Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-12 / 187. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT A Dunántúl megtartása kiemelt jelentőségű volt Hitler számára 1944-ben Miért akarták a németek megvédeni Magyarországot? Bombatalálat az almásfűzfői olajfinomítóban 1944. augusztus 9-én Fotók: MW 1945 elején a Vörös Hadsereg már mindössze néhány száz kilométerre volt Berlintől, miközben a németek utolsó offenzíváikat Magyarországon hajtották végre. Kezdetben Budapest felmentése, majd a Dunántúl még német kézen lévő részének biztosítása volt a fő prioritás. Vajon mi késztette a német hadsereg vezetőit arra, hogy a fővárosuk hatékony védelme helyett Magyarország érdekében vessék be utolsó ütőképes tartalékaikat? Hitler ragaszkodása a zalai olajmezők birtoklásához felülírt minden katonai szempontot, vagy egy átgondolt stratégia része volt Magyarország védelme? Mihályi Balázs kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu VILÁGHÁBORÚ 1944 elején a német csapatok minden fronton meghátrálásra kényszerültek, és küszöbön állt a szövetséges csapatok franciaországi inváziója is. A háború már nyilvánvalóan a szövetségesek győzelmét vetítette előre, a harctéri sikerek ellenére azonban a Harmadik Birodalom még távol állt az összeomlástól. A szövetséges repülők 1944- ben több mint 900 000 tonna bombát dobtak le Németország városaira és az ipari létesítményekre. Ez több mint 30 százaléka az egész háború során Európában ledobott szövetséges bombamennyiségnek. Az akciók ugyan hatalmas pusztítást vittek végbe és rengeteg áldozatot követeltek, de a német hadiipart nem tudták megtörni. Sőt, Albert Speer, a Birodalom fegyverkezési minisztere eredményes iparszéttelepítési programja nyomán a német hadiipar teljesítményét sikerült fokozni, és 1944-ben érte el a termelési csúcsot, annak ellenére, hogy a korábbi megszállt területek többségét elvesztette, és a bombázások minden korábbinál súlyosabban érintették a Birodalmat. A német hadigépezetre akkor sikerült tényleges csapást mérni, amikor 1944 tavaszán a szövetséges parancsnokság a vegyi- és olajipari célpontokat tette a bombázási célpontok listájának elejére. Az olaj- finomítók elleni akciókat tovább súlyosbította, hogy 1944 augusztusában Románia kiugrásával elvesztek az ottani olajmezők. így 1944 őszére már csak Nagykanizsa, Zisterdorf, Alsó-Szászország és Galícia kitermelőhelyek maradtak meg. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy 1944 szeptemberéről a Luftwaffe üzemanyag-ellátása már nem volt tovább biztosítható. A havi 160- 180 000 tonna üzemanyag helyett immár csak havi 30 000 tonna állt rendelkezésre, hasonló volt a helyzet a szárazföldi erőknél is. Szigorú korlátozásokat kellett bevezetni, ami jelentősen csökkentette a csapatok bevethetőségét. Albert Speer augusztus 30- án egy titkos üzenetben felhívta Hitler figyelmét az olajipart ért súlyos károkról és az üzemanyag-ellátás korlátozásának szükségességéről. Ebben a jelentésben tett említést Hitlernek a nagykanizsai olajmezőről, amely átlagosan havonta 60 000 tonna nyersolajat tudott termelni. . A német hadiipar működéséhez azonban az olajon túl további nyersanyagokra is szükség volt. 1944 őszére elvesztek a Birodalom számára a Balkán magnézium-, Franciaország bauxit- és Románia olajkészletei. Speer még szeptemberben felvázolta a hadiipar szempontjából a további háború folytatásához szükséges minimális gazdasági életteret Hitler számára, amelyben Magyarország kiemelt helyet foglalt el. Ipari termelés szempontjából kiemelten fontosak voltak a Birodalomnak a Nyugat-Szlovákiában, Magyarországon lévő repülőgépgyártó és -összeszerelő üzemek, valamint a fegyvergyárak. 1944 utolsó negyedévében a Birodalom alumíniumkészletei elfogytak, a további termelés előfeltétele a bauxit volt, amelynek 90 százalékát Magyarország adta (Gánt, Kincsesbánya, Halimba, Nagyharsány bányái): 75 000 tonnát havonta, amelyből 13 000 tonna alumínium volt előállítható. Csupán a Luftwaffe alumíniumigénye 23 000 torma volt havonta. A harckocsi- és tengeralattjáró-akkumulátorok gyártásához antimon biztosítása szükséges. A felhalmozott készlet a Birodalomban 2200 tonna volt, a havi felhasználás pedig 400 tonna. Ezenfelül Nyugat-Szlovákiában és Magyarországon havi 150 tonnát termeltek ki. A Birodalom havi 2,6 millió tonna acélt állított elő, amelyhez 7000 tonna magnéziumra volt szükség. Ehhez a Birodalom 1155 tonnát, Szlovákia Speer és Hitler 1944-ben 1750 tonnát, Magyarország pedig 1150 tonnát termelt ki havonta. Hazánkban Úrkúton volt az egyetlen magnéziumbánya. Nyersolaj tekintetében a legfontosabb olajmező Magyarországon volt, Nagykanizsa mellett. 