Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-01 / 177. szám

2017. AUGUSZTUS 1., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Számos érdekességre derült fény a kutatásokból Falra, kerámiákra, emberi csontra leltek Bár a minaret már közel négyszáz éve magaso­dik Egerben, és a ma is álló épületet az elmúlt 130 évben már számos kutató megvizsgálta, mindeddig nem végeztek régészeti kutatást a területén. Idén azonban, a rekonstrukció­nak köszönhetően, a Dobó István Vármúzeum régész munkatársainak lehetősé­gük nyílt a felújítási mun­kálatok folyamán régésze­ti szakfelügyeletet ellátni az épületnél, ahol számos ér­dekességre derült fény. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A vármúzeum munkatár­sai június 8-27. között láttak el régészeti szakfelügyeletet a minaretnél. Részben réteg- tani, részben építéstörténeti megfigyeléseket végeztek.- A torony mind országo­san, mind pedig világszin­ten egyedülálló értéket kép­visel, ugyanis ez a legésza­kibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében meg­maradt. Fontos tudni, hogy az épület mindössze 176 éve áll önmagában, ezt megelőző­en egy épületkomplexum ré­sze volt, amely egy dzsámi­ból, annak előcsarnokából és kertjéből, valamint a keresz­tény visszafoglalás után hoz­záépített egyéb épületrészek­ből állt. Ezek a részek azon­ban régészeti feltárás híján teljesen ismeretlenek, írásos és képi forrásokból tudunk róluk - árulta el lapunknak Berecz Barbara, a Dobó István Vármúzeum régész-muzeoló­gusa. Hozzátette: a mostani feltárásoknak köszönhetően azonban sikerült némi plusz- információt szerezniük az el­pusztult részekről is.- Még a felújítási munkála­tokat megelőzően megtörtént a terület talajradaros felmérése, amelyből bár újdonságra nem derült fény, de behatároltuk a jelenkori munkálatokkal érin­A közel egy hónapos felügyelet során sok új információhoz jutottak a szakemberek a minaretről Fotó: Berán Dániel Nem tudni, mikor épült a minaret A jelentős eredmények el­lenére a régészek még szá­mos kérdésre keresik a vá­laszt. Továbbra is rejtély példá­ul, hogy pontosan mikor épül­hetett a minaret, ugyanis erről csak feltételezések vannak. Korábbi hipotézisek szerint a végvár 1596-os eleste után keletkezett, újabb vélemények szerint csak jóval később. Pontos meghatározás csak a régészettől várható. Emellett fontos lenne még a dzsámi nyugati falának lokalizálása, és kiterjedésének meghatáro­zása is. A minaret környezetében már eddig is számos érdekes leletre bukkantak a szakemberek, fő­leg török kori kerámiaedények darabjaira, állatcsontokra, de egy emberi csontváz is előke­rült a torony mellől. Utóbbiról szeretnének többet kideríteni a régészek, ugyanis az épület kö­zelében sem sírról, sem pedig temetőről nincs tudomásuk, így rejtély, hogyan kerülhettek oda az emberi maradványok. tett területet. Ezt követően a megtámasztáshoz kiásott ár­koknak köszönhetően hasz­nos információkhoz jutottunk a terület rétegtani viszonya­iról, amelyből kiderült, hogy a minaret környezetében mi­lyen mélységben számolha­tunk érintetlen régészeti kul- túrrétegekkel. Sajnos azt is ta­pasztaltuk, hogy a területet az újkori roncsolások megboly­gatták: a jelenlegi útburkolat például teljesen ráépült a ko­rábbi dzsámi maradványaira, a közműárkok pedig jelentős mélységben elpusztították a török korszakban keletkezett rétegeket - részletezett né­hány kárt a szakember. Berecz Barbara kiemelte, a károk ellenére sikerült doku­mentálni a minaret alapozá­sának néhány sajátosságát is.- A torony alapja mészkő kockakövekből épült, amelye­ket részben mészhabarccsal kötöttek egymáshoz, részben pedig nagy méretű vaskap­csokkal fogtak össze. Bár az alapozás kis kiterjedésű, még­is nagyon masszív, mindez jól jellemzi az Ottomán Biro­dalom építészeti nagyságát - avatott be a régész. Kiemelte: egy másik, jelentősebb felfe­dezésre is fény derült.- A minaret mellett rábuk­kantunk egy szintén mészkő­ből épült falra, amely akkori­ban készült, amikor az elűzött oszmán hódítók helyét vissza­vették a felszabadító keresz­tény seregek. Ekkor a dzsá­mit rekrisztianizálták. Erdődy püspök az Irgalmasrendi kór­háznak adományozta, újra­szentelték, keresztény temp­lommá alakították, a tetején kereszttel, mellé sekrestyét építettek. Utóbbi falára buk­kantunk a földmunkák során - ismertette Rákóczi Gergely, a Dobó István Vármúzeum munkatársa. Hangsúlyozta, a terület török kori emlékei alatt még sokkal korábbi település­maradványok is lehetnek, ami­re néhány Árpád-kori és késő középkori kerámiadarab utal. Jár a pihenés Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu M inden évben augusztus beköszöntével szinte pánik­szerűen tör rá a diákokra, hogy közeledik a tanév, néha a tanárokra is. A minap egy gimnazista roko­nom elkeseredetten újságolta, a napokban az oktatója hét könyvből álló kötelezőolvasmány-listát küldött nekik, hogy olvassák el tanévkezdésig. Tudom, sokan azt hiszik, könnyű a tanulóknak, nyáron semmi dolguk, évközben is csak lógatják a lábukat, de az igazság a legtöbbjük esetében ettől nagyon távol áll. Roko­nom, amikor csak tud, diákmunkát végez, s amikor nem dol­gozik, akkor nyelviskolába jár. A maradék szabadidejében, azt gondolom, érthető, hogy nem könyveket szeretne búj­ni, hanem végre pihenni. Félreértés ne essék, nem az olvasás ellen kampányotok, de mind tudjuk, azzal, hogy valamire ráaggatjuk a köte­lező jelzőt, annak nyomban csökken a népszerűsége. Általános iskolában manapság a diákoknak átlagosan napi hat órájuk van, a gimnáziumban ez a szám csak emelkedik. Az utazással, szakkörökkel, az otthoni tanulással együtt a napi „munkaidejük” eléri a tíz-tizenkét órát is. Üzenem a ter­jedelmes könyvlistát az utolsó pillanatban kiadó tanárnak, hogy miként neki is, a nebulóknak is szükségük van pihe­nésre. Ahelyett, hogy egy életre megutáltatná a tanulókkal az olvasást, inkább böngéssze át a könyvesboltok kínálatát, s ajánljon nekik a korosztályuknak megfelelő, szórakoztató irodalmat a maradék hónapra. Új körzeti orvos rendel a faluban Azzal ártunk, ha valamire ráaggatjuk a kötelező jelzőt. MÁRKÁZ Három éve betöltetlen a községben a körzeti orvosi praxis. Amióta a falu doktor­nője, dr. Tábi Mária nyugdíjba ment, azóta a környező helysé­gek háziorvosai helyettesítés­sel látták el a markazi betege­ket. Ám augusztustól dr. Cser- nyánszki Matild gyöngyösi orvos veszi át a praxist, egye­lőre nem teljes munkaidőben. A gyöngyösi körzete mellett látja el a markazit is, így még nem veszi igénybe az orvosi lakást. Potoczki László polgármes­ter lapunknak elmondta, a rendelő feletti orvosi lakás az­óta áll üresen, amióta az előző gyógyító nyugállományba vo­nult és el is költözött Mar- kazról. Megtudtuk: az önkor­mányzat az 1980-as évek kö­zepén épült épületcsoport fel­újítására tavaly pályázatot adott be.- Csaknem nyolcvanmillió forint értékben pályáztunk az orvosi rendelő és az orvo­si lakás felújítására - tudatta a polgármester -, aminek része a fogorvosi rendelő és a védőnői szolgálat helyisé­ge is. E pályázatban nemcsak az épület korszerűsítését ter­veztük, hanem a rendelők Megújul a rende­lők eszközparkja, s a hozzá tartozó lakrész is. eszközparkjainak a megújítá­sát, bővítését is. A fogorvos­hoz tizenegy, az orvosi rende­lőhöz hatvanöt új eszközt sze­retnénk beszerezni, de a védő­nő is több tucat új és korszerű eszközt kapna. A község vezetője azt is elárulta, az elavult számító­gépeket is kicserélnék a gyor­sabb és hatékonyabb munka érdekében. Az önkormányzat bízik abban, hogy a pályáza­tukat siker koronázza, a betöl­tött praxishoz megújult lak­rész is tartozhat majd. H. É. A Mátra Open harmadik állomása volt a Dubicz pincészet piknikje Fesztivál froséval és borokkal GYÖNGYÖS Jazzkoncert, tánc és kiváló borok várták azokat, akik ellátogattak a múlt hét­végén a Mátra Open program- sorozat legutóbbi állomására, a belvárosban található több mint százéves pincészetbe. Nyolc mátrai borászat húsz kiváló borát kóstolhatták meg a vendégek, akik nemcsak a környékről, de az ország más tájairól is érkeztek. A legna­gyobb sikere az üdvözlőital­nak volt, tudtuk meg Dubicz Dunai Bernadettől, az ese­ménynek otthont adó pincé­szet tulajdonosától.- Az idei nyár újdonsága a frosé, ami fagyasztott, je­Fotó: Czímer Tamás Húszféle nedűt kóstolhattak a pikniken ges ital. A rosét kásásra fa­gyasztottuk, amit még jég­gel és fagyasztott málná­val kevertünk, ezt minden­ki szívesen itta a nyári me­legben - mesélte a tulajdonos. Hozzátette: a 110 éves pin­cerendszerben óránként ve­zetett pincetúrákat szervez­tek. A látogatók itt megismer­kedhettek a helyi borkészítés múltjával, jelenével és - a leg­korszerűbb technológiának köszönhetően, amivel a borá­szat dolgozik - a jövőjével is. Augusztusban folytatódik a borfesztivál, akkor a Babiczki Pince látja vendégül a pikni- kezőket. H. É. HIRDETÉS HHáda r Eger, 3300 11. Rákóczi Ferenc u. 95. 11 a Euroracs meíett B hada.hu

Next

/
Thumbnails
Contents