koncert 22. óra: Tűzijáték 24. óráig nosztalgia diszkó - a múlt és a jelen legnagyobb házibuli zenéje Augusztus 27., vasárnap 15. óra: Pályázati eredményhirdetés - általános és középiskolás korosztály, valamint felnőttek cirkuszi játszóház 3+2 zenekar 16 óra 40: Március 15. Gimnázium műsora 17 óra 30: ABBA Tribute Band 18 óra 30: óriásbuborék a színpad mellett 20 óra: Ocho Macho 21 óra 30: Csillagnézők - kizárólag megfelelő időjárás esetén! Fellép a Pitypang is Fotó: IVIW A hármas tagoltság sokszínűség Milliárdos nagyságrendű támogatás segítheti a fejlesztési elképzeléseket Sikeres LŐRINCI ezekben a napokban is épül és szépül. Hogy a legfrissebbeket említsük: Selypen TAO-pénzből a sporttelep korszerűsödik - a lelátót nemrég rendbe tették, most pedig a tetőt és a beléptetőhelyiséget újítják fel, de lesz locsolórendszer és a pályán esti világítás is -, a Mátravidéki Erőműnél pedig teljesen megújul az idősek otthona. Utóbbin elvégzik a nyílászárók cseréjét és a külső hőszigetelést, új fűtési rendszert szerelnek fel, és a vizesblokkot is modernizálják.- A beruházás összértékre 43 millió forint, amiből 23 millió az önerő, 20 milliót pepályázatok, megvalósításra váró tervek dig a belügyi és a nemzetgazdasági tárcák által kiírt pályázaton nyertünk - mondja Víg Zoltán polgármester, hozzátéve: Szabó Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő mindenben segíti az önkormányzat törekvéseit. Erre szükség is van, hiszen tervekből nincs hiány. A település már nyertes pályázattal rendelkezik a Zöld Város-program első ütemére, amin a Szabadság térnek a városházától északi irányba történő fejlesztése értendő, beleértve az Árpád utat is. E feladatra 318 millió forintot ítéltek meg számukra. ToSzázmillió forint önerőből újultak meg az utak Fotó: T. 0. vábbá piacot alakítanak ki a közösségi ház teljes felújításával és hozzáépítésével, s itt több üzlethelyiség is helyet kap. Erre 410 milliót nyertek. Vidékfejlesztési pályázat keretében a selypi kultúrház felújítása 58 millió forintot nyert Lőrinci, s ebből 15 millió az önerő. A fejlesztés tartalmazza a homlokzat vakolását, festését, a tetőhéjazat cseréjét, a padlásfödém hőszigetelését, a bádogozást, a nyílászárók cseréjét, a fűtési rendszer felújítását, hőszivattyú és napelemrendszer kialakítását, valamint kültéri bútorok elhelyezését. A katolikus templom külső felújítására a Váci egyházmegye pályázott. A már sikeres pályázatok mellett kandidáltak a Zöld Város második ütemére, amelyen csaknem 600 millió forint nyerhető, illetve a Szociális Ellátó Intézmény Bem utcai épületének energetikai felújítására is 28 millió forint értékben. Víg Zoltán polgármester emellett arról is tájékoztatott, hogy az önkormányzat az elmúlt három esztendőben mintegy 100 millió forintot költött önerőből a város közútjainak aszfaltozására. T.O.
