Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-24 / 197. szám
2017. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Egyszerű, de nagyszerű ételünk a porondon Kifőztük: ilyen a hagyományos lecsó Ki így szereti, ki úgy..., a lecsófesztiválon többfélét is kóstolhatunk Fotó: Berán Dániel A lecsó egyik közkedvelt népi ételünk. De vajon tudjuk-e azt, hogyan is készült az igazi, tradicionális lecsó, és hallottUnk-e már arról, honnan is származik a paprika, a paradicsom és a hagyma ínycsiklandó találkozásának ötlete? Juhász Henrietta, Berecz Renáta szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A lecsók világában Dósa Tibor, Egerben élő királyi főszakács kalauzolt minket. Elsőként megosztotta velünk a hagyományos készítés receptjét. Eszerint nagyjából egyszer egy centi- méteresre vágott házi füstölt szalonnát kell kipirítanunk szinte olyanra, mintha tepertő lenne. Ezt követően szeletelt, de semmiképp sem kockára, inkább fél karikára vágott hagymát kell hozzáadnunk, mennyiségével pedig ne fukarkodjunk. Érdemes ezután sózni, mert annak hatására a hagyma vizet engedve párolódik. Ha az így keletkező elegy már főzőlé sűrűségű, hozzá lehet adni a cikkekre vágott paprikát - a királyi főszakács tippje szerint érdemes hosszába vágni a szeleteket. Ezt nem szükséges sokáig főzni, hozzá is lehet adni a cikkekre vágott paradicsomot. Az igazán finom lecsóban a paprika és a hagyma is megőrzi roppanóssá- gát úgy, hogy az alapanyagok már nem nyersek. A tökéletes ételt fémjelzi még, ha a hozzávalók ízeit külön-külön is jól érezni. A királyi főszakácstól azt is megtudhattuk, ezt a hatást leginkább a savanykás fajta paradicsommal érhetjük el. Természetesen a lecsónak már megannyi fajtáját főzték meg: szívesen használnak hozzá kolbászt, piros- paprikát, amitől az íze hasonlít a pörköltére, s matyóföldön például finom házi tejföllel ízesítik főzés közben, vagy tálalják a lecsót tejföllel a tetején. A tojással, a tarhonyával, a rizzsel, de Makiár környékén a cukkinivel, tökkel készített lecsó is népszerű - ezeket szintén a királyi főszakács osztotta meg velünk. Az egri piacon utánajártunk, milyen árban kapható így, augusztus végén a lecsó két meghatározó alapeleme, a paprika és a paradicsom. Mindkettőt árusítják már 250-től 500 forintig. Előbbit, vagyis az olcsóbbat, kifejezetten lecsóhoz kínálják. Dósa Tibornál természetesen arról is érdeklődtünk, érdemes-e inkább friss paprikát és paradicsomot vásárolnunk, vagy válasszuk nyugodtan a lecsó főzéséhez ajánlott alapanyagokat. A főszakács elárulta: a különbség csupán a főzés idejében felfedezhető, a kifejezetten lecsóhoz árusított hozzávalókkal ugyanis hamarabb elkészül az étel, hiszen azok már elveszítették a húsukból azt a vizet, amit a friss alapanyagok a főzés során engednek el. Dósa Tibor ezután Csíki Sándor gasztronómiai szakíró kutatása nyomán arra is felhívta a figyelmünket, hogy a lecsó tulajdonképpen az egyetlen olyan nemzeti ételünk, melynek ötlete a fővárosban, Budapesten született, vélhetően még az 1870-es, 1880-as években. Megtudtuk: a recept alapjait éppen a beszédes nevű káposztásmegyeri bolgárkertészeknek köszönhetjük. E finom népi ételünkről pedig, ahogy Csíki Sándor kutatásában is olvasható, már Karinthy Frigyes is szólt 1936- ban megjelenő, Nevető betegek című művében - s nem ő volt az egyetlen az 1900-as évek elején. Felnémeten idén, szeptember első szombatján pedig hetedik alkalommal készülnek eme étek tiszteletére a lecsófesztivállal, ahol évről évre megannyi különlegességet kóstolhat a zsűri és persze mindazok, akik ellátogatnak a programra. Köretként Is megállja a helyét Van, aki nem hagyományos módon képzeli és készíti el a lecsót. Bár az alapanyagok nem különböznek a hagyományostól, az állaga miatt egészen meglepő élményt nyújthat. Ma- csinka János, az egri Macok bisztró étteremvezető-séfje újragondolta ezt az étket, s más funkciót is adott neki voltaképpen, hiszen a hagyományos elképzelésben egytálételként fogyasztjuk, némi puha kenyér kíséretében. A séf éttermében lecsókrémet szolgálnak fel a vendégeknek, melyet finom húsok mellé, köretként tálalnak. A lecsót a szokásos módon készítik el, ellenben a zöldségeket megfosztják héjuktól, s így főzik ösz- sze az alapanyagokkal. Mindezt megbolondítják némi füst- öltpaprika-porral, leturmixolják, s egy egészen sima textúrá- jú krémet kapnak, melyet pirított paprikakockákkal szórnak meg, így nyújtva igazán kulináris élményt. MEGYEI KÖRKÉP 3 Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu N éhány nappal ezelőtt beszélgettem keresztlányommal, aki hamarosan megkezdi óvodás éveit. Egy évig még bátyja is ovis, így együtt kezdenek szeptemberben. Kérdezgettem, várja-e már, hogy mehessen, hogy a többiekkel játszhasson, megismerje az óvó nénit, a csoportszobát. Mindenre bájosan igennel válaszolt. Épp egy napra rá hallottam olyan praktikákról, melyek megkönnyíthetik az