Heves Megyei Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-04 / 153. szám
12 1956 TÖBB MINT HAT ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL 2017. JÚLIUS 4., KEDD Czaga István 1956-os egri forradalmár visszaemlékezése (2/1.) R-csoport óvta a várost Ekkor még ott volt a vörös csillag a Líceum tetején... Fotó: MW Már csak ő él Jobb László és 13 társa perének szereplői közül. Annak idején 14 katonatiszt, forradalmár kapott a katonai bíróságtól hasonló idézést: „A tárgyalásra megidéztem terheltként Czaga István főhadnagyot, a B. M. Körzeti parancsnokság útján.” Sziki Károly heol@heol.hu KISÚJSZÁLLÁS, EGER A minap váratlanul csengett a telefonom. Czaga István vagyok - hangzott a telefonban -, szeretnék kapni az általad írt könyvből, aminek a címe: Az akasztófa árnyékában, ítélet Jobb László és társai ügyében. Megkapó élmény volt, mert úgy tudtam, már ő sincs. Kisújszálláson, ahol él, semmi információt nem adtak róla. Mint megtudtam, a Holt-Tisza partján idősek otthonában él. Gyógyír számára, hogy felesége mellette van. A villáminterjúra vállalkozott, s 85 éves kora ellenére óriási szellemi intenzitással adta meg válaszait. (Régi ismeretségünk indokolja a tegeződést.)- Egy 1956-os forradalmár, aki 6 évet és 56 napot ült le a 13 éves börtönbüntetéséből, stílusosan az 1956- os számú szobában lakik. Te választottad?- Nem, ez az összefüggés csak most esik le nekem is.- Nem vagy egri születésű. Hogyan csöppentél bele itt a forradalomba?- 1956-ban az ELTE Katonai tanszékének oktató tisztje voltam. Az egyetemeken, meg a főiskolákon tartalékos tisztekké képeztem azokat a diákokat, akik alkalmasak voltak erre. Akkor főhadnagy voltam. Budapesten a pedagógiai főiskolát hirtelen bezárták, mert kellett az épület pártrendezvényekre. A főiskolásokat átküldték Egerbe. így kerültem 1956 szeptemberében én is az Eged-hegy alá és lettem a honvédelmi tagozat vezetője. A Malom utca 4.-ben, Kul- csáréknál laktam albérletben.- Másfél hónap múlva azután a forradalom egyik elsőszámú vezetője lettél! Hogyan történt?- Fő teendőmnek gondoltam egy Nemzetőrség létrehozását, melyet önként jelentkező főiskolásokból szerveztem meg. Dömötör Zoltán, Lengyel Attila, Kádas Géza, Greskovits Laci voltak a legfőbb segítőim.- Mi volt a feladatotok?- Felállított őrséggel a kollégiumok, a főiskola épületének, az oktatási segédeszközöknek, s az OTP-nek az anyagi javait védelmezni, hogy ne hurcolják szét azokat.- Mi volt a fegyveretek?- Először a tanszék hatástalanított, metszett puskáival álltak őrt a srácok a köz- és tanintézményeknél. Nekem is csak ilyen oktatófegyverem volt. A metszett puskákból csupán a szurony volt valamire való. Én október 23-án egyébként még oktattam. Dr. Némedi főigazgató üzent be egy diákkal, hogy hagyjam abba az órát, mert Pesten forradalom van.- Beszélj kérlek, a rádió behozataláról!- Valóban én hozattam be a Líceumba, hogy valamiképpen értesüljünk a pesti fejleményekről.- Mikor jutottatok valódi fegyverekhez?- Egyszer jött egy füles, hogy a pártbizottságon van fegyver, előző éjjel hozták. Azonnal mentem a megyei párttitkárhoz, Komócsinhoz, hogy adjon fegyvereket. Azok a falhoz állítva sorakoztak a folyosókon. Volt ott még géppuska is.- Az anyagi javak széles körű védelmét biztosították a valódi fegyverek és fegyveresek. De ekkor kezdődött az ávósok begyűjtése is...