Heves Megyei Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-08 / 183. szám

fi HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2017. AUGUSZTUS 8., KEDD HÍREK A WWF szerint hamarosan be kell zárni a visontai erőművet Novemberben kamarai választás HEVES MEGYE Idén novemberben választásokat tart a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara. A választási tag­jegyzék már elérhető a szer­vezet honlapján, a kimaradt, vagy magukat töröltetni aka­ró tagok augusztus 30-ig je­lentkezhetnek. Ajelölő szer­vezetek jelentkezési határ­ideje lejárt, őket augusztus 15-ig veszik nyilvántartás­ba. A jelölti listát szeptember 8-ig kell összeállítani, azt szeptember 30-ig hagyják jóvá. A tagok november 3-án 6 és 18 óra között adhatják le a megyei küldöttek neveit tartalmazó listára a szavaza­tukat. T. B. Új MFB Pontok országszerte HEVES MEGYE Július végén 126 új MFB Pont nyílt országszerte, év végéig pe­dig további 74 pontot adnak át, s összesen 642 elemből álló hálózat jön létre uniós, il­letve kombinált hitelek köz­vetítésére. Heves megyében 16 pont működik, öt Eger­ben, három Hatvanban, ket­tő Gyöngyösön, egy-egy pe­dig Bélapátfalván, Hevesen, Kiskörén, Füzesabonyban, Párádon és Domoszlón, zöm­mel takarékszövetkezeti fió­kokban. T. B. Ingyenes felnőttképzések HEVES MEGYE Frissült a Heves Megyei Kormányhiva­tal, mint állami foglalkozta­tási szerv idei képzési jegy­zéke. A népszerű cukrász-, pék-, szakács-, kertész-, vagy gyógymasszőrképzések mel­lett további 45, ingyenes képzés közül választhatnak a regisztrált, nem tanuló ál­láskeresők. A szakács- és gyógymasszőrképzések fel­vételije augusztus 10-én lesz. Az aktuális képzési jegyzék a heves.munka.hu weboldalon olvasható. T. B. A Mátrai Erőmű legkisebb szenes blokkjai állnak le Valaska József úgy fogalmazott: nincs forgatókönyv az erőmű bezárására Fotó: Czímer Tamás Nem a teljes erőmű áll le 2021. után a szigorúbb uniós szabályok miatt, csak két kisebb termelő egysé­ge. A Mátrai Erőmű új blok­kok nélkül is egészen 2030- ig üzemelhetne. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu VISONTA A WWF, a Termé­szetvédelmi Világalap szerint négy év múlva be kell zárnia az eladás előtt álló Mátrai Erő­műnek, vagy olyan mértékű károsanyag-kibocsátást csök­kentő beruházásokat kell vég­rehajtania, amely nem vonzó egy új tulajdonosnak. Vaszkó Csaba, a WWF Magyaror­szág Éghajlatváltozás és Ener­gia Programjának vezetője a szervezet honlapjának nyilat­kozva kifejtette, a Mátrai Erő­mű évente több mint hatmillió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet, kén-dioxidot, nit- rogén-oxidot, és szállóport is bocsát a légkörbe. A háztar­tásoknak értékesített lignit pedig tovább növeli a levegő­szennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat. Szerinte az eddigi beruházá­sok sem elegendőek ahhoz, hogy megfeleljenek az új ha­tárértékeknek, a fejlesztések pedig csökkenő nyereség mel­lett nem lesznek vonzóak egy új tulajdonos számára. A WWF szerint a visontai bánya levegőminőségi okok­ból egyelőre nem kapott kör­nyezetvédelmi működési en­gedélyt. A szervezet szerint bizonytalan az új, 500 mega­wattos blokk építése is, amely nem is működhetne egyszer­re a régiekkel. Szerintük így a Mátrai Erőműben biztosan nem lesz kapacitásbővítés, új helyzet elé állítva a tulajdono­sokat. Csak két blokk áll majd le A WWF cikkére a Mátrai Erőműnél nem akartak rea­gálni, de Valaska József, a tár­saság június 30-ával nyugdíj­ba vonult igazgatósági elnö­ke nyilatkozott lapunknak. Mint elmondta, a szervezet írása több helyen sem helyt­álló.- A Mátrai Erőmű megfelel a BREF új környezetvédelmi ki­bocsátási előírásainak, csak a két 100 megawattos blokk nem teljesíti a hatásfokra vonatkozó értékeket. 2021-től csak 31 szá­zalék feletti hatásfokú blokkok tarthatók üzemben, ezek 26,5 százalékra képesek és nem is akartuk őket már alkalmassá tenni erre. Az engedély lejár­táig, 2023-ig viszont abban a két évben is 1750-1750 üzem­óráig működhetnek majd, ha szükséges. A 200 megawattos blokkok a 2013-2015. közötti fejlesztéseknek köszönhetően teljesítik a szigorúbb környe­zetvédelmi és hatásfokra vo­natkozó előírásokat, le is tesz­teltük őket - mondta el Valas­ka József. Feleakkora károsanyag-ki- bocsátás lenne Az új blokkokra jelenleg is van környezetvédelmi enge­dély, ennek felülvizsgálatát hajtják végre. Az üzleti ter­vük viszont nem tartalmazta az új szenes blokkok építését. Valaska József kifejtette, ép­pen ők vállalták, ha az új rész üzembe áll, a régieket leállít­ják. A csökkenő kapacitás és a 34-ről 42 százalékra növek­vő hatásfok miatt felére esne a károsanyag-kibocsátás.