óvodakezdést, az „elszakadást” a szülőtől. Egy szakértő szerint például hasznos, ha a gyermek előtt nem említjük a sírást, jobb, ha nem kérjük arra, hogy ne sírjon, ezzel ugyanis az ellenkezőjét érhetjük el. Az édesanyának, bármennyire is nehéz, magabiztosnak kell maradnia, s jól jöhet, ha apró „feladatokkal” látja el gyermekét. Ilyen lehet, hogy arról beszélget vele, keressen majd az óvodában olyan játékokat, melyeket már otthonról ismer: a feladat leköti és megteremtheti az otthonosság érzését. S aggodalomra semmi ok, a gyermekeket szakképzett óvónők várják, akik jobbára már minden helyzettel, a szülőtől nehezen elszakadó, csöndes és harsány gyermekkel egyaránt találkoztak munkájuk során. Ne feledkezzünk meg az iskolakezdőkről sem: számukra például az egri gyakorlóiskolában iskolanyitogatót szerveznek, mely remek alkalom lehet az ismerkedésre, hogy bátrabban lépjenek be a kapun szeptember elsején. Ez a nap sokak, gyermekek, tanítók, újra munkába állók számára hoz - a remények szerint pozitív - változásokat. Praktikák, melyek megkönnyíthetik az óvodakezdést. Már úszhatnak a gyöngyösi diákok HEVES MEGYE Szeptembertől a gyöngyösi sportiskolások már használhatják saját tanuszodájukat, néhány megyénkbe- li településeit pedig őszre, illetve jövő évre ígértek új létesítményeket. A Mátraalján közel 25 millió forintból újult meg a Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola évek óta zárva tartó uszodája. A beruházás a Hatvani Tankerületi Központ költségvetéséből valósult meg, a működtetést is a központ fedezi. A gyerekek szeptember elsejétől használhatják a tízszer huszonöt méteres medencét. Az uszodához két öltözőt és a hozzá kapcsolódó vizesblokkokat is korszerűsítették. Bélapátfalván már majdnem elkészült a tanuszoda, elvileg a próbaüzeme is folyamatban van, de vannak még belső szerelési munkák. A megnyitására októberig vagy november elejéig várni kell, tudtuk meg Ferencz Péter polgármestertől. Hevesen és Pétervásárán is épülhet tanuszoda - derült ki idén nyáron a Magyar Közlönyből. A fejlesztések előfeltétele, hogy az önkormányzatok a létesítmények helyszínéül szolgáló ingatlanokat ingyenesen az állam tulajdonába adják. Hevesen és Pétervásárán jövőre épülhet meg a létesítmény. Hevesen a régi strandfürdő környékére tervezik az uszodát, Pétervásárán pedig a Tamási Áron Általános Iskolához közel épülhetne meg. Eged István polgármester elmondta, je- ' lenleg folyik a terület tulajdon- viszonyainak rendezése. A beruházás teljes egészében kormányzati forrásból jön létre, a helyi önkormányzatoknak nem kell önerőt biztosítani a programhoz, és az uszodát az állam üzemelteti majd. B. K. Kétmilliárd a „zöldebb” belvárosért EGER Közel kétmilliárd forintos zöldfelület-fejlesztés kezdődik a megyeszékhelyen a jövő év elején, a Zöld város kialakítása program keretében - árulta el lapunknak Habis László. Eger polgármestere elmondta, 120 millió forintból újul majd meg a Belvárosi, valamint az Erzsébet udvar, de számos egyéb belvárosi zöldfelület is megszépül majd. A cél, hogy esztétikus, gyermekbarát, akadálymentesített zöldfelületek jöjjenek létre, megújulnak majd a járófelületek és a térvilágítás, de új közterületi eszközök kialakítása is szerepel a tervek között. Süli K. Termelőket és idegenforgalmi szereplőket is vonzott az első sajtakadémia A szakma és a tudomány találkozása GYÖNGYÖS Több mint száz hazai és határon túli sajtkészítő látogatott el a Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete (KKA- SE) és az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa által életre hívott első sajtakadémiára. Kovács Gyöngyi szervező a Hírlap kérdésére elmondta: a konferencia célja, hogy fórumot teremtsen, összehozza a sajtot, a turizmust és a tudományt, találkozási lehetőséget biztosítson a termelőknek, a szolgáltatóknak és az idegenforgalmi szereplőknek. A legfőbb célt a minőségi javulás jelenti Fotó: Czímer Tamás I- A helyszín sem véletlen, hiszen a campuson mindig fontos volt az agrárképzés, a turizmushoz és a borászathoz pedig szorosan kapcsolódhat a sajtgasztronómia is - tette hozzá. Dr. Liptai Kálmán rektor, valamint Kovács László, a KKASE elnökének megnyitója után szó volt egyebek között a tejelő állattartás technológiájáról és a sajtok bírálatáról is. Az Erdélyből, Székelydá- lyáról érkezett Fülöp Anna elárulta: ők bivalysajtok készítésével foglalkoznak, s úgy látják, egyre nagyobb a kereslet a különlegességek iránt. Hozzátette: e programra nemcsak hasznos tapasztalatcsereként, hanem baráti találkozóként is tekint. Egy másik termelő, Kiss Ferenc arról szólt: hazánkban a mennyiségi változás nem hozott magával minőségi javulást is, pedig ez kellene, hogy legyen az igazi cél. Ehhez azonban - mint fogalmazott - fontos a szaktudás, amelyet egyebek között ilyen eseményeken szerezhetnek meg, mint a gyöngyösi. A konferencia sajtgasztronómiai bemutatóval, kóstolóval zárult. H. É.