1943-ban átlagosan havi 69 000 tonna nyersolajat termeltünk, 1944-ben ez a szám visszaesett 52 000 tonnára, ugyanakkor a termelt mennyiség Birodalomba történő kivitelének mértéke jelentős mértékben megnőtt Magyarország márciusi megszállását követően. A honvédség havi benzinigénye 35 000 tonna volt 1943-ban, a teljes országé pedig 199 000 tonna. Mindezt a növekvő német kivitel mellett mór nem lehetett biztosítani, ezért az országban súlyos korlátozásokat kellett bevezetni. Az üzemanyag-ellátás tekintetében kedvező változások álltak be. A szövetségesek csökkentették az olajfinomítók bombázásának intenzitását. A korábbi hónapokkal szemben, amikor a bombamennyiség 25 százalékát olajipari célpontokra dobták le, szeptember-október során ez a mennyiség 10 százalékra esett vissza. Novemberben már 96 000 tonna üzemanyagot sikerült előállítani, ami harmada volt a tavaszi termelésnek, de elég volt a háború folytatásához. A német hadsereg, a szárazföldi erők és Fúrótorony Budafapusztán a Luftwaffe 1944 nyarán havonta 300 000 tonna üzemanyagot használt fel. Októberben ezt a mennyiséget 97 000 tonnára kellett csökkenteni. Speer októberben ismét hangsúlyozta Hitlernek a Nagykanizsa melletti olaj mezők jelentőségét, a szövetségesek A magyarországi olajfinomítókat szétbombázták ugyan, de a Birodalomban helyreállított finomítókkal, amelyek a Nagykanizsán termelt olajat használták fel, fedezni lehetett a hadsereg számára szükséges csökkentett benzinmennyiség zömét. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Hitler számára a Dunántúl és Budapest megtartása elsőrendű célt jelentett még a háború utolsó szakaszában is. A német hadigépezet működése nem volt biztosítható a magyarországi nyersanyag- források nélkül. így a háború utolsó német offenzívái mögött több volt, mint Hitler „rögeszmés” ragaszkodása a zalai olajmezőkhöz. A hadianyag- és fegyvergyártás fenntartásának szükségessége mozgatta a Magyarországi hadműveleteket. Ugyanakkor Budapest bekerítésével a főváros katonai jelentősége megszűnt, az itteni hadiipari üzemek megsemmisültek vagy szovjet kézre kerültek, ugyanakkor a Dunántúl megtartása továbbra is kiemelt jelentőségű volt. Hazánk stratégiailag is jelentőssé vált 452-ben Attila egészen Róma határáig jutott Múzeum az ázsiai hunoknak Megújul Sopron belvárosa KULTÚRA Megnyílt az ázsiai hunok történelmét a világon elsőként bemutató múzeumkomplexum az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Terület székhelyén, Hohhotban. A múzeumban a kelet- és közép-ázsiai nomád népek történelmét bemutató régészeti leletek és tárgyak találhatóak, többségük az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig a Bel- ső-Ázsia és a mai Kína északi felének nagy részét ellenőrzése alatt tartó nomád törzsszövetség vezető tagja, az ázsiai hunokként ismert hsziung- nu nép birodalmának idejéből Attila, a hunok nagyfejedelme származik. A kínai történet- írás szerint a hsziungnu nép a 4. században Európába betörő hunok ősének tekinthető. Az ázsiai hunokkal az évszázadok során a kínai uralkodók számos háborút vívtak, részben miattuk, illetve a nomád törzsek támadásai ellen kezdték el később építeni a kínai nagy falat. A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű népcsoportot alkottak. A Kárpát-medencében lévő fejedelmi központú Hun Birodalom az 5. század elején jött létre. A hunok, Ruga, Bleda (Buda), majd Attila fejedelemsége alatt a Nyugatrómai Birodalom szövetségesei voltak, ám 451-ben Attila hódító a korábbi szövetségese ellen fordult, 452-ben egészen Róma határáig jutott. Feltehetően a nagy szárazság és a pestisjárvány miatt azonban kénytelen volt félbeszakítani a hadjáratát, és az Örök Város ostroma nélkül visszavonulni a feltehetően Duna-Tisza közén fekvő törzsszállására. 453-ban új házasságának nászéjszakáján Attila hirtelen meghalt. Halálának okai tisztázatlanok - írja az Origo.hu. MW FELÚJÍTÁS A kormány továbbra is elkötelezett a kulturális örökség értékei iránt. Ezért a tervezett programok megvalósításával, az eddiginél több forrást biztosít a műemlékvédelemre. 55 milliárd forintos kerettel elindult a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram, valamint több mint 35 milliárd forint hazai költségvetési forrás bevonásával a Modern városok program örökségvédelmi beruházásai is. A Modern városok program egyik legjelentősebb beruházásának keretében megújul Sopron történelmi belvárosa, a középkori várnegyed és a Szent-Mi- hály-templom, valamint elindul a sekrestyésház, a soproni várfal, a Fabricius-ház, a Tábornokház és a Storno-ház fejlesztése, illetve a Múzeumnegyed kialakítása is. A műemléki felújításokhoz a magyar kormány több mint kilencmilliárd forint támogatást biztosít. MW 9 milliárdból újítják fel a műemlékeket
