Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-10 / 185. szám
^2 MEGYEI KÖRKÉP__________________________________________________________________________________________________________________________2017. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK A mecset helyreállítási ügye elszenderült a ministerium kebelében Tíz forintot tett le Beökönyi az omladozó mináretre így festett az egri Knézich Károly utca és a minaret 1939-ben Fotó: Fortepan Hét megyei strand és termálfürdő a versenyben HEVES MEGYE Ismét keresik az év fürdőjét. Tavaly a Miskolctapolcai Barlangfürdő lett a befutó, ám elképzelhető az is, hogy ebben az esztendőben egy megyénkbeli fürdőhely lesz a legnépszerűbb. Ez csupán a beérkezett szavazatokon múlik. A már harmadik alkalommal kiírt szavazásban csaknem kétszáz hazai fürdő verseng a voksokért. A termal- furdo.hu a Magyar Fürdő- szövetség szakmai támogatásával idén három kategóriában keresi az ország legnépszerűbb fürdőit. A több csoport - az év fürdője, az év feltörekvő fürdője, a helyiek kedvenc fürdője - kialakítására azért volt szükség, mert a hazai fürdőhelyek rendkívül sokszínűek. A világszinten is egyedülálló termálvízkincsünkre hozzávetőleg kétszáz fürdő épült, a néhány medencés, időszakosan nyitva tartó fürdőktől a nemzetközi hírű, több tucat medencével rendelkező komplexumokig. Augusztus 31-ig szavazhatnak a legjobb hazai fürdőkre. Heves megyéből hét jelölt van: az Egri Termál- és Török Fürdő, a Saliris Resort Gyógy- és Wellnessfürdő, a Bükkszékfürdő, a Demjéni Termálvölgy, a Gyöngyösi Uszoda és Termálstrand, a Hatvani Termálvizes Strandfürdő és a Tarnamérai Termál- és Strandfürdő. Szavazni a www.azev- furdoje.hu oldalon lehet augusztus 31-ig. SZ. E. HIRDETÉS Németországba, Augsburg melletti betonelem előregyártó üzembe keresünk vb.szerelő, kőműves, ács, asztalos szakmunkásokat. matkovics.kati@ukbkft.hu Matkovics Katalin, 06-30-990-6755 „Csodálkozik - mondta a szónok -, hogy e t. társaság oly aggálytalan, gondtalan jó kedvvel mulat itt, midőn Damocles kardja függ fölötte.” Szilvás István ausi30@gmail.com EGER Ez az aggodalmat kiváltó mondat - amit Farkas Péter amatőr helytörténeti kutató jóvoltából idézhetünk - 1874-ben az irgalmas rend egyházünnepi díszlakomáján hangzott el egy nagy tekintélyű polgár szájából. A szónok arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a rendezvény tőszomszédságban áll a török hódoltság idejéből fennmaradt mináret. A város gondozatlan, ronda közterén árválkodó úgynevezett csonka mecset porladó alépítménye olyan állapotban van, hogy egy vihar összedöntheti. Ezért a tragédia megelőzésére - mint a korabeli sajtó tudósított róla - „annak állandó jókarba hozását, a további rombolásoktól gondos megőrzését, s folytonos ápolását városunk gondjaiba ajánlja.” Az eseményen jelen volt az akkori polgármester is, aki úgy reagált a felvetésre, hogy eddig nem tudta: „vájjon a mináret a város tulajdonához tartozik-e, vagy az irgalmas rend sajátja.” Egyúttal ünnepélyesen megígérte, hogy „e nevezetes műemlékünk további jókarban tartásáról gondoskodni, kötelességének tartandja.” Aztán csendben eltelt 10- 12 év, s a jó magyar szokás szerint nem történt semmi, a mináret állapota pedig napról napra aggasztóbb lett. Egy nap a „Mecsettéren” járva ezt tapasztalta a megye egyik előkelő nagybirtokosa, a város szülötte, Beökönyi Viktor is, aki gyűjtést kezdeményezett az építmény megmentésére. Elsőként le is tett 10 forintot, mire a város képviselőtestülete is felajánlott hatvanak Miután Hickmann Károly városi tisztimérnök 600-800 forintra becsülte a felújítás költségét, a hiányzó összeget adakozás útján kívánták előteremteni. Később az „Eger” című lap arról számolt be, hogy „a Dobó vendéglőben összejött néhány úri ember Gambrinus A török hódoltság alól való felszabadulás kétszázadik évfordulóját 1887 decemberében egyebek között a város kivilágításával ünnepelték meg a hevesi megyeszékhelyen. Már este 7 óra előtt kigyulladtak a lámpák. A fényárban úszó utcákat hatalmas tömegben lepték el a helybeliek. A legdíszesebb a Széchenyi és a Káptalan ut- cza volt, ahol különösen a urnák áldozni, mely alkalommal... id. Murányváry János, akkori városi főkapitány biztosította a társaság jelenlévő tagjait, hogy a minaretet ő kö- rülkerittetni elhatározta..., e célra minden anyag és hozzá tartozó oszlopok készen vannak... A jelenlévő urak elhatározták, hogy ők pedig a micisterczi-rend kolostora és az érseki palota volt fényesen kivilágítva. A gőzmalom kapuja fölött pedig sokágú fénycsillag ékeskedett. Érdekes és impozáns látványt nyújtott a török mináret is, „... melynek karzatát az irgalmas rendház környöskörül színes lampionokkal, s számos lámpákkal világította ki, s melynek szintén sok bámulója akadt.” naret erkélyét veszik körül korláttal. Az erkély elkészült s gyönyörű kilátást nyújt a magasból a városra.” A csonka mecset restaurálása ügyében 1887. május 5-én tanácskozást tartottak a városházán Grónay Sándor h. polgármester elnökletével, s mint megállapították: alig néA csonka mecset Fotó: MW hány nap alatt 987 forint gyűlt össze. Egyben elhatározták, hogy felhívják a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter figyelmét a mecsetre. Két évvel később azt írta az „Eger”, hogy: „...a csonka-mecset reconstru- álásának ügye évek óta folyvást alszik. Szépen elszenderült a közoktatásügyi ministerium kebelében. Nem vagyunk ugyan pesszimisták, de ...egyszer csak arra ébredünk, hogy az egri mináret - összedül.” 1891-ben „Csáky gr. közoktatási minister odanyilatkozott, hogy a minaretet teljesen helyre fogják állítani. De hogy mikor? - azt nem mondta.” Dr. Czobor Béla műtörténész szerint viszont ez 1892-ben megtörténik. Erre egy „Régészet-kedvelő” jeligét használó olvasó a következőképpen reagált a városi lap- ban:”...fogadást merek ajánlani két palaczk ’Mumm”-be, hogy az egri mináret az 1893- ik évben sem lesz reconstru- álva.” Eltelt 10-12 év, s jó magyar szokás szerint nem történt semmi. A minárét végül a Műemlékek Országos Bizottsága 1897- ben Möller István tervei alapján rekonstruáltatta, melynek során a torony csúcsát új kősüveggel látták el. Ezt követően legközelebb az Országos Műemléki felügyelőség 1962-ben végzett rajta kisebb állagmegóvási munkálatokat. A közelmúltban - idegenfor- gami érdekességként - megtörtént az is, hogy egy itt élő török származású férfi a mi- náré erkélyén elzengte a mü- ezzinek igazhívőket esti imára hívó mélabús dallamú énekét: „Allah’u ekber./ Eshed’u enne la illah il Allah.! Eshed’u enne Mohammed részül’ ul- lah./ Hajje aT el-felah!/ La il- lah’i ÍV Allah!” A város kivilágításával ünnepeltek, a török emlék lampionokat kapott Hamarosan viszonozzák a vendéglátást a gyöngyöstarjániak Fát ültettek, kopjafát állítottak A bazlikában is lesz OrgonaPont-koncert NAGYGALAMBFALVA Erdélyben járt Gyöngyöstarján küldöttsége Nagy Károly polgármester vezetésével. Kolozsvár nevezetességének megtekintése után a Hargita megyei testvértelepülésre, Kányádi Sándor költő szülőfalujába, Nagy- galambfalvára látogattak el a mátraaljai község lakói. A vendégeket Gyerkó Levente polgármester szívélyesen, igaz barátként fogadta. Ezt követően, a találkozás örömére, még vérszilvafát is ültettek közösen a református műemlék templom kertjében. Itt Kányádi György református lelkész mondott köszöntőt. Ezután a Csíkkozmás és Ká- szonújfalu közötti Nyerges-tetőn kopjafát állított Gyöngyöstarján önkormányzata. A me- mentót Juhász László faragta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert csata emlékére. A hazaúton természetesen nem maradhatott el a Hargitán Orbán Balázs és Tamási Áron sírja előtti tisztelgés, koszorúzás sem. A szíves látást a gyöngyöstarjániak is hamarosan viszonozni fogják, mert a napokban vendégül látják a Nagygalambfal- váról érkezőket. K. B. Nagy Károly (balról), Kányádi György és Gyerkó Levente Fotó: K. B. MAGYARORSZÁG Augusztusban tizenhat városban 28 koncerttel várja a közönséget a Filharmónia Magyarország Or- gonaPont sorozata, amelynek különböző állomásait számos hangszerpárosítás és az orgo- na-énekhang együttese teszi különlegessé. A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint idén Pécs és Budapest mellett Győrben, Balaton- lellén, Balassagyarmaton, Vácon, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Kecskeméten; Kiskunfélegyházán, Szegeden, Orosházán és Békéscsabán is tartanak koncerteket. Mint hangsúlyozták, neves orgona-, hegedű-, furulya- és énekművészek mellett a Magyar Rádió Gyermekkórusa, a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara, a Purcell Kórus és a Budapesti Tomkins Ének- együttes is „grandiózus hangversenyekkel” készül. Egerben a bazilikában augusztus 28-án este 8 órától A lélek húrjain címmel hallhatnak koncertet a zeneszeretők. Orgonán Kovács Szilárd, míg hegedűn Szabadi Vilmos muzsikál. Az esten mások mellett Bartók, Sosztakovics és Bach egy-egy műve is felcsendül majd. P. A.