- Azt a fülest kaptam állam- védelmi tisztekről, hogy nem igazán szereltek le, sőt a kazamatákban szervezkednek a forradalom ellen. Fegyverük volt, s a lakosság félt tőlük. Ellenőriztettem, s a hír igaznak bizonyult. Rájöttem, hogy félelmükben teszik, amit tesznek. A félelmük alapos lehetett, mert valami olyasmit követtek el Eger lakossága ellen, amiért volt félnivalójuk. Tartottam tőle, hogy ebből bosz- szú lesz, s egyetlen jó megoldást találtam, hogy ne legyen összecsapás: bevitettem őket a börtönbe, ahol ennivalót és védelmet kaptak, a feleségeik meglátogathatták őket, ennivalót, cigarettát kaphattak. .- Az egriek bosszújától mentetted őket?- Igen. A lincselési hangulatot ezzel tudtam leszerelni. Czaga István ma idősek otthonában él a nejével Fotó: beküldött Az utcán hőbörgő tömegek jelentek meg. A Líceumban velünk szemben is nőtt az elégedetlenség, hogy gyengeke- zűek vagyunk. Ekkor a fegyveresek közül kértem tíz kemény gyereket.- Ez lett az R-csoport.- Igen, belőlük alakult a Riadó csoport, a bármikor bevethető kis alakulat Dömötörrel, Lengyel Attilával, Greskovits Lacival az élen. Laci a képzőművészeti főiskola hallgatója volt. Szegény diák, akit Budapesten magam is sokszor vittem el ebédelni a Tiszti Házba. Csodálatos fickó volt, az óráimon lerajzolta azt, amit én mondtam. Sosem jegyzetelt, mindig rajzolt, amiket később én az óravázlataimon fel tudtam használni. Sajnos, e kapcsolat csak rövid ideig tarthatott, mert engem az események elszólítottak mellőle. Ő közvetítőm lett az egri és pesti eseményekkel kapcsolatosan. Nagyon becsületes hazafi volt.- Emlékezetes lehet a pártház körüli összecsapás...- Október 27-én egy óra felé megérkeztek Egerbe az ózdiak és fegyvert követeltek. Andrásfi Jenő KIEG-es honvéd tiszt mindezt akkor így adta elő: „Azt a feladatot kaptam, hogy a rendőrség részéről az ózdiakat kivezessem Egerből. Letépték a vállamról a géppisztolyt, én meg elkezdtem futni, a tömeg üldözött, beugrottam egy fa mögé és pisztolyommal két riasztólövést leadtam. A tömeg megállt, én meg beszaladtam a pártbizottság épületébe. A tömeg megtámadta a pártbizottságot..., aztán behatolt, én az utolsó szobában húzódtam meg, a szekrény mögött lapultam. Bejött egy ember és azt mondta, hogy briganti orosz bérenc, most kapsz, és már vittek lefelé a lépcsőn.”- Az ellened született vádirat is elismeri, hogy te mentetted meg az életét!- Nos, ezt a hadnagyot maga Komócsin pártfőnök elvtárs lökette ki az utcára. A Líceum első emeletének ablakából láttam, hogy a tömeg el kezdte verni, még fél téglával is ütötték. Kiadtam a parancsot a Riadó alegységnek, hogy mentsék ki azt a tisztet. Letakarva átvitték kötözésre a diákszállóba, később kocsival a miskolci kórházba irányítottuk. Motorral kísértem őket a város széléig. A kocsit Greskovits Laci vezette. A sérültet átadta a miskolci kórháznak, átvételi elismervényt hozott.- Vádpont volt ellened, ki akartál menni a Bükkbe a diákokkal, hogy a szovjetek ellen állást foglaljatok! Emiatt Jobb Lászlóval összetűzésed is volt.- Többször is volt nézeteltérésünk, mert katonai felfogásban nem mindenben egyeztünk. Az igazat megvallva, ellentétes felfogása miatt nem becsültem sokra, főleg a Dobihoz való ragaszkodása miatt.- Érdekes, amit mondasz. Azt gondolná az ember, hogy teljes egyetértésben éltetek a forradalom napjaiban.- Maradjunk annyiban, hogy elkülönülve működtünk! Én nem bíztam Dobiban. (Folytatjuk) Képregény 1956-ról: Budapest Angyala MAGYARORSZÁG Tallai Gábor forgatókönyvíró és Futaki Attila rajzoló munkájaként jelent meg az 1956-os eseményeket különlegesen, képregényben feldolgozó mű, amelynek a címe: Budapest Angyala. Tallai Gábor az alkotást bemutató tárlaton a HybridArt Space-en elmondta: az volt céljuk, hogy egy nem didaktikus, hamis pátoszt nélkülöző történetet hívjanak életre, amely képes érzékeltetni, hogy mit is jelent ma 1956. Fontos volt, hogy olyan nyelvet találjanak, amellyel a legfiatalabb nemzedékek tagjai is megszólíthatok. E koncepcióba jól beleillik ez az igazi akcióképregény. Hozzátette: a hatvan oldal terjedelmű kötet előzményének tekinthető a világhírű Jack Kirby tollából 1959-ben napvilágot látott hasonló jellegű mű az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A „képregény királyának” albuma ih- letője volt a Budapest Angyala című munkának. A szerző azt kívánja, hogy a most született könyv találjon utat a fiatalokhoz, akik így jobban megismerhetik 1956 történetét, és bízik benne, hogy a könyv által át tudják adni a forradalom és szabadságharc lényegét, ami abban az egyszerű szabadságvágyban áll, ami mind a mai napig itt él bennünk. Abban is reménykedik a forgató- könyv írója, hogy az elkövetkezőkben angol és francia fordításban is sikerül majd elvinni a világba az 1956-os képregény történetét. Sz. Z. Az akcióképregény részletei a tárlaton Fotó: beküldött Az idei székely majálison az 56-os forradalom hősei előtt tisztelegtek Elismerő oklevél az emlékek őrzőinek Ezerhatszáz pályázat lett nyertes MAKFALVA Az idei, már kilencedik alkalommal megtartott székely majálison az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a település református temploma előtt rendezett ünnepségen anyaországiak és Erdélyből érkezett érdeklődők - tájékoztatott Sziki Károly, az 1956-os Világ Emlékbizottság elnöke. Mint közölte, a házakon székely és piros-fehér-zöld lobogók lengedeztek, huszárokból és székely nemzeti viseletbe öltözött fiatalokból álló menet vonult a majális helyszínére. Ez a rendezvény is bizonyítéka annak, hogy az előző esztendei, a forradalmat követő hat évtizedre visszatekintő emlékévvel nem zárultak le a hajdani történelmi események, s az azokat követő megtorlásokat felidéző megemlékezések. Az Egerben megalapított világ emlékbizottság vezetője a makfalvi visszapillantó ünnepségen a külhoni és a magyarországi emléktestületek által adományozott elismerő oklevelet adott át Vass Imrének, Makfalva polgármesterének és Bereczky Zoltán operatőrnek, köszönetképpen a hazafias áldozatvállalásért, s mindazért, amit az 1956-os Balról Vass Imre és Bíró Zsolt román honatya Fotó: beküldött forradalom és szabadságharc emlékének és szellemi örökségének méltó megőrzéséért tettek a 60. évforduló esztendejében. Az erről szóló dokumentumot Lányi Zsolt, a magyarországi emlékbizottság vezetője és Bánkuty Géza alapító-elnök írta alá. Az eseményen vehetett át oklevelet Dénes Csaba Antal makfalvi diák költő is. A tanuló a Torontóban tevékenykedő MAGTV felhívására a legjobb pályázatot nyújtotta be. Ennek eredményeképpen - munkája dicséreteként - a fiatalembert egy hétre meghívták torontói látogatásra. Sz. Z. Megvonta az 1956-os emlékév mérlegét a 60. évforduló méltó megünneplésére létrehozott nemzeti emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Elmondta: a beérkezett pályázatok közül 1600-nál többet nyilvánítottak nyertesnek, ezek között száznál is kevesebb olyan akad, amelynek megvalósítása túlnyúlik az emlékév zárásán; a 13,5 milliárd forintos költségvetésből ötszáznál több településen jött létre a helyi hősök tetteire emlékeztető Büszkeségpont. W 1