- A bányák, illetve az erő­mű egységes környezetvédel­mi engedélye 2025. végéig ér­vényes. Előírás szerint ezeket ötévente felülvizsgálják. Be is terjesztettük a kérelmet, eb­ben talált hiányosságot a ha­tóság, mert szerintük a por­terhelés hatásvizsgálata nem elég részletes. A pótlás úgy tu­dom, folyamatban van, az en­gedély továbbra is hatályos - emelte ki a szakember. A lakossági szénértékesítés­sel kapcsolatban megjegyez­te, erre olcsósága miatt igény van. Szmogproblémát néhány szűk völgyben okoz a füst, szélcsendes időben. Szennyezőbben előállított energiát importálunk Valaska József szakértőként elmondta, a WWF évek óta azon dolgozik, hogy munka­helyek szűnjenek meg a ma­gyar széniparban, az ellen vi­szont nem emelnek szót, hogy az Európai Unión kívüli, szer­biai, ukrán erőművek - ahol nem kell komoly előírásokat betartani - levegőszennyezése nálunk köt ki. Magyarország áramszükségletének 30 szá­zalékát importból fedezik, en­nek 90 százalékát szénerőmű­vek állítják elő, jórészt EU-n kí­vüli országokban.- Nincs forgatókönyv a Mát­ra bezárására, sőt, az erőmű 2030-ig működhet akkor is, ha nem épülnek addig új blok­kok. A három kazán nem öreg, 25 évesek. Nem Magyaror­szág egyetlen megmaradt sze­nes erőművét kellene támad­ni, bezártak már rajta kívül minden mást, olyanokat, ame­lyek korszerűbbek a környe­ző országokban működőknél. A 30 százaléknyi importener­gia árát a magyar GDP-ből fi­zetjük - mondta Valaska Jó­zsef, hozzátéve, hogy az utób­bi egy évben emelkedett a vil­lanyáram ára, s ez várhatóan folytatódni fog. A megújulok nem váltanak ki mindent Kérdésünkre elmondta, je­lenleg is épülnek új szénerő­művek Csehországban, Len­gyelországban és Németor­szágban is. A megújuló ener­gia nem old meg minden problémát, csak csökkente­ni lehet a gáz-, a szén- és az atomenergia részarányát. A megújuló energiát haszno­sító beruházások Magyaror­szágon növekednek, a Mát­rai is épít napelemparkokat, az Európai Unióban viszont lassultak, mert működésü­ket szubvencionálni kell. A támogatást végső soron a lakosság fizeti meg. Új igazgatósági elnök, folyamatban az eladás Júliustól a német Wolfgang Schneider a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Az ő feladata ebben a né­hány hónapban az eladás le­bonyolítása. A tárgyalások je­lenleg is tartanak, úgy tud­juk, egy vevőjelölttel zajla­nak komoly egyeztetések. Sajtóinformációk szerint az ál­lami MVM és a cseh Energe- ticky a Prűmyslovy Holding (EPH) maradtak versenyben. Úgy tudni, korábban a Mészá­ros és Mészáros Kft. és a MET is érdeklődött, s hírek szerint előbbi cég a csehek oldalán be­szállhat az üzletbe, s az EPH adna többet az erőműért. A Mátrába többen, Egerbe kevesebben látogattak Népszerű vidéki szálláshelyek / II / Több építőipari cég megszűnt Hevesben HEVES MEGYE Idén májusban a külföldi vendégek által eltöl­tött éjszakák száma 6,9, a bel­földi vendégeké 4,5 százalék­kal bővült az egy évvel koráb­bi szinthez képest Magyaror­szágon. A kereskedelmi szál­láshelyek bruttó árbevétele 17 százalékkal emelkedett, a kapacitások kihasználása pe­dig 60 százalékos volt a KSH szerint. Megyénk is népszerű úti cél volt májusban, több mint 55 ezer vendég érkezett, akik 112,4 ezer éjszakát - ebből 20 ezret külföldiek - töltöttek el a kereskedelmi szálláshelye­ken. Mindez pedig hétszáza­lékos növekedést jelent egy esztendő alatt. Eger vendégforgalma csök­kent ebben az időszakban, csak a külföldiek körében lett népszerűbb, egyébként tíz százalékkal visszaesett. Har­madával javult viszont Gyön­gyös vendégforgalma (17 ezer éjszaka), s felével jobb szá­mokat produkált Szilvásvá­rad (hétezer vendégéjszaka). Egerszalók és Mátraszentimre szintén jelentősen javított, 12, illetve 10 százalékot, szolid emelkedést mértek Párádon, stagnálást Felsőtárkányban. Poroszló panzióit kevesebben keresték föl. T. B. Egerszalók ugyancsak jelentősét javított Fotó: Lénárt Márton HEVES MEGYE Több építőipari cég szűnt meg a második ne­gyedévben, mint amennyi ala­kult, mind Magyarországon, mind pedig Heves megyében. Az Opten szerint 1063 céget alapítottak, s 1220 szűnt meg április és június között, utób­biak jelentős része nem vég­zett érdemi tevékenységet. Szűkebb hazánkban átlagos­nak mondható az építőipari cégek cserélődése, 17-et ala­pítottak a második negyed­évben, de ezen időszak alatt 24-et meg is szüntettek, nyolc ellen pedig felszámolás indult. A céginformációs szolgálta­tó szerint 50 ezer vállalkozás működik a szektorban, eb­ből 2619 ellen indult legalább egy végrehajtás a második negyedévben, ami az elmúlt öt év legrosszabb eredménye. Emellett az induló felszámo­lási eljárások is növekedőben vannak, a vizsgált negyedév­ben 224 építőipari cég ellen indult felszámolási eljárás. Több lakás és ház épül, de az ágazatot továbbra is a köz­ponti infrastrukturális beru­házások húzzák. A megugró termelés, a több végrehajtás és felszámolás pedig akár a lánctartozások újkori elszaporodását is elő­revetítheti. T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents