Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-16 / 190. szám

g ÖTVENÉVES AZ EGRI CSILLAGOK FILM 2017. AUGUSZTUS 16., SZERDA Váratlanul kigyulladt az „Egri csillagok” díszlete: legendás jelenet lett belőle Nosztalgia a Tolnay-ház kertjében Tolnay Klári kertje teli volt érdeklődőkkel, s a rene­szánsz zenék felcsendülé- se jelezte, hogy a program, amire összegyűltek, elkez­dődött. Különlegesen fonó­dott össze művészet és tör­ténelem a mohorai paraszt­ház udvarán. A délután ezút­tal nem a nógrád megyei Mohora csillagáról, a szí­nésznőről szólt, hanem az „Egri csillagok”-ról, a legen­dás alkotások közül is an­nak filmváltozatáról. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu MOHORA Egriek is hivatalo­sak voltak a különleges ren­dezvényre, köztük a Dobó István Vármúzeum és az Egri Vitézlő Oskola. Mohai Gábor Kazinczy-díjas előadóművész köszöntő gondolatait követő­en Berecz Mátyás, a Dobó vár­múzeum igazgatója szólt né­hány szót a vendégekhez. Be­szédének középpontjában az 1552-es, világra szóló egri győzelem állt. Elmondta, az egri várat Európa védőbás­tyájának, Dobót pedig Európa Herkulesének nevezték akko­riban. A XVIII. században fe­ledésbe merült a meghatáro­zó történelmi pillanat, ám a XIX. század elején újjáéledt. Utóbbi század közepén az­tán Pyrker János érsek kiala­kította a várban az első em­lékhelyet. Az ostrom emléke a XX. században tovább élt, s ennek az 1968-ban elkészült film újabb lendületet adott. Berecz Mátyás hozzátette: ezt a legendát éltetik munkájuk­kal, programjaikkal, így pél­dául az elmúlt hétvégi Végvá­A film új lendületet adott 1968-ban az „Egri csillagok” történetének. ri Vigasságokkal. A rendezvény háziasszo­nya Vadas Zsuzsa Tolnay Klári- és Prima díjas újság­író volt. Ő beszélgetett a meg­hívást elfogadó művészek­kel: Venczel Verával, Benkő Péterrel, Kovács Istvánnal és Ordódy György rendezővel. A film egykori alkotói idézték meg a múltat, emlékeztek még élő, s már elhunyt kollégáikra egy-egy mókás, őket meghatá­rozó, jellemző történettel.- Az „Egri csillagok” nagy­szerű regény, hiszen megtanít minket szeretni a nyelvün­ket, a történelmünket. Gyer­mekként a kőszegi várban ját­szottuk el a történetet, de sen­ki sem akart a törökök szere­pébe bújni - emlékezett visz- sza Vadas Zsuzsa, aki szerint Várkonyi Zoltán a lehető leg­jobb időben forgatta az Egri csillagok című filmet. A vendégeket Bállá Mihály országgyűlési képviselő, mi­niszteri biztos is köszöntöt­te. Beszédét ő is visszaemlé­kezéssel kezdte. Elárulta: a film számára épp azt tükröz­te, amit a Gárdonyi-regény ol­vasása közben elképzelt a sze­replőkről. Gyermekként kár­tyákon gyűjtötték a szereplők­ről a képeket. A honatya szá­Ordódy György rendező (balról), Venczel Vera színésznő, Benkő Péter és Kovács István színészek beszélgettek Vadas Zsuzsával Fotó: Berán Dániel Juhász Ádám egri borokat adott át a művészeknek Fotó: Berán D. mára a film a hazaszeretetei jelképezi, s reményt ad arra, hogy a haza, az ország mindig is fontos volt és fontos lesz az itt élő embereknek. Vadas Zsuzsa ezután első­ként a filmforgatás legemléke­zetesebb pillanatairól kérdez­te a beszélgetésben részt ve­vő művészeket. Szóba került a film egyik legfélelmetesebb jelenete, amiben az a bizonyos tűzkerék volt a „főszerepben”. A színészek nem titkolták: a tűzkerék félelmetes volt szá­mukra is, hiszen a használa­tában volt veszély. S mint az a beszélgetésből kiderült, a 180 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó kábeldob - ami a tűzkerék alapjául szolgált - a forgatáson el is talált egy hat méter magas kránt, azaz ka­meradarut, ami ennek hatásá­ra tönkrement, használhatat­lanná vált. Volt azonban egy még ennél is váratlanabb jelenet, ami­kor ismeretlen okokból a vár­fal gyanánt felterített vászon és fa meggyulladt a tikkasztó nyári hőségben. Mint azt a szí­nészek egybehangzóan mesél­ték, ez a jelenet is Várkonyi Zoltánt dicsérte. Ő ugyan­is a tűz láttán Sinkovits Im­rét, vagyis az általa alakított Dobót gyorsan munkára fog­ta. Ahogy áll a lángoló „várfal” előtt, az az egyik legmeghatá­rozóbb jelenete lett a filmnek - a véletlennek és a spontane­itásnak köszönhetően. Elárul­ták: a vár valóban égett volna a kamera előtt, csak épp nem akkor és nem úgy, ahogy a vé­A filmben szereplő színészek emléke­zetes pillanatokat idéztek fel. letlen szülte. Szóba került az is, milyen forró volt 1967 nyara, amikor a filmet forgatták. Az igazi si­sakot és a páncélinget az öl- töztetők csak vizes törölköző­vel tudták leemelni a szerep­lőkről. A Bulgáriában forga­tott jelenetekről is szó esett, amikről Venczel Verának is voltak megmosolyogtató emlékei.- Amikor Bulgáriából haza­jöttünk, a laborban kiderült, Tizennyolcmillió néző látta Sinkovits Imrére, Agár- dy Gáborra is emlékeztek a Tolnay Klári Emlékház udva­rán. Az épületben kiállítás is nyílt, amelynek a képei­ről a film egy-egy monumen­tálisjelenete köszön vissza.- Agárdy hallatlanul nagy me­sélő volt - mondta Kovács István, aki felelevenített egy történetet arról, hogy színész­társa előadta, Bulgáriában ta­lálkozója lesz magával a per­zsa hercegnővel. Várkonyi Zoltánra úgy emlékezett: az első és legnagyobb csoda az életében az, hogy az ő osz­tályába kerülhetett. Kovács István szavazást is tartott ar­ról, vajon mennyien láthatták a filmet, amíg azt a mozikban vetítették. A válasz mindenkit meglepett: tizennyolcmillióan váltottak rá jegyet. hogy az ott felvett jelenetek egy része tönkrement. Visz- sza már nem mehettünk, így a hiányzó jeleneteket a ma­gyar tengernél, a Balatonnál vettük fel újra. Ám ez rajtunk kívül talán senkinek sérti tűnt fel - mesélte Vera, aki majd egy évvel ezelőtt épp a Tolnay Klári Emlékházban vehette át a Tolnay Klári-díjat.- Cecey Évának és Jumur- dzsáknak volt egy olyan közös jelenete, amiben egymással ve­rekedtek. A felvétel előtt Várko­nyi azt mondta, nem akarja pró­bálni, s megkérdezte, eljátsz- szuk-e élesben a kamerák előtt. Igennel feleltünk. A jelenetet egyszer vették fel és az került a filmbe - idézte fel Venczel Vera. Hozzátette: Várkonyi utána rög­tön az egészségük után érdek­lődött, persze, nem lett semmi bajuk. Ordódy György rendező beszélt Kemenes Fanni jelmez- tervezőről is, aki sajnos nem tu­dott részt venni a mostani be­szélgetésen. így nemcsak a szí­nészekre emlékeztek, hanem olyan közreműködőkre, akik nélkül nem jöhetett volna létre az „Egri csillagok”.- Várkonyinak nagyon erős volt a karizmája. Önmagán kí­vül a színészeket szerette a leg­jobban - viccelődtek, s egyben méltatták őt a szereplők. Azt is megtudhattuk, hogy az „Egri csillagok” rendezőjéért a stábja akár tűzbe is ment volna, de el­lenségei, irigyei természetesen akadtak.- A színészi élet a reneszán­szát élte akkoriban - jelentet­te ki Benkő Péter, s a beszélge­tés során érződött: a nosztalgiá­ban fürdőző színészek mind így gondolják. Az ötven évvel ezelőtt forga­tott „Egri csillagok" ünnepén Mártonná Adler Ildikó egri al­polgármester és luhász Ádám is részt vett, aki a Juhász Test­vérek Pincészetének borait kí­nálta a program végén. Kiállítás Is nyílt az Egri csillagok című filmről a Tolnay Klári Emlékházban Fotó: Berán Dániel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